Sopron, 1903. július (33. évfolyam, 79-92. szám)

1903-07-01 / 79. szám

2 Támogassuk egymást lankadatlan munkával, így elérjük azt, a­mi után milliók szíve epedez. (gf.) Sopron, június 30. : Az új minisztérium kinevezését vasárnap publikálta a hivatalos lap. A ki­nevezések teljesen megfelelnek már a múlt­kor közölt értesüléseinknek. Egy kis statisztika. Sopron, június 30. Magyarországnak önálló vámterületté válását csak azok nem kívánják, akik vagy a­­ hatalom melegénél kívánnak sütkérezni, vagy abban a hitben vannak, hogy az önálló vám­terület káros lenne mezőgazdaságunkra. Az első csoporthoz nincs szavunk, mert mi a hatalom kegyéért nem tudunk kárpótlást adni, akiket pedig a haza iránti kötelesség teljesítésétől egy főispáni barátságos kézszorí­tás vagy egy nemesi oklevél reménye el tud tántorítani, azokat a számok elvitázhatlan ereje sem képes a gazdasági függetlenség törvényes eszméjének meghódítani. De azokat, akik abban a hitben voltak, hogy az önálló vámterület gazdaközönségünk érdekét veszé­lyeztetné, kérve kérjük, szívleljék meg a következő számadatokat, a­miket feltétlenül hiteles forrásból állítottunk össze ama kérdés elbírálhatása végett, szabad-e Magyar­­országnak Ausztriával vámközösségben ma­radnia, ha nem akar teljesen tönkremenni ? Ehhez mindenekelőtt tudni kell, hogy Magyarország földmivelése annyira túlszár­nyalja-e Ausztriáét, hogy a nyerstermelésnek, a vámtarifában fellelhető védelme Magyar­­országot különösen kedvezményezi ? E kérdés eldöntésénél fontosak a következő adatok : Szántóföld volt 1901-ben , Magyarorszá­gon 13,510.974 hektár, Ausztriában 10,613.434 hektár. Magyarországnak, a híres földműves államnak, tehát csak nem is egészen 3 millió hektárral nagyobb a szántóföldterülete, mint Ausztriáé, az erős iparállamé. Pedig míg Magyarországon 100 lélek közül 77 él földmivelésből, addig Ausztriában a lakosságnak csak 50 % -a foglalkozik föld­­míveléssel ! De az osztrák mezőgazdaság fejlettségé­nek fokát szemben a mienkkel legjobban bizonyítja az, hogy míg nálunk csak 50, addig Ausztriában 90 drb szarvasmarha jut 100 hektár szántóföldre. A számbavehető főbb dolgokban Magyar­­ország 3 milliárd koronát termel, Ausztria 2 milliárdot. Magyarország földmivelése tehát úgy viszonylik Ausztriáéhoz mint 3 , 2-höz. A­mikor tehát arról van szó, hogy a földmivelést védjük a közös vámtarifával, akkor Ausztria érdekét is majdnem oly mérv­ben védjük, mint Magyarországét. A különbség csak egyharm­ad Magyarország javára, han egy szakot teljesen kimeríthessen. Hanem azért iparkodtam munkámban mindenben magyart adni . A rendkívül érdekes szak­munka tizenkét részre van beosztva. Az év minden hónapjában előforduló vadászati tud­nivalók egy-egy külön fejezetben vannak részletesen, alaposan és nagy gonddal össze­foglalva, úgy, hogy a könyvben, mondhatnánk mindent megtalál az érdeklődő, amit e téren tudni óhajt. Érdekes, hogy Lakatos Károly ezen vaskos könyvéhez tartalomjegy­zéket nem fűzött. Szándékosan tette ezt azért, hogy — úgymond — akinek szüksége van a felhalmozott adatok valamelyikére, kénytelen legyen a könyvben búvárkodni, míg a feleletet megtalálja . . . mert sok dolog van elrejtve a műben, ami felületes átlapo­­zásra szembe nem tűnik és „én azt akarom, hogy munkám valódi bibliája is legyen a vadá­szoknak, hogy a hithűek minél többet for­gassak, Diana istennőnk nagyobb dicsőségére.“ A díszes kiállítású kötet Szegeden, Endrényi Imre könyvnyomtató műintézetének válik becsületére. Ara fűzve 12 korona, kötve 16 korona. Megrendelhető Endrényi Imrénél. Ellenben az iparnál mint azt alább ki fogjuk mutatni, Ausztria húszszorosán áll felettünk. Ausztria gyáriparának statisztikáját csak 1890-ből ismerjük, tehát csak az ez évben volt számokat hasonlíthatjuk össze Magyar­­országnak az 1898 évre vonatkozó adataival. Ezek szerint ugyanazon 11 ipari főcso­portban volt Magyarországon 1898-ban 2.494 gyár 242.000 alkalmazottal ; Ausztriában 1890- ben 10.653 gyár 842.393 alkalmazottal. Ausztria gyáripara tehát a 8 évi különbözet­­től eltekintve is, 4—5 szer nagy­obbnak bizo­nyul a miénknél. De ez még nem is a tiszta kép, mert hisz a magyarországi gyárak 45% -át az élelmezési, élvezeti gyárak és a 293 tégla­gyár és a 231 fűrésztelep teszik és mert Ausztria gyáripara az utolsó évtizedben 100—300%-kal emelkedett. Tisztább képet nyerünk, ha egyes főbb iparágakat hasonlítunk össze: 1. Textilgyára volt: Magyarországnak 1898-ban 113, 110 ezer orsóval, 14 285 munkással. Ausztriának 1890 ben 2287, 3.431.329 orsóval és 296.481 munkással. Ausztria textilipara tehát a 8 évi fej­lődést nem is véve figyelembe 20—30-szor nagyobb Magyarországénál. 2. Papíriparban úgy állunk Ausztriához mint 1 , 7-hez és Ausztria e tekintetben húsz év alatt 300%-al emelkedett. 3 Cukorgyára volt: Magyarországnak 1898 ban 20­ 12.000 munkással, Ausztriának 1890-ben 213, 74.000 munkással. 4. Sörgyára volt: Magyarországnak 1898-ban 108; termel­tek 1,414.720 hl., Ausztriának 1890-ben 978; termeltek 17,600.000 hl. 5. Szeszgyára volt: Magyarországnak 1898 ban 600, Ausztriá­nak 1890 ben 1202. Ezen adatokat a termelés értékével összevetve, bátran mondhatjuk, hogy Magyar­­ország ipara úgy viszonylik Ausztriáéhoz mint­egy a húszhoz. A­míg tehát a földmivelés szempontjá­ból Magyarország érdeke úgy viszonylik Ausztriáéhoz, mint 3 a 2 hoz, addig az ipar szempontjából Ausztria érdeke 20-szor akkora mint a mienk. Ezért még felsőbb parancsra sem sza­bad tovább közös vámterületben maradnunk Ausztriával! Hisz az 1900 óta eltelt 10 évben a tkkvi terhek 411 millióról 680 millióra emelkedtek és pedig hogy nem befektetés céljából, bizo­nyítja az a tény, hogy ugyanazon idő alatt a végrehajtási bekeblezések száma 100%-al emekedett! 1900-ban 41 millió értékű ingatlan ke­rült végrehajtási árverésre! A kivándorlók száma évenként legalább is 100 000. Ezért fejezzük be Wekerlenek 1901. január 30-án elhangzott szavaival: „Mai gazdasági berendezkedésünk nem nyújt elegendő erőt ama gazdasági fejlődés­hez, melyre politikai biztonságunk érdekében szükségünk van; jelenlegi nemzeti jöve­delmünk nem nyújt elég anyagi erőt állami és társadalmi szükségleteink fedezhetésére, nem nyújt kellő alapot a rendelkezésre álló munkaerők megfelelő kihasználására, a nép szélesebb rétegeinek megélhetésére, sőt még arra sem, hogy földmivelésünk helyzete bizto­sítottnak tekintessék.“­S. Napi hírek. Sopron, június 30. — Tallián Béla képviselőházi alelnök néhány napig városunkban tartózkodott. Tallián fia a soproni honvédfőreáliskola növendéke. — Pósfai Sándor dr. soproni kir. közjegyző többheti nyaralásra megy. Szabad­ság ideje alatt U­h­­­i­g Károly nyug. törvény­­széki biró és közjegyző-helyettes fogja helyet­tesíteni.­­— Katonai hirek. V­asquez Odo 76. gy.- ezredbeli főhadnagy és Marinics János hadnagy, kit az­­52. gy.-ezredtől a 76.­­hoz helyezték át, rendkezési állományba helyeztettek. — A Sopronban állomásozó 9.­­huszárezred julius hó 25-én Győrbe érkezik ezredgyakorlatokra. E helyütt az ezred­­törzszsel együtt augusztus 11-ig marad s igy vonul a dandárgyakorlatokra. — A cs. és kir. hadi iskola első éves növendékei közül 14-én adlerhorsti B e 11 m­o­n­d Károly lovag vezérkari őrnagy vezetésével julius­­ 31-én, a másodéves növendékek közül 15-én Wald­stätten Alfréd lovag vezérkari százados vezetése alatt augusztus elsején keresztül vonulnak a megyén és Nagy-Cenken fognak egy napig pihenőt tartani. A tanulmányúton lévő növendékeket kisebb számú katonaság is kiséri. — Kath. egyházmegyei kir. Vla­s­­­c­h János ujfalusi plébános elnyerte a Harrach Rudolf gróf kegyurasága alá tartozó párnderű plébániát. — Huszonötéves tanítói jubileum. Szép, bensőséges ünnepeltetésben volt része tegnap hétfőn, L­e­n­d­v­a­i Fülöp kismartoni izraelita elemi iskolai tanítónak. Áldásos nép­nevelői munkásságának negyedszázados évfor­dulója alkalmából volt tanítványai nagyszámú közönség jelenlétében ünnepelték a kismartoni izr. népiskola helyiségében a jeles tanítót, ki meghatottan mondott köszönetet hálás tanít­ványainak. — Papszentelés, Széchenyi Miklós gróf megyés püspök pénteken, szom­baton és hétfőn új szolgáka­t szentelt az Urnak. Pénteken adta fel a subdiaconatust, szombaton a diaconatust. Péter és Pál apos­tolok ünnepén pedig a győri székesfőtemp­lomban az ünnepélyes áldozópap szentelés volt i. e. 10 órakor. A felszenteltek a kö­vetkezők : Nagy József, Van der H­a­u­d­e Tamás, V­a­r­g­h­a János a kath. egyházmegyéből, továbbá Nagy Balázs, P­a­r­c­s­a­m­i Henrik, Takács Gedeon, B­a­g­y­a­r­y Simon a szent Benedek­­rendből. Ma kedden két fölszentelt pap mutatta be Győrött első miséjét. Varga János délelőtt 8 órakor tartotta primiciáját az Orsolya-apácák templomában. Manudoktora Giesswein Sándor dr. apát-kanonok a Szt.­István-Társulat alelnöke volt, míg az ünnepi szónoklatot Bari­lieh Lőrinc spirituális mondotta. Nagy József ünnepé­lyes első miséjét délelőtt 10 órakor a kar­­meliták templomában mutatta be. Manuduk­tora Mohi Antal dr. c. püspök volt, mig az ünnepi beszédet N­i­­­s­c­h Árpád János püspöki ceremonárius tartotta. Jövő vasár­nap, julius 5-én tartja Vander Haude Tamás primiciáját K­ópházán, kinek manuduktora Sicherle János dr. ottani plébános lesz, mig az ünnepi szónoklatot B­a­r­n­­­i­c­h Lőrinc vállalta el. — Ugyan-e vasárnap, julius 5-én mutatja be első misé­jét Kónyban Kovács János székes­­fehérvári egyházmegyei újmisés. Manudoktora H­o­f­f­e­r József kónyi esperes-plébános lesz. — Tibori József ! A függetlenségi és 48-as párt egy lelkes híve hunyta le tegnap reggeli 1 órakor rövid szenvedés után örökre szemeit. Tibori József csepregi ügy­véd, a jó „Józsi bácsi“ kilehelte lelkét, 1848-ban született. Iskoláit Székesfehérvárott, a jogi tanulmányokat Győrött végezte. Ügyvédi vizsgát 1873-ban tett. Iskolatársai közt volt W­e­k­er­­­e Sándor is, ki benne a sírig hű, jó barátját veszíti. A megyében puritán jelleme, erős karaktere és jóizű humora köz­kedvelt egyéniséggé tette. Régebben ügyésze volt a csepregi takarékpénztárnak és az ot­tani cukorgyárnak is. Halálát még élő szülein kívül gyászba borult özvegye, Jolán lánya Jenő (postatiszt) és István (novicius a pre­montreieknél) fiai gyászolják. SOPRON, 1908 július 1.

Next