Állami főreáliskola - Széchenyi István gimnázium, Sopron, 1931
I. Iskolánk története. Intézetünk alapítási évének az 1850. esztendő tekintendő. A reáliskolát u. i. Ausztriában az 1849-ben kiadott és nálunk 1850-ben kötelezővé vált „Entwurf der Organization der Gymnasien und Realschulen“ nevű rendelet, röviden az „Entwurf“ nevű szabályzat léptette életbe, melynek szerzője Thun Leó gróf osztrák kultuszminiszter (1849—1860.) volt. Az „Entwurf“ követelményeinek megfelelően Sopronban először egy kath■ jellegű alreáliskola keletkezett, mely 1850. évi okt. hó 1-én nyilt meg. Pár évvvel utána, 1853-ban az ág. h. ev. hitközség is felúlított egy evang. jellegű alreáliskolát. A két felekezeti jellegű reáliskola 1868-ban egyesíttetett s 1876-ig községi főreáliskola néven szerepelt. 1875-ben az eddig csak hat osztályú reáliskola nyolc osztályúvá alakult ; ennek megfelelően a soproni községi főreáliskolában 1875-ben megnyilt a hetedik, 1876-ban pedig a nyolcadik osztály. Az első érettségi vizsgálat 1876-ban volt. Iskolánk 1876. január 1-től kezdve állami jellegűvé vált. Elhelyezését illetőleg a kath. reáliskola 1850-től 1856-ig a Városmajorban működött, 1857-től kezdve mai helyén nyert elhelyezést. Ezen a helyen, a mai Templom utcában régebben sörház volt, melyet Sopron város 1857-ben két emeletes „Iskolaház“-zá alakított s ahová a város még ugyanabban az esztendőben a kath. elemi iskolát és reáliskolát telepítette. Iskolánk épületének Kaszinó felöli szárnya, ahol régebben egy szárazmalom (Ochsen mühle, mola boeria) állott, 1872-ben épült ki. Amikor az iskola 1876-ban államivá lett, csak a földszint és második emelet helységeit foglalhatta el, az első emelet továbbra is kath. elemi iskola maradt 1891. dec. 26-ig. 1891. január 1-én az egész épület az állami főreáliskolának adatott át, egyúttal az állam és város költségén átalakíttatott. Jelen alakjában és nagyrészt beosztásában is 1893. szept. én készült el.