Sopron, 1902. április-június (32. évfolyam, 75-146. szám)

1902-04-02 / 75. szám

XXXII. évfolyam. _______Szerda, 1902. április 2. 75. szám. SOPRON (SOPRONI ÚJSÁG.) POLITIKAI NAPILAP. (soproni hírlap.) Előfizetési árak: Melyben: Egész évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyed évre 4 korona, egy hóra 1 korona 40 fillér. Vidékre : Egész évre 20 korona, fél évre 10 korona, negyed évre 5 korona, egy hóra 1 korona 70 fillér. Egy példánynak ára helyben fillér, vidéken fillér.­­*­­Előfizetni az év bármely napjától lehet Szerkesztőség* és 3s.in­d.óh­iva­ta­l: Romwalter Alfréd kő- és könyvnyomdai műintézetében Sopron, Várkerület 121. szám. Távbeszélő 25. szám. Távbeszélő 25. szám. Hirdetések közlése a legolcsóbb díjtétel szerint. Bérmentetlen leveleket nem fogadunk el. Hirdetések, úgymint előfizetések a kiadóhivatalba küldendők. Mindennemű fizetés teljesítési helye Sopron. A szerkesztőség kéziratok visszaküldésére nem vállalkozik. Az új hármas szövetség, Sopron, április 1. Bámulatos bőségben bugyognak most a zsurnalisztikai csövekből a diplomácziai bölcseség kiömlései ama tárgyalások felett, melyeket Prinetti és Zanardelli miniszterek folytatnak Felső-Olaszországban B­r­­­o­w gróf német birodalmi kanc­ellárral. Az a látszata van a dolognak, hogy ezeknek az államférfiaknak, ha már azt a szerencsét nem engedhetik meg maguknak, hogy a beszédes újságírókat a tárgyalásokban részel­tessék, nincs sürgősebb dolguk, mint hogy az összes eredményeket és határozatokat a leg­kisebb részletekig közöljék ezekkel az urakkal. Hisz a nagy politikát csak azért csinálják, hogy az urak apró újdonságokat szenzácziós alakban jelenthessenek. Persze csak egy kissé tárgyilagos kritika is elrebbenti ezt a lát­szatot. Hiszen tudjuk, hogy e fürge újság­­diplomaták közül a legtöbbnek a velük szemben ellenséges érzelmű kilenc­ mázsa ügyes pótlásaként egy tizedik áll rendel­kezésére : egy darab flanel, melylyel szükség esetén mindig a gondolatalamizsnára utalt fejüket dörzsölik és ha az forró lett, azt képzelik magukról, hogy látnoki képesség szállta meg őket, mely előtt semmi sem maradhat elrejtve, ha még oly titokteljes is, a­mit a politika sze­fon. Így tudták meg a fű növésének ezek az akusztikusai, a­mit a miniszterek egymással beszéltek és a­mit egymás előtt elhallgattak. Elég szövet ez nekik, hogy a hármas szövetségnek uj ruhát foltozhassanak belőle össze és miután tudva vagyon, hogy a ruha teszi az embert, mindjárt meg is jövendölik az általuk összefoltozott ruhából és e ruha keletkezésének milienjéből a szövetség jövő sorsát. Teljes tisztelettel ez urak találékonysága iránt azt tartjuk, hogy a gyakorlati állam­művészetben mégis másként megy a dolog, mint ők kuruzsolják. A hármas szövetség éppen nem szorult új toiletteművészetre, divatos szabásra, vagy szeczessziósan vizes színekre : elég tekintélyes és imponáló a megjelenése eddigi viharbiztos öltözetében is. Köztünk és Németország közt mi sem változott meg és legkevésbbé állan­dóan és valóban barátságossá lett viszonyunk folytán Oroszországhoz ; épp ily kevéssé vál­tozott meg a mi és Németország viszonya Olaszországhoz és ezáltal bizonynyal nem, hogy Olaszország viszonya Francziaországhoz mind jobbá és jóakaróbbá lett. Minden csak kiegészítés volt a hármas szövetség felállítá­sának és a békefentartás erősebb biztosításá­nak értelmében. Ezeket a kiegészítéseket pedig a hármas szövetség hatalmainak teljes egyetértése, teljes őszintesége és lojalitása mellett vezették be, mely hatalmaktól bizony­nyal mi sincs távolabb, mint hogy egymásnak meglepetést, ha még oly gyengéd érzékűt is, szerezzenek. Hisz’ már a bizalmatlanság mérges csírája a legelső meglepetés lenne és ezzel talán a szövetség végének a kezdete. Ezért : a hármas szövetség bevált, bevált sok esztendő folyamán oly helyzetekben, melyek nem vol­tak lényegesen alterálva, ennek folytán mint­egy belülről kifelé újjá fog az teremtődni. Bizonynyal nem fog toldalékot kapni és még kevésbbé fog csonkulást szenvedni. A régi hármas szövetség, oldalszárnyain a gazdasági megegyezésekkel, lesz az új hármas szövetség is. Semmi többet, de kevesebbet sem köve­telnek a viszonyok, követelnek a szövetséges államok érdekei. Minden állítólagos többet­­tudás csalhatatlan jele a semmit­tudásnak. ___________________________(P­­C­) Az én húsvétom. Irta: Sipuluszka. — A „Sopron“ eredeti tárczája. — Van nekem egy nagynéném Gráczban. (Különben alig van ember, kinek nincs nagynénje Gráczban.) Ezt a nagynénémet látogattam meg a húsvéti ünnepek alatt. Szombat délelőtt ültem fel a vonatra. A sors kedvezett és csinos, szemrevaló leány­kával kerültem egy kupéba. Ketten voltunk. — Hová utazik, kedves Nagysád ? Gráczba — mondja szemlesütve a kicsike. — És ilyen hosszú útra egész egyedül vállalkozik ? — Hisz már is van útitársam, mondja ő az le nem sütve szemét, — mert tudja ig, én ma kezdem meg életem regényét. — Ne mondja. És ki legyen a regényhős ? — Mi ketten. — Részemről nagyon szívesen vállal­kozom. Annál is inkább, mert a mi utunk is egy helyre vezet. Én is Gráczba utazom. — Van nekem Gráczban egy nagynéném. — Eltalálta. Igenis van egy nagynéném. — Mit, Önnek is? — Miféle kérdés? Természetesen van. Mert ha nem lenne nagynéném, nem szület­tem volna. — Csak nem . . . itt egyik ujját szájához emelte és elpirult. — De igen. — És jól megy az üzlete. — Csak nem gondolja, hogy nagynéném abból üzletet csinál ? Ilyen és hasonló eszme­cserék után végre mindketten kimagyaráztuk magunkat. Megtudtam, hogy ő egy helybeli polgármesterjelölt leánya,­­igaz, hogy ugyan­annyit tudtam, mint előbb, mert tudvalevőleg most minden harmadik ember polgármesterjelölt Sopronban), a tanítónőképzőt látogatja és 12627­­ hozománya van. Ő viszont megtudta rólam­­ azt, hogy 26 éves, bajusz- és szakálltalan, ellenben dús hajú, kövér képű ifjú vagyok, ki a ruszti polgármesteri állásra csupán azért nem pályáztam, mert, no mert nem protezsál a városházzal szemközti vármegye. Mire Gráczba értünk, már 8 csókot is váltottunk .(Más váltani valóm úgy sem volt). Azzal a megállapodással váltunk aztán el, hogy másnap a lovardautczában találkozunk. És én örömrepesve mentem nagynéném­­hez. Éppen zsúr volt. Én szeretem a zsaro­­lást és a nőket. Természetes, hogy egymás­nak nagyon megörültünk. Valami kancsal angyal mellé helyezett a sors vagy a Zsorzs (lévén ez néném ina­sának neve). Különben vele is nagyon jól elmulattam. Dicsértük az időjárást, tartot­tunk szellemtől sziporkázó elmefuttatásokat a sárról s arra a megállapodásra jöttünk, hogy a nap vakít s ezért Berzsenyi szerint szemünk bele nem tekinthet. Utóbb egy fényképészhez is elmentünk, ki nagyszombaton mint anyósa halála évfordulóján, félárért készítette a képeket. Este aztán sétálni voltunk. A levegő­ben pörkölt tökmag illata. Megemeltem a kalapom s mély bókolással háromszor fordul­tam keletnek. Mert ez az illat tavaszt jelent. Az Ő képétől akkor sem tudtam szabadulni. Azok a csókok, azok ingereltek. Lefekvéskor szintén csak Őt láttam. Csupán a mindent feledtető álomnak köszön­hetem, hogy . . . Már kora reggel felébredtem. Nagyné­ném 3 gyermeke pokoli ordítozásban tört ki. Később tudtam meg, hogy ez pótolja nagy­néném házában a kakaskukorékolást. Már a délelőtt folyamán együtt voltam vele, ő vele. S megtettük egymásnak a szokásos szerelmi vallomásokat. Elérkeztünk egy nagy házhoz is, hol bemutatott édes­anyjának, apjának, testvéreinek. S ma, mikor ezeket a sorokat írom, vőlegény vagyok. Hallatlan, vőlegény ! Én, ki­gyűlöltem a házasságot szivem minden izével, mert nem szeretem azt az életet, mely a tyúkólhoz hasonlít, hol a kakasnak hall­gatnia kell, ha a tyúk kotkodácsol. S miért ez mind? Mert van nekem egy nagynéném Gráczban, kit a húsvéti ünnepségek alatt meg akartam látogatni. No ilyen húsvéti bárányt sem kap mindenki 21­. nap alatt! Sopron, április 1.­­ A Polgári Törvénykönyv és a Telekkönyv. A magyar általános polgári törvénykönyv előadói tervezetéhez szolgáló tüzetes indokolás utolsó két kötete a napokban nyomtatásban fog megjelenni. A negyedik kötet a kötelmi jog indokolásának második részét, az ötödik kötet pedig az örökösödési jog indokolását tartalmazza. Ezzel az epochális törvényterve­zet előkészítésének nagy munkája teljesen be lesz fejezve. Ugyancsak serényen dolgoznak az igazságügyi minisztériumban az új Telek­könyvi rendtartáson, melynek egyes intézke­dései a polgári törvénykönyvhöz vannak szabva. Az új polgári törvénykönyv teszi kü­lönben szükségessé az új telekkönyvi rend­tartás kidolgozását, melyet dr. Plósz Sándor igazságügyminiszter a polgári törvénykönyv kódexével együtt még ez év őszén be fog terjeszteni a képviselőházhoz. — A belügyminiszter a kivándor­lási ügynökök ellen. Lelkiismeretlen ku­­fárkodást, valóságos emberkereskedést űznek a kivándorlási ügynökök Magyarországban.

Next