Sopron, 1903. január-március (33. évfolyam, 1-39. szám)
1903-01-04 / 3. szám
2 A vidéki színészet válsága. Sopron, január 3. Több ízben tettük már lapunkban szóvá a kerületi rendszer fogyatékosságát. Újabban a „P. N.“ közöl a vidéki színészet válságára vonatkozó talpraesett megjegyzéseket, amiket érdekességeknél fogva mi is reprodukálunk: „A legkompetensebb szakember a magyarországi színészet terén válságosnak mondja a vidéki színészet helyzetét. Az aradiak subvenciót akarnak kierőszakolni a kormánytól igazgatójuk részére, akinek éppenséggel nincsen több kiadása a pécsi színigazgatóénál, de igenis 60.000 korona bérlete van a pécsi igazgató 10.000 koronás bérletével szemben, amellett a színházat legalább is annyian, tényleg azonban kétszer annyian látogatják, mint a pécsit. Az aradi polgármester Institoris Kálmán, aki valamikor maga is színész volt, személyesen járt el a belügyminiszternél, hogy a közgyűlés kérelmét, mely jelentős állami támogatását kéri a színháznak, illetékes helyen szorgalmazza. Bezerédj Viktor miniszteri tanácsos az aradi polgármesternek egyenesen kijelentette, hogy az államsegély fölemeléséről ez idő szerint nem lehet szó. Pedig a vidéki színészet szomorú helyzete nem ismeretlen irányadó helyen. Igazolja ezt az Bezerédj Viktor kijelentése, aki az aradi polgármesternek ezeket mondotta: — Meggyőződésem, hogy két-három év múlva válságba kerül az egész magyar vidéki színészet. S a miniszteri tanácsos érdekesen indokolta meg vészes jóslatát. Hivatkozott arra az egészségtelen állapotra, hogy a vidéki színigazgatók igyekeznek a tagok szerződtetése körül rálicitálni egymásra. Nem a költségvetésük keretén belül angazsálják társulatuk tagjait, hanem előbb magukhoz csábítgatják őket minden áron, s azután csinálják meg a költségvetést. Bizony, így hamar megbillen az egyensúly. Egy alkalommal felment Budapestre Monori Sándor színigazgató, hogy egy énekes színésznőt keressen magának a fővárosból. Bezerédj felhívta a vidéki direktor figyelmét a m. kir. operaház egyik fiatal tagjára, ki akkortájt végezte el iskoláit, s az operánál havi ötven forintért végezett holmi kisegítő munkát. A miniszteri tanácsos megjegyezte, hogy ha eddigi fizetését megkétszerezi, vagy legfeljebb megháromszorozza a kis színésznőnek, az bizonyára örömmel megy vele egy, vagy két kezdő esztendőre. S mi történt? Monori hatszáz korona havi fizetéssel angazsálta az énekesnőt. Szóba hozta Bezerédj, hogy a nagyváradi színháznak van egy tizennégyezer koronás tagja, a temesvárinak egy tizenhatezer koronás, s a szegedinek pedig pláne egy huszonkétezer koronás tagja. Ilyen körülmények között aztán nem kell csodálkozni, ha a jelenlegi nehéz gazdasági viszonyok között egyik-másik színigazgató anyagi válságba kerül. — Ha csak az aradi színház küzdene nehézségekkel, szólt a miniszteri tanácsos, azon lehetne segíteni, de Aradon kívül még négy nagy város van országban, ahol a színészet ügye válság előtt áll. A miniszteri tanácsosnak sajnos igaza van, mert a közönség igényei most már szertelenek, semmivel sincs megelégedve és ezt tudva, a valamire való énekesnő (mert ezek eszik meg az igazgatókat) havi 800—1000 koronán alul szóba se állanak az igazgatókkal, akiknek még akkor is, amikor ezek a drága tagok játszanak, gyakorta saját zsebjükből kell a napi költséghez hozzáadni, mely napi költségekbe a gázsi nincs is belefoglalva. Egyik jeles énekesnőnket Somogyi Károly 12.000 korona évi fizetéssel szerződtette, de a pécsi színigazgató is 11.000 korona évi fizetéssel szerződtetett jövőre egy énekesnőt és e mellé kell még három más énekesnő. És mikor pl. a pécsi intelligencia számot tevő része egyáltalában el se jár a színházba, éppen az, melynek a színészet támogatása talán kötelességét is képezné, hogyan találja meg az igazgató számadását ? Tény, hogy a vidéki színészet ma válsággal küzd. Ezt a miniszteri tanácsos úr bölcsen tudja, csak azt nem tudjuk még, hogyan lehetne e fenyegető válságnak elejét venni.“ Érthető mindezekből, hogy közelgő magyar színházi évad elé mily kiváncsi érdeklődéssel tekint a magyar színészetért lelkesülő, sajnos, nem nagy számú, soproni közönség. SOPRON. Felhívás előfizetésre. Sopron, január 3. A „Sopron“ politikai lap XXXIII. évfolyamára új előfizetést nyitunk. Hangzatos ígéretekkel nem akarjuk a figyelmet felénk terelni. Becsületes munkássággal, fennálló közállapotaink nyílt, őszinte bírálatával kívánjuk a jövőben is szolgálni szűkebb hazánk, városunk nemzeti és kulturális törekvéseit szabadelvű és demokratikus alapon. A viszonyok kényszere alatt, de a jövőbe vetett rendíthetlen bizalommal a „Sopron“-t, mely eddig temérdek áldozatok mellett, naponként jelent meg, heti háromszori megjelenésre redukáljuk. Kérjük mindazokat, akik eddig a „Sopron“ irányában jóindulatot tápláltak, a jövőben se vonják meg azt tőle és támogas- sanak bennünket abban az őszinte lelkes törekvésben, melylyel a közügyet szolgálni akarjuk. Lesz gondunk arra, hogy lapunk, habár a jövőben hetenként csak háromszor jelenik is meg, olyan színvonalon álljon, hogy közmegbecsülést, tiszteletet vívjon ki maga iránt és elnémítsa azt a szüntelen felénk agyarkodó rosszindulatot, amelylyel egyesek fennállásunk ellen törnek. Mi bízunk abban, hogy a tisztességes törekvés újból utat tör magának és a „Sopron“ hatványozott mértékben felelhet majd meg ama hivatásának, melyet eddig is önzetlenül betöltött. Kérjük a közönséget, nyújtson nekünk ehhez segédkezet. A „Sopron“ szerkesztősége. A „Sopron“ előfizetési ára: Helyben: Egész évre . ..................... 16 korona Félévre . . ..................... 8 Negyedévre. ........................ 4 ft Egy hóra. .. . . . 1 korona 40 fillér Vidéki előfizetési pénzek legczélszerűbben postautalványon a „SOPRON“ kiadóhivatalába (Sopron, Várkerület 121. sz.) küldendők. Akik a „Sopron“-ra, mint napilapra fizettek már eddig elő, azok a lapot az előfizetésnek megfelelő időtartamára kapják. A kiadóhivatal. Egész évre . ..................... 12 Korona Félévre . . ..................... 6 Negyedévre ................... 3-1 1 Egy hóra . ..................... 1 Vidékre:) 1903. január 4. Napi hírek Sopron, január 3. Farsangi naptár. Január 3. A „Soproni Férfidalkör“ kedélyes farsangi ünnepélye a Pannóniában. „ 6. A Jótékony nőegylet hangversenye a kaszinó nagytermében. „ 8. Burmester hangversenye a kaszinó termében. „ 10. A megyehuszárok bálja a Palatinban. „ 10. A Gazdapolgárok férfidalegyletének bálja a kaszinó nagytermében. „ 14. Az evang. ifjúsági egylet estélye a kaszinó nagytermében. „ 17. Az Irodalmi és Művészeti kör estélye. „ 17. A soproni citera-egylet mulatsága. „ 21. A kaszinó-egylet kalikó-bálja. „ 28. Katonatiszti bál a kaszinó összes termeiben. „ 31. Az ev. lyeeura zenetársaságának táncmulatsága a kaszinó nagytermében. Febr. 1. A nyomdász-egylet mulatsága a Pannóniában. „ 7. A kereskedőifjak bálja a kaszinóban. „ 15. Az iparos munkások önképző egyletének bálja a Pannóniában. „ 21. Az Irodalmi és Művészeti kör felolvasó estélye a kaszinóban. — Katonai hírek. Beiener József Beisner Henrik soproni rendőrkáplár fia, aki tavaly szolgált mint egyéves önkéntes a 46. gyalogezrednél Szegeden, tényleges állományú hadnagygyá nevezték ki. — Suhaj Viktor, a 76. gyalogezred főhadnagya nyugalomba helyeztetett. — Hiller Pál, a 48. gyalogezred tartalékos hadnagyának megengedtetett, hogy tiszti rangját letegye. — Katonai áthelyezések. Hadnagygyá való egyidejű előléptetés mellett áthelyeztettek . Pock János tartalékos tiszthelyettes a 7. gy.-ezredtől a 48-ikhoz ; Harfaath Gottfried tartalékos altiszt a 4. gy.-e.-től a 76. gyalogezredhez; — továbbra Esterházy Móric gróf tartalékos hadapród-őrmester a 9. h.-e.-től a 15-ikhez; Festetich György gróf a 9. h.-e.-től a 8-ikhoz. — Hadapródtiszthelyettesé való egyidejű előléptetés mellett Kovács Róbert tartalékos hadapród-őrmester a 18-tól a 76. gy.ezredhez helyeztetett át. — Áthelyeztettek még a következő újonnan kinevezett hadapród-őrmesterek : Erkel Jenő az 1-ső, Biering Ernő a 3-dik, Schmitz Lajos a 2-dik, Baumann Oswald a 3-dik Kapetek Ferenc a 2-dik és Császár Károly dr. az 1-fő számú tiroli vadászezredtől a 76. gyalogezredhez, Kovács Béla, az 51. gyalogezredtől, Kausch Mihály dr. a 29. gy.e.-től, Salgó Rudolf a 24-ik vadászzászlóaljtól, Kliburszky Gyula a 68. gyalogezredtől, Engel Hugó a 24-ik vadászzászlóaljtól, Szalatzky Béla a 29-ik gyalogezredtől, Seehofer Viktor a 43-ik gyalogezredtől, Bruck Sándor dr. az 1-ső, Halász Zoltán a 2-ik és Resnitsek Árpád a 3-dik tiroli vadászezredtől, Szűcs Gedeon és Bagi Géza, mind akettő a 24-ik gyalogezredtől, Wa-ena Hugó a 19-iktől, Serényi Ákos a 11. gyalogezredtől, Waldvogel Gyula a 32-ik gyalogezredtől, Sziebert Frigyes a 31. és Lustig Ödön a 9-ik gyalogezredtől a 76-ik gyalogezredhez. — Új ügyvéd. Már megemlítettük, hogy Meiszner Ernő dr. a soproni ügyvédi kar legfiatalabb, nagytehetségü tagja átveszi Hanny Tódor dr. irodáját. Meiszner dr. e hó elsejével az irodát átvette és Szt. György u. 6. sz. I. em. alatt fogja vezetni. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter Laczhegyi Dezső kismartoni járásbirósági írnokot a deési kir. törvényszékhez helyezte át.