Állami felső kereskedelmi iskola, Sopron, 1900
I. A két élettől függő életbiztosítás néhány esetének anatheimitikája. Hogy most megkezdett századunkban, melynek elsőrendű problémái között a szociális és közgazdasági kérdések fognak dominálni, jelen tényesebb szerep fog jutni az emberi élet biztosításának is, az szinte kétségtelen. Alig fog akadni könnyelmű családfő, ki ne gondoskodnék halála esetére azokról, akikkel az életben örömét és bánatát megosztotta, legyen az illető szegény vagy gazdag, egyszerű munkás vagy tőkepénzes, műveletlen vagy tudós. Sajnos, hogy az életbiztosítási intézmény népszerűsítése nálunk nem halad abban a gyors tempóban, amelyben mi szeretnők azt látni, kik a haza minden gyermekének óhajtanánk juttatni ez üdvös intézmény áldásaiból. Meg kell ragadnunk minden kínálkozó alkalmat arra, hogy a jó ügynek minél szélesebb körben előharczásokat neveljünk, kik felvilágosítással és jó tanácscsal szolgáljanak a kételkedők és gyanakodók seregének, akik — sajnos, még ma sem tarják az életbiztosítást egyébnek — mint eszköznek arra, hogy néhány kétes existentiájú ügynöknek a mindennapi kenyeret, a részvényes uraknak pedig busás osztalékot juttasson a szegények filléreiből. E balhiedelem eloszlatására és az intézmény popularizálására mindenesetre igen fontos tényező lesz az a törvény, amelynek tervezete most megy át a gyakorlati szakemberek kritikáján. E törvény fogja biztosítani az intézetek felett az állam felügyeleti jogát, beavatkozási jogot ad az államnak a díjtartalékok kezelését illetőleg, s ezzel egyben garantiát a közönségnek az iránt, hogy megtakarítgatott filléreivel könynyelműen és hűtlenül nem sáfárkodhatnak. Eddig sem volt okunk arra, hogy életbiztosító intézeteinket vádakkal illessük, mert hiszen 1.