Sopron, 1905. január-március (35. évfolyam, 1-39. szám)
1905-03-12 / 31. szám
i Japán-orosz háború, Sopron, március 11. A mitől a mindenható orosz cár, a remegő kis atyuska, megcsorbult tekintélyének a kiruperálását remélte, a mitől lázongó népének lecsendzsedését és megjuhászodását várta, amin a lázbeteg ember makacs következetességével csüngött: fixa ideája, a kikerülhetetlen nagy orosz győzelem, óriási vereséggé zsugorodott össze. Kuropatkin tépett babérkoszorúval szökik, a mert v egérutat talál. Mukden, a szent város, ezentúl olyan földrajzi fogalom lesz, melyről az utolsó cipészinas is tudni fog. Neve örök időkig él majd az emberiség történetében Határkövét jelenti majd egy lezáródott, sötét korszaknak, melyben a sülyedt embernek minden bűne: korrupció, hazugság, rablás, gyilkolás, mint mérges növény, őserdővé burjánzott , és kezdetét jelenti egy tisztultabb, szabadabb, nemesebb epochának. Hekatombái a halottaknak gyűlnek össze dombokká, hegyekké, a vér pedig patakokká, folyamokká dagad és e rémséges, képzeletet felülmúló vértengerben megtisztul majd a népek jogának eszméje és a gőgjében határt nem ismerő kaukázusi kénytelen lesz végre színes embertársaiban is embert látni, aki nemcsak azért teremtődött, hogy a fehérbőrnek fejős tehene legyen ! És meghozza a borzalmat keltő mészárlás egy elnyomott, szlalomia , és jobb sorsra méltó népnek, az oly régen óhajtott önrendelkezés eddigelé megtagadott jogát. Pedig nem ezen célzattal indult meg a háború. A kik megindították, jupiteri székben trónoltak és ugyanazt a korlátlan hatalmat hirdető elérhetlen magas trónust temeti maga alá, gazdájával együtt, az orosz vereségeknek hosszú láncolata. Mi, akik a japán népnek, kinccsel fel nem mérhető erényeit ismertük, akik e szabad, nemzeti ideálokért lelkesedni és cselekedni tudó hatalmas fajnak fejlődését figyelemmel kísértük, egy pillanatig sem voltunk kétségben a háború kimenetelére nézve. Nem jósoltuk, hanem határozottan tudtuk, hogy a japán kerül ki e harcból győztesként. A kételyt nem tűrő okokra ismételten rámutattunk. De, hogy a japán nemzet oly fölénnyel teperi le a vad, fizikai erejében Bizakodó medvét, még sem mertük remélni. Istenem, mily tanúság lehetne, ha okulni akarnánk, ez mi nekünk is ! Parányi, megelégedett, boldog, fajának és nemzetének élő nép lerombol minden tradíciót, nyakravalót, kommandót (és ha az mindjárt német is) és győz, a megcsontosodott copf hadserege pedig retirál ész nélkül. Hát miért nem akarják ezt már a Duna mentén is megérteni? vagy kisek maradunk az „egy gondolattal elkésett a hagyományunkhoz? Hogy mire képes egy igazi nemzeti hadsereg, fényesen igazolja most a teljes ragyogásában pompázó „felkelő nap." 280 000 japán kiveri bevehetetlennek mondott bástyáiból Kuropatkin 370.000 katonáját. Ilyen tettekre nem udvari, csak nemzeti hadseregek képesek. A mukdeni csata hangos szóval hirdeti a mi igazunkat is A kinek füle vagyon, az hallja, a kinek szeme van lássa. Mars szükségleteit a vásáron csak helybeli iparosoktól és kereskedőktől szerezze be. Támogassuk saját polgártársainkat, akik velünk együtt viselik e város, ez ország terheit! SPOT Felhívás a közönséghez. A mostani vásár alkalmában is megismételjük abbeli hazafias kérelmünket, hogy sof Tc 1st. Felhívás! A magyar népszabadság dicső évfordulóját , március 15-ét ez évben is megünnepli Sopron város hazafias közönsége. Szenteljünk méltó ünnepet a nagy időknek és azok lánglelkű letéteményeseinek a hálás utódokhoz méltó ünnepléssel politikai külöbség nélkül ! Az ünnepségek sorrendje: Március 14-én, 7 órakor. Díszelőadás a színházban. „Szigetvári vértanuk“. 8 órakor. A „Soproni Polgári Kör“ ünnepi estélye. Ünnepi szónok: Bella Lajos. Március 15-én: Fél 10 órakor. A vármegyeházán levő honvéd-emléktábla megkoszorúzása a „Férfidalkör“ közreműködésével. (A koszorút Kováts István dr. helyezi el a Soproni 48-as és függetlenségi párt nevében.) 11 órakor. Az „Irodalmi és Művészeti Kör“ matinée-je. 7 órakor. Díszelőadás a színházban. „Mindnyájunknak el kell menni“. 8 órakor. Ünnepély a „Pannonia“-szálló üvegtermében a következő sorrenddel: 1. Himnusz. Közének zenekisérettel. 2. Ünnepi szónoklat. Mondja: Berecz Ábel. 3. Kossuth-nóta: Közének zenekisérettel. 4. Nemzeti dal: Szavalja 5. Ünnepi beszéd német nyelven. Mondja: Bella Lajos. 6. Szózat. Közének zenekisérettel. Emeljük tömeges megjelenésünkkel és hazafias lelkesedésünkkel ünneplésünk fényét. Hazafias üdvözlettel Az ünnepélyt rendező bizottság, megnézni a darabot a kis Benkő Gizikó fellépése miatt. Ez az édes apróság elbájolta a közönséget, de ennivaló is volt a kis Csöppség, midőn komolyan, taktusra belibegett a színpadra, s aztán boszorkányos ügyességgel fellejtette a maga hallétjét, úgy ahogy azt Rontai Boriska csinálta. A közönség tapsolta a kislánykát, ki kedves, gyermekes szeretetreméltósággal köszönte meg a jól megérdemelt tapsokat. Harmadszor érdemes megnézni a darabot a rendezés ügyessége miatt; a 2-ik felvonás végén a tánc rendezése, a függöny leeresztésével kombinálva Andorfi mesteri kezére, találékonyságára és ügyességére vall. Elismerésünk teljes mértékben megilleti őt. Ha e 3 tényezőhöz még egy-két ügyesebb zeneszámot is hozzászámítunk , akkor meg van a darab tegnapi sikerének titka. A szereplők mind beleillettek az együtesbe; kiemeljük Faudi ügyes lánymaszkját, de megrójuk, hogy leányruhájában ballettncolás közben férfi voltával a jó ízlés rovására visszaélt. Ny ár ay, az álkanonok, szerepében egyes szókat feleslegesen hang- s súlyozott, s igy a darab azon részét, melyen átsikamlani kell, kiemelte, mi a jó ízlés ellen való vétek, mit Nyáray egyébként már gyakrabban ismételt „marha" viccével is elkövet. Megemlítjük még Zalai Margit és Kaposi Józsa ügyes játékát. A jövő hét műsora.Hétfőn Hunyady József jutalomjátékául : „János vitéz". Kedden díszelőadás „Szigetvári vértanuk". Szerdán díszelőadás „Mindnyájunknak el kell menni" történeti kép 1848-ból (újdonság) Csütörtökön „Vándorlegény." Pénteken Ujházy Ede felléptével „Pont Bignet család". Szombat „Crampton mester" Ujházy felléptével. Vasárnap de. mérsékelt helyárakkal „Babszem Jankó", este Ujházy fel- léptével „Falu rossza." Színház. A fecskefészek tegnapi előadásáról nehéz bírálatot írni. Az operett silány, a tartalma kusza, hellyel-közzel erősen frivol, ittott hosszadalmas és ezért unalmas. Szellemesség, elmésség csak elvétve akad benne. És mégis nagyon érdemes megnézni, először mert három betét van benne, mind a három Kerner Jenő karmester szerzeménye. Az egyik a tűz kuplé, melyet Kontai Boriska énekel tűzzel és bájjal, a másik kettőt Kaposi Józsa, ez a csodás hangú énekesnő, dalolja, kit minden szerepében örömmel és szeretettel látunk. A betétek bájosak, fülbemászók és hangszerelésük valóban figyelemre méltó, s úgy látszik, hogy erősen fejlődő izmos tehetség munkája. Másodszor érdemes 1905. március 12. Rovás. Tek. Szerkesztőség ! E lapjuk utolsó számában a „Rovásban“ ! Kulcsár Lajos egy levélíró tollára került. , Megengedjenek azonban, ez egyszer igazság- talanul, s ezt a „Rovás" rovatának reputációja érdekében, hol eddig mindig helyes és igazságos dolgok kerültek sorra, konstatálni kell. Kulcsárnak a „Böregér“-ben legfeljebb az öltözete kifogásolható, de nem a játéka. Amit ott tesz, helyesen és természetesen teszi, szerepéhez tartozik, s ezért, bár sokszor , szükségtelenül túloz, ez egyszer nem rovás illeti. Nagyon leköteleznének, ha soraimat közzétennék. Tisztelettel...