Evangélikus egyházkerület főtanodája, Sopron, 1856
18 August Hermann Francke r bertrautc auf ©ott. ©em ©rimber biefer ülnftalten btc banfBare SRacfjnjeit 1829. A dicső alapítónak egyik tisztelője e szavakkal búcsút vett a nevezetes intézettől: Blühe fort in stetem Segen, du des Wohlthuns Paradies; Gott wird deiner Pflanzen pflegen, da ein Christ dich werden hiess, Lass in heil’gen Andachtsstunden Dank enthuften deinen Rosen, Dass in Kränze zart gewunden, sie des Gärtners Stirn umkosen. — A nagyszerű épületnek felirata belürül: trembling bu erbírát, íjat glauß und Liebe opäcnbet. Giffre beftiftenben heíft, glaußenb und tießenbuber. Kivülül pedig: die auf benderrn íjarren, friegen neue Scaft, baji fie auffarrren mit grügen mie albier. Jesaias. Nem lehet szándékom Berlin városát, hova Aug. 12-ikén érkeztünk, még vázlatban sem ecsetelni, népe szokásait leírni, szellemi gazdagságának raktárait tárgyalás alá venni, vagy az elágazó vallási s közéleti törekvéseket fejtegetni; a mennyire azonban feladatom kívánja, a tett tapasztalatok leírásában minden elfogultságtól ment akarok lenni. — Régi ismerősünk Besser T. — a nevelésben elhanyagolt ifjak intézetének felügyelője, barátságosan fogadott házánál, mit annál nagyobb köszönettel vettünk, mennél szükségesebb volt reánk nézve egy biztos kalauz közbenjárása. — Rober Superintended tanácsával élvén, működésünk menetét meghatároztuk, s megtudtuk, hogy Aug. 24-dikén a már ezelőtt egy évvel a porosz m. Ministerium által országos collecta a magyar evangélikusok javára fog foganatosíttatni, mi csakugyan megtörtént s miben mi is részt vettünk. A Soproni seminariumra vonatkozó memorandumot, — Grossmann levele kíséretében — Báró Manteuffel Minister urnak átadtuk s ez alkalommal meggyőződtünk arról, hogy vallásunk ügyeit a berlini m. körökben figyelemmel kisérik. Bindewald titkos tanácsost nem találtuk házánál és Büchsel fő Superintendenshez siettünk, kinek közbenjárásától sikert reményelt miik, — részt vevén egyszersmind a Máté-templomban tartatott isteni tiszteletben. Raumert a’ vallás oktatási ministert meglátogattuk, s szinte ő felsége adjutánsát Gerlach generatist. Sajnáltuk, hogy a hires festőt Corneliust, ki olaszhonban mulatott, nem találtuk a nagyon finom ízléssel épített házában. Érdekes volt különösen a Gerlachaki öszve jövetel Potsdamban. — Itt nevezetes a kir. lak 1660-ban alapítva, 1701-ben 2-dik Frigyes alatt végezve, a Sanssouci 1744-ben a Nagy Frigyes által épitve, s a pompás újpalota a hétévi háború után 3 millió tallérnyi költséggel felállítva, felirata: Nec soli cetit; a vár, Ruinenberg, Charlottenburg, hol a Mausoleumban Louisa királynő (1 Jul. 19. 1810) és III. Frigyes Vilmos (1 Jul. 1840) s ennek ravatalai, a dús Charlottenhof, a márvány palota s. a. t. — Aug. 17-dike különösen a templomi látogatásoknak volt szánva, a Jerusalemben Braunig, a Szt.Péterben Weidlich, Nicolaiban Jonas és a főtemplomban Hengstenberg lelkészek szónokoltak. Jónásnak lelkes előadása, s a Főtemplombani karének különösen tetszettek. Berlin városa 1206-ban Ildik Albrecht által jön megalapítva, hossza 11/2 mértföld szélessége 1 mf. van 9050 telke, 86000 lakása, 321 utczája s 40 piacza s majdnem 450000 lakosa. Nevezetességeit csak rövid szavakkal lehet érintenem: szembetűnők: a brandenburgi kapu (az Athénéi Propylaeumok szerint 1779—93 épitve) a hires hársutcza (unter den Linden) az academia, a nagy Frigyesnek emlékszobra 43 lábnyi magasságú (880 mázsa érczből) legremekebb szobor a világon, mintázta Rauch, öntötte Friedel, felállittatott 1851-ben; az egyetem 1810 olta; a könyvtár 600000 kötettel s 10000 kézirattal; a gyönyörű kir. vár 600 szobával s nagyszerű termekkel; a muzeum (előtte gránitcsésze, 1500 mázsás és tigrissel küzdő roppant Amazona Kistől) constituit Frid. Vilh. ul. 1828 — számtalan kincsekkel. Az úgynevezett Thiergarten, melly Charlottenburgig 1 mfnyire kiterjed, s gyönyörű sétatért képez, méltán Berlin fődiszének mondatik. A köpnicki téren legnevezetesebb épület az u. n. Bethanien-kórház 350 beteg számára s a diakonisták kiképzésére (1845—47 építette Stein); ennek belszervezete bámulatot idéz elő; az