Soproni Hirlap, 1926. augusztus (13. évfolyam, 173-197. szám)
1926-08-01 / 173. szám
2 SOPRONI HÍRLAP 1926 augusztus 1. 9«Európa talajtani térképének megszerkesztésére jöttünk össze". Tegnap délután nyitották meg a Nemzetközi Talajtani Társaság harmadik kongresszusát. A kongreszszusra jövő külföldi tudósök legnagyobb része tegnap délután érkezett Sopronba. A pályaudvarokon tekintettel arra, hogy egyenkint jöttek, hivatalos fogadtatás nem volt. A tudósokat néhány ffiskolásból alakult rendezőgárda kalauzolta a városházára, melynek fiibejáratát és közgyűlési termét erre az alkalomra gyönyörűen feldiszitették. A lépcsőháztól fel az első emeleti közgyűlési terem főbejáratáig szőnyegekkel borították le a padlózatot és a léptetőket. A terem bejáratánál, úgyszintén bent a teremben zöld girolantokat húztak és egzotikus növénydíszt állítottak a vendégek tiszteletére. A kongresszust, amelyen a külföldi és hazai vendégeken kívül dr. Thurner Mihály polgármester, Gévay-Wolff Lajos alispán, Róth Gyula főiskolai tanár, Vági István főiskolai tanár, dr. Lauringer Ernő főreáliskolai igazgató, dr. Ostör József nemzetgyűlési képviselő, Losonczy Elemér, a Gudasági Egyesület elnöke és még többen mások is megjelentek, délután 5 órakor vezette be báró Nopcsa Ferenc, a M. Kir. Földtani Intézet igazgatója és a konferencia magyarországi elnöke a városháza gyönyörűen feldíszített nagytermében. Angol nyelven üdvözölte az Európa minden államából összegyűlt tudósokat, valamint a velük érkezett vendégeket. Örömének adott kifejezést afölött, hogy a konferencia színhelyéül Magyarországot választották. Beszédét ezután németül folytatva körülbelül tíz percen át az agrogeológia szükséges és hasznos volát fejtegette. Báró Nopcsa Ferenc után dr. Thurner Mihály szólalt fel ugyancsak német nyelven. — Sopront az ország kapujának szokás nevezni — mondotta. Valóban az is, Nyugat és Kelet kapuja, amelyen évszázadok során annyi kultúra szivárgott át. Most Európa államainak nagynevű talajtani tudósai tiszteltek meg bennünket azzal, hogy Sopront választották konferenciájuk megnyitása helyéül. Sopron szabad királyi város nevében ezért megkülönböztetett tisztelettel üdvözlöm őket és kivánom, hogy munkájuk sikerrel járjon. A nagy tetszésnyilvánítással fogadott beszéd után báró Nopcsa Ferenc dr. B. Frosterusnak, a helsingforsi Földtani Intézet agrogeológiai osztálya igazgatójának, a harmadik Nemzetközi Talajtani Bizottság elnökének adta át az elnöki tisztet. Dr. Frosterus B. az 1924. évi római kongresszusról megemlékezve ismertette a Nemzetközi Talajtani Társaság célját. Európa talajtani térképének megszerkesztésére jöttünk össze — mondotta többek között. — A magyar agrogeológusok kérésére a térkép alapjait magyarországi tanulmányaink tapasztalataiból fogjuk megvetni, mert Magyarországon megtalálhatók mindazok a talajlopások, amelyeket egyébként csak a Fekete tenger és az északi Jeges tenger közt elterült földterület bejárása után találnánk meg. Beszéde végén megköszönte báró Nopcsa Ferencnek azt a munkásságát, amellyel lehetővé tette a konferenciának Magyarországon való megtartását, majd az ülést megnyitottnak nyilvánította ki. A következő felszólaló Treisz Péter m. kir. főgeológus, flbányatanácsos, a tanulmányút vezetője volt, aki német nyelven a mai programmot ismertette. Eszerint a tudós társaság reggel 8 órakor a Pannoniaszálló elől autón Bánfalvára megy, ahol a kőfejtőt, majd a városi fenyőerdőket tekintik meg. Innen gyalog a harkai platóra mennek. Az itteni talajképződmények megvizsgálása után autón a Fertő környékére rándulnak ki a hollandiai sóstelepekhez hasonló földrétegek megtekintésére. Ezzel a talajtani konferencia soproni programját ki is merítik és hétfőn délben a város megtekintése után tovább utaznak Zalaszentmihályra. A vasárnapi program ismertetésének elhangzása után Heuser J. professzor, műegyetemi tanár emelkedett szólásra. A Budapesten tartott első nemzetközi talajtani kongresszusra való visszapillantás után Nagymagyarország talajtani térképét mutatta be, majd hosszasan beszélt az agrogeologiai térképészet fejlődéséről. I kiemelte Treitz Péter m. kir. főgeológus érdemeit, aki Oroszországban végzett a’tört agrogeológiai munkát. Beszédét az agrogeológia hasznos voltának méltatásával fejezte be. Utána az egybegyűltek elhatározták, hogy a tanulmányut tapasztalatait útközben naponta megvitatják. Az ülést ezután, minthogy több felszólaló nem volt, Frosterur B. dr. elnök bezárta. Az egybegyűltek a városházát elhagyva kisebb csoportokban a várost tekintették meg, majd kivonultak vacsorára az Erzsébet- kertbe. Losonczy Eemér nyilatkozata az agrogeológia fontosségiról. Losonczy Elemér, a Soproni Gazdasági Egyesület elnöke kérdésünkre a következőket mondotta az agrogeológia jelentőségéről. — A talajtani vizsgálatoknak elsősorban a mezőgazdaság látja óriási hasznát. Az ilyen vizsgálat után ugyanis minden kétséget kizárólag megállapítható, hogy milyen magvakat bir el a föld legjobban és hogy milyen trágyát használjunk a termelés fokozása szempontjából. MANSz szövőműhelye szőtteseiből alkalmi kiállítást rendezett a kongresszus vendégei tiszteletére A nemzetközi talajtani kongres- szus hölgyvendégei ma, vasárnap délelőtt tiz órakor megtekintik a MANSz soproni csoportjának szövőműhelyét s egyben a tiszteletükre a kisebb teremben rendezett kiállítást. Bár az utóbbira a csoport vezetősége korábban nem készült, a különbféle szövöttes változatossága, az anyag minősége és pompás kivitele semmit sem vont le az értékből és a szűk keretek közé szabott kiállítás csak a mennyiség tekintetében tér el a korábbi és ma már több városban is előnyösen ismert soproni MANSz kiállítások mögött. A kiállítás anyaga: leheletfinomságú függönyök, díszes, hímzett női ruhák, ízléses konyhaszekrénytakarók, párnahuzatok, szakállkák, apróbb női és gyermekruhák csoportjából, amelyek festői elrendezésben simulnak egymás mellé, szembekapóan válik ki egy több méter hosszúságú, csokorban megtört nehéz selyem nemzeti szalag, melynek lehulló szárnyairól az alábbi mondat olvasható zöldszinű hímzésből: A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége — A Milscheni Magyar Diákegyesületnek 1926. A kész ruhaneműek csoportjában van elhelyezve egy rég, szinte elszakíthatatlanul erős nyári férfiszövet. A műhely a szövet méterét 52 000 koronáért árusítja. A kiállítási anyag megtekintésével egyidőben a Soproni Hírlap munkatársának alkalma volt megszemlélni magát a szövőműhelyt is. A két szövőgép hetenként hat és fél munkanapon át szakadatlanul dolgozik. A szövőműhelynek tíz női alkalmazottja van, kik Stentzel Wilibaldné szakszerű vezetése és irányítása mellett ma már a legkényesebb szövőmunkát is pontos precizitással elvégzik. Munkáik keresettek s nem tudnak eleget tenni a sok megrendelésnek, melyet nemcsak Budapestről, hanem az ország különböző részeiből — így Miskolcról, Kaposvárról, stb. — kapnak. A nyár folyamán, hogy csak egy példát említsünk itt, száznál több ruhát készített el a műhely. Dir. Krétschy Ferencné, a MANSz fáradhatatlan főtitkárnője szerint elsősorban azért állították fel, hogy a háziipart s nevezetesen a szövést meghonosítsák. Ezt a célt nem is tévesztette szem elől a vezetőség és úgy Sopron városban, mint a megyei falvakban sokan vannak, kik a szövésben való jártasságukat a MANSz soproni műhelyében szerezték. A soproni HADROA országos akciót indít a hadirokkant-illetmények emelésére A Hadirokkantak Özvegyek és Árvák Egyesületének soproni csoportja tegnap este fél 8 órakor tartotta meg ez idei rendes évi közgyűlését Benkő Géza elnök elnöklete I . alatt a városháza nagytermében. Az ülés megnyílása után Benkő Géza elnök terjesztette elő évi jelentését, amelyet a nagyszámban egybegyűlt hadirokkantaik, özvegyek és árvák zajos ovációval vettek tudomásul. Elnöki jelentésében Benkő Géza az egyesület elmúlt évi munkásságáról tájékoztatta az egybegyűlteket Bejelentette, hogy a soproni csopor kezdeményezésére megindult az az országos akció, amely a hadirokkantak, özvegyek és árvák illetményeinek mielőbbi rendezését célozta országszerte élénk visszhangot keltett és így elérték azt, hogy rokkantkérdésekkel ma már a vidék törvényhatóságok is intenzíven foglalkoznak. J A kívánteredményt ugyan nem értük el — mondotta Benkő Géza elnök — és ezért felmerült az i terv, hogy amennyiben a kormány a rokkant illetményeket július elsejéig nem rendezi, úgy az országos, mint a vidéki központok vezetőségei tüntetőleg lemondanak tisztségükről. Erre azonban nem került sor, mert kormány határozott ígéretet tett arra nézve, hogy novemberig elintézik az ügyet. Benkő Gizi végül bejelentett, hogy ugyanebben a kérdésben indítványt tett a soproni törvényhatósági bizottságnál is. Indítványában arra kérte a bizottságot, hogy foglaljanak állást a rokkantilletmények mielőbbi rendezése mellett és határozatukat fendjék meg a többi törvényhatóságoknak,,is. Indítványát elfogadták és eszerint határoztak. Röviden ismertette ezután az elnök, hogy a soproni házhely és földbirtokreform előkészítő munkálatai bevégződtek. Ha valaki földhöz jut, úgy azok csakis a hadigondozottak tehetnek. A rendezésre kiküldött biró végzése megtekintheti a városházán Heil igazgatónál s a végzés ellen panasznak van helye. Az egyesület vagyonának ismertetésére áttérve Bekó Géza bejelentette, hogy tavaly 3.200.000 koronát és 15 méter mázsa szenet osztottak ki egyes tagok között. Az idei pénzforgalom 10 millió 372 ezer korona volt. Ebből 2,329 000 koronát adtak ki. Készpénz ma 8,850.000 K. A borkészlet 8—9 millió koronát ér s igy körülbelül 16—17 millió korona tiszta vagyon felett rendelkezik az egyesület. A választmány most kieső tagjainak újból való megválasztása után az ügyészi tisztségéről lemondott Gruber Gyula dr. ügyvédet újból megválasztották. Végül Kovács Sándort az egyesület ügyvezető igazgatóját igazgatóvá választották meg. Az inditványokra áttérve Benki Géza elnök újból az illetményüggyel foglalkozott. — Én, — mondotta többek között — mindent elkövettem, hogy a lehető legrövidebb időn belül rendezzék a rokkantilletmények ügyét. Sajnos, azonban úgy az egyesület, mint az én fáradozásom nem járt a kívánt eredménnyel. A budapesti központ nem követett el mindent, nem ragadott meg minden eszközt, hogy ebben a kérdésben kedvező határosatra bírja a kormányt. Ezért most már azt indítványozom, hogy a saját központi szervezetünk vezetőségéhez írjanak fel. A felirat leszögezi, hogy a központi vezetőségnek nem sikerült a hadiözvegyek és árvák illetményeinek rendültetése, és ezek helyzetét égbekiáltó igazságtalanságnak tartja. A központi vezetőség működési súlyát Vsteli és gazdasági vállalkozásokra helyezte és ezáltal főfeladatát, az illetmények rendezését mellékvágányra terelte. Ha a központ kellő formában lépéseket tett volna, sikere lett volna. A felirat november elsejéig az illetmények rendeztetését kéri, máskülönben bizalmát teljesen megvonja. Az indítványunk egyhangú lelkesedéssel történt elfogadása után Benkő Géza elnök személyes kérdésben szólalt fel és bejelentette, hogy az általa annak idején tett ígéretét, hogy a rokkan illetmények rendezését elintézi, dacára mindert fáradozásának, nem tudta beváltani s ezért felajánlja lemondását. Alig fejezte be Benkő Géza rövid felszólalását, az egybegyűltek egyhangúlag bizalmat szavaztak elnöküknek, akit viharosan megéljeneztek és nagy szeretetet vettek körül. Az ülés Bánki Géza éltesésével ért véget.