Sopron, 1901. szeptember (31. évfolyam, 200-224. szám)
1901-09-01 / 200. szám
2 visszavonul a politikától a magánéletbe és mandátumot sem fog többet vállalni. • Új beruházási kölcsön. A kormány, mint jó forrásból értesülünk, még ez évben 500 millió korona névértékű kölcsönt szándékozik kibocsátani, mely az égetően szükséges beruházások fedezésére fog szolgálni. E beruházások között lesz a budapestcsongrádi csatorna, melynek traszírozását most végzik Hoszpocky Alajos osztálytanácsos vezetése alatt a kereskedelmi minisztérium szakközegei, a budapesti kereskedelmi kikötő, a székely vasutak és a budapesti új pályaház. Igen örvendetes, hogy a kormány rászánta magát e sürgős beruházásokra, melyek busásan fogják megtéríteni a befektetett tőke kamatait. A kis emberek bankja. — Statisztika a zálogházakról. — Sopron, augusztus 31. Van bankja a kis embereknek is. Nem olyan fényes üveges palota, nincs is annyi úri hivatalnok benne, de azért szoros összefüggésben áll a kisemberek bankja azzal a másikkal. Körülbelül úgy áll, ha valahányszor megnyílik annak az elsőnek az ajtaja, a másikban is nyikorog a kilincs s amilyen arányban hordják az úri bankokba a bankót, olyan mértékben viszik a kis emberek bankjából a nyomorúságosak a fillért. Mert a kis emberek bankjában nem pénz gyűl halomra, azt elhordják onnan és ott hagynak érte mindent, amit csak el lehet mozdítani otthon a helyéről, le lehet húzni a testéről s kivenni az ágyból. Igaz nevén a kis emberek bankját zálogháznak hívják. A legszükségesebb valami az a mai világban, mikor rongya után mérik a kis ember becsületét Az úr, a kikopott, tönkrement dzsentri előtt felpattan a legwertheimabb kassza zárója is, a szegény ember a lim-lomjára írja a nevét : ez az ő váltója s egyszersmind legvégső menedéke is. A zálogház tehát nagy jótétemény a szegény emberre, a ki végső reményét, bizodalmát leli abban a pár garasban, amihez annak a révén jut s ami elviselhetővé teszi neki a nyomorúság keserves napjait. így tartjuk ezt valamennyien, igy tartja az a nyomorúságos soron lévő ember is, akit rákényszerít a szükség. Pedig aki belenéz ebbe a szomorú világba, felháborodva fordul az ellen a lelkiismeretlenség ellen, amivel megejtik a telhetetlenségnek a nyomorúságot. Egy statisztika fekszik előttünk, amelyet a kereskedelmi miniszter készíttetett a zálogházakról. Egy kicsit felháborítók azok az adatok, amik kiágaskodnak ebből az írásból. Tessék csak elképzelni, hogy 107 olyan zálogháza van ennek az országnak, amelyben 36 krajczár kamatot szednek minden forint után egy esztendőre. Egy harmadrészét veszik kamatként a kölcsön adott pénznek a tetejébe még előre is levonják a kölcsönből. Ennek a száz és egynéhány zálogháznak két és fél millió forint az évi forgalma, amivel majdnem egy millió forint kamatot zsebelnek be a boldog tulajdonosok. A kis emberek, a szegény emberek bőrén gazdagodott mindenha a világ, csoda-e, ha a leggyatrább finánczzseni is mer e fajta vállalkozásba fogni? Van olyan intézet, amelyik 24 százalékra dolgozik a szegény ember utolsó holmijával. Legalacsonyabb százalék 18, ennél olcsóbb pénzhez csak az állam juttatja az embereket, amely két budapesti zálogházában 9 százalékos pénzt ad s ■utólagosan szedi a kamatot. A kereskedelmi miniszter most — mint tudjuk — országosan akarja rendezni a zálogosok dolgát s e végből készült a statisztika is. Nem tudható, milyen elvek vezetik a minisztert ebben a munkájában, de elképzelhetetlen a zálogházak rendezése másképpen, mint úgy, hogy az állam kiterjeszti pesti intézeteink ügykörét az egész országra s ezzel kiveszi a nyomorúságot a perfid nyerészkedés karmai közül. sok-acat. a vásárkérdés. Sopron, augusztus 31. E lapok hasábjain többször foglaltunk már állást a vásárok ellen, melyeknek a mai viszonyok mellett Sopronban már semmi értelmük, azonfelül káros hatásukat a soproni ipar és kereskedelem — sajnos — még mindig érzékenyértéiüti. Most, hogy a soproni kereskedők és iparosok a napokban egy értekezletükben újból kérelmezték a vásárok beszüntetését, a kérdés ismét aktuálissá vált s vele kapcsolatban némely dologról a közérdek ügyében kénytelenek vagyunk megemlékezni. Hogy a vásároknak egyes vidékeken talán még mindig lehet jelentőségük, azt készséggel elismerjük. Vannak oly részei az országnak, ahol minden nagyobb vidéki keeskedelmi kóczpont hiányzik s a vásárok időnként ezeket pótolják; ezek a vidéken azonban, hála istennek, elég jó helyiérdekű közlekedésünk mellett mind ritkábbakká és ritkábbakká válnak. Ma már minden megyében van egy, sőt két, három olyan város, mely a vidéknek ipari és kereskedelmi igényeit mindenkor, állandóan és teljesen kielégítheti. Ilyen vidékeken a vásárok teljesen fölöslegesek s manapság már leginkább csak a vidék lakosságának naivsága tartja fenn őket, mert minden értelmesebb ember tudja, hogy a vásári holmi olcsósága mellett nem versenyezhetik az állandó piacz szolid termékével. Ilyen helyek közé tartozik Sopron is, ahol a kereskedelemnek és iparnak minden czikke rendelkezésére áll a közönségnek s a vidék olcsó és gyors közlekedési eszközökkel érintkezhetik a várossal naponként. Nálunk ezenfelül még más, sokkal fontosabb körülmény vádaskodik a vásártartás ellen, a vásári elárusítók legnagyobb része ugyanis Ausztriából, főleg Bécsből kerül ki s elárasztja piaczunkat olcsó, de selejtes osztrák portékával helyi kereskedőink és iparosaink nem csekély kárára. Országos mozgalom indult az utóbbi időkben a magyar ipar pártolása érdekében; a mozgalom, a nemes felbuzdulás hullámai mi hozzánk is elértek, mi értelme van tehát annak, hogy e városban, mely úgy is ki van téve Ausztria erős hatásának, még hatóságilag is károsítsuk a magyar és a helyi ipar érdekeit. Nemcsak, hogy kérjük és óhajtjuk, de egyenesen követeljük ennélfogva kereskedőink és iparosaink sérelmének orvoslását s a vásároknak minél előbb való teljes megszüntetését. E kérdéssel kapcsolatban újítjuk fel az állandó vásárcsarnok ügyét is, mely Sopronban minden körülmények közt életbe vágó kérdés marad. Lehetetlen, hogy ekkora városban, ily drága piaci árak mellett az intézmény legyőzhetetlen akadályokba ütközhetnek. Megoldása a kérdésnek pedig sok kívánalmat, óhajt elégítene ki, rendezné a piaczot külsőleg és árfolyam tekintetében is, e mellett a városhoz méltó, előkelő és nagyvárosi színezete is volna, mert valljuk meg, az aszfalt burkolathoz, villamos vonathoz, díszes épületekhez és úri közönséghez éppenséggel nem illik a baromfiillat és baromfi-szemét, a Kofák éktelen bódéja és lármája. Tanügy. A Lahne-féle tan- és nevelő intézetben szeptember 4-ikéig tartanak a beiratások. Ajánlhatjuk azoknak a szülőknek, kik gyermekeiket intézeti nevelésben óhajtják részesíteni. 1901. szeptember 1. Megyei hírek: Sopron, augusztus 31. * Beled. (Uj nőegylet a megyében). Beled község ág. evang. vallásu hölgyei nőegyletet alakítottak, melynek humanus czélja a szegények istápolása és segélyezése. Az egylet elnökéül Rózsa Sándor beledi ev. lelkészt választották meg. * Bec. (Új részletek a tűzvészről). A beci nagy tűzvész részleteiről még a következőket kapta a „Meg.“ ottani tudósítójától. A tűz folytán való károsodás oly nagy, hogy a társadalom nemes jóindultához fordulva, kérni kell mindazokat, akiknek a Gondviselés kedvezéséből fölöslegük van, s adjanak jó szívvel a károsultaknak. A legszegényebb néposztályt sújtotta a pusztító tűzvész s mivel olyanok is vannak, kik mindenükből kifosztvák, talán helyén való volna lépéseket tenni a kormánynál, hogy a károsultak kamat nélkül való, vagy legalább olcsó kölcsönt és vetőmagot kapjanak az államtól. A tűz igy kezdődött: Délelőtt 1/4 10 órakor a község éjszaki részén Rozmán Imre pajtájának közvetlen közelében a szalmakazal kigyulladt s a tűz a nagy szél következtében rohamosan terjedt délnyugati irányban, elhamvasztván mindent, mit útjában talált Elégett 59 ház összes melléképületével, továbbá 67 pajta, sok kévés és szemesgabona, a károsultak összes takarmány és szalmakészlete, továbbá nagymennyiségű tűzifa, gazdasági eszköz és ruhanemű, úgy hogy a károsultak legnagyobb részének csak a rajtalevője maradt meg. A tűz áldozata len nyolcz szarvasmarha, 80—90 darab sertés és több száz darab szárnyasállat. A kár mindezideig megállapítható nem volt, de körülbelül 200.000 koronára tehető. A tűz keletkezésének oka ezideig nem volt kinyomozható, de nagy a valószínűség, hogy gyermekek okozták, mert ahol a tűz támadt, nem voltak otthon a szülők. Nagy baj különben, hogy a tűz ellen alig lehetett védekezni, mert Beő községben alig van néhány kút, a Répczéhez pedig a nagy füst miatt nehezen lehetett eljutni. * Kapuvár. (Vízbefúlt gyermek.) Mint tudósítónk írja, tegnap megrendítő szerencsétlenség történt Kapuvárott. Szomka József műszerész 7 éves Valéria leánya a Rábából vizet akart meríteni, miközben egyensúlyát elveszítve a vízbe esett. Daczára a gyors segélynek a szerencsétlen kis leánykát már csak halva húzták ki. A szülőket ért súlyos csapás fölött általános a részvét. Napi hírek. Sopron, augusztus 31. — Személyi hírek. Dégen Gusztáv dr., a nagymartoni kerület képviselője ma délután 3 órakor Petőfalvára utazott, hogy résztvegyen a holnapi templomszentelési ünnepélyen. — Berg Gusztáv báró, herczegi nagybérlő Mührhof-ból, hol hoszszabb ideig üdült, legjobb egészségben tegnap visszaérkezett Kapuvárra. — Horváth János dr., az országos központi hitelszövetkezet iparszakosztályának főnöke ma délután Sopronba érkezett. Holnap délelőtt 10 órakor a tornacsarnokban gyűlés lesz, amelyen Horváth dr. mint előadó az érdekelt iparos köröket fel fogja hívni helyi iparszövetkezet alakítására. — Rendkívüli városi közgyűlés ? A városházán, mint értesülünk, az a terv merült fel, hogy a szeptember havi rendes közgyűlés előtt, szeptember folyamán még egy rendkívüli közgyűlést is tartanak. Ezen a rendkívüli gyűlésen kerülnének tárgyalás alá a Sopron-pozsonyi sziniszövetség és a tisztviselői fizetésrendezés fontos és égető kérdései. A rendkívüli közgyűlés napjában még megállapodás nem történt.