Soproni Hirlap, 1926. szeptember (13. évfolyam, 198-222. szám)

1926-09-01 / 198. szám

1926 szeptember 1. SOPRONI HÍRLAP pillanat volt, amikor Csonksmagyar­­ország kormányzója a felújuló tö­rök-magyar barátságról, sőt szerb­­magyar megértésről emlékezett írés, ami bizonyos vonatkozásban tagad­hatatlanul politikai esemény is va­lahogyan azokra az időkre emlékez­­tetett, amikor a szerb és magyar együtt küzdött az akkor közös el­lenség, a török ellen. Az emlékszobor elé azután ren­geteg koszorút helyeztek egymás után a küldöttségek. A Csele-pataknál is hatalmas tömeg vett részt az ünneplésben, melyet díszmenet követett a kor­mányzó elü­lt, aki ezután a főher­cegekkel hajón visszatért Mohácsra,­­ majd vonalon a fővárosba, onnan Gödöllőre. Mohács vasárnap este fényes tűzijátékokat rendezett, mely alka­lommal a Dunán koszorúkat eresz­tettek a Dunába azon magyar hő­sök emlékére, akiket Mohácsnál a Duna vizébe sülyesztettek a törökök. És a hátáé, kegyelet a hősök em­léke iránt tízezrek lelkében maradt meg buzdító, hazafias munkára serkentő nemzedékeket nevelő ha­­tásképen. Mert a mohácsi kegyeletes ünnep­nek azzá kellett lennie és azzá is lett: örök mementóvá minden ma­gyar lélekben. flwwwvwwwwmwwwwMMMMWweww Sopronban is más kellene a beles gyermekek iskoláját csinálni Beszélgetés Hruby Ede főorvossal Egy belügyminiszteri renddel alap­ján Debrecen város közgyűlése el­készítette a tüdővész elleni véde­kezésről szóló helyhatósági szabály­rendeletét, amellyel a miniszter jóvá is hagyott. A rendek­nek nagyjelentőségű és újszerű intézkedése, hogy Debre­­cenben, nyilvános iskolába nem ve­hető fel olyan gyermek, aki tüdő­­bajban, vagy tuberkulózisban szen­ved. A tüdővész nem debreceni spe­cialitás, hanem általános veszede­lem. Az ellene való védekezés, az egész országot mélyen érintő, szinte megoldhatatlannak látszó probléma, mert teljes megoldását a gazdasági helyzet befolyásolja. A baj azonban oly ijesztő módon terjed, hogy min­­dent reménykedő erőmmel kell fo­gadni, ami csökkenti az életre,­­ különösen a terdülő életre — le­selkedő ellenséget. Ezért nem hagy­hatjuk figyelmen kívül a debreceni határozatot. Ezzel kapcsolatban fel­kerestük Hruby Ede dr. kórházi fő­orvost s megkértük mondaná meg, hogy a debreceniek újításáról mi­lyen véleményt átkötött. Nézetem szerint, — mondotta a főorvos — Debrecen csak úgy vi­heti keresztül határozatát, ha az is­kolából kirekesztett gyermekek szá­mára külön iskoláról gondoskodik. A törvény ugyanis előírja az iskola­kötelezettséget, amit egy másik tör­vényes rendelkezéssel nem semmi­síthetnek meg. Ezt a külön iskolát bizonyára nem lesz nehéz Debre­cenben megcsinálni. Nem olyan kegyetlen dolog az, — felelte egy közbevetett észrevéte­lünkre a főorvos — mint amilyen­nek első pillanatra látszik. Sőt nem­­csak hogy nem kegyetlen, de a leg­humánusabb intézkedés, úgy az egészséges, mint a beteg gyerme­kekkel szemben. Tegyük fel, hogy egy 60 gyermekes osztályban csak öt fertőző beteg van. Ezeket az egészségesek közül eltávolítani csak emberbarát­ tett. Az így külön vá­lasztott gyermekeket aztán, — csak úgy képzelhetem el a dolgot, — a maguk külön iskolájában nemcsak tanítják, hanem gyógyítják is. Eny­hébb iskolai szabályokat alkalmaz­nak velük szemben, heverő idővel, tornamentes tantervvel és állandó orvosi felügyelettel, így valószínű, hogy már az első évben javulni fog a legtöbb gyermek állapota, a kény­szer gyógykezelés következtében. És anélkül történik ez, hogy a család­ból ki lenne szakítva, vagy hogy iskolaévet veszítene. Meglehet, hogy egy-két év után a legtöbb már vissza­mehet a rendes tanulók közé, ha pedig súlyosbodik az állapot, akkor Debrecenben­­ bekerül az ottani tüdőszanatóriumba, vagy más gyógy­helyre. — Szóval teljesen jogosnak és okosnak tartom a debreceniek ha­tározatát — mondja Hruby doktor, mert a betognak is, az egészséges­nek is hasznára válik. Logikus volna, ha minden város követné példáját. — Da ugy­e, azt szeretné tudni, — folytatta a főorvos — hogy Sopronban miképpen lehetne ezt keresztül vinni. Véleményem sze­rint — modja tovább — ez úgy történnék, hogy az orvosok minden osztályt — egyelőre a kötelező elemi osztályokat értem — alapo­san keresztül vizsgálnálak. Szíves­ségből is megtennék. Azt hiszem, száznál több gyermek nem kerülne ki a hat-tizenhét évesek közül. Ezeknek a tanítását egy pár tani­ő elláthatná. Tanítót is, helyet is lehelni­ találni. A gyógykezelésük a város jótékony intézményeivel kap­csolatban — dizpanzer, munkás­­pénztár — könnyen m­egoldható volna, csak az orvos díjatása kerülne költségbe, így csekély ki­adással lehetne higiénikus munka­rendbe beállítani a gyógyulásra hajlamos beteg gyermekeket, akik családjuk körében maradhatná­nak. Az erdei iskolák a családból ki­veszik őket. És az egészségesek fertőzése is el­lenb­e kerülve. Németországban a Waldschule-k és a kényszergyógykezelés alaposan lecsökkentette a fertőzés százalékát, nálunk is mindent el kellene kö­vetni az egészségesek megóvása érdekében. — És ha a szegénysorsú csa­ládfő a beteg — vetjük közbe a kérdést — mit tesznek akkor a némtek? — Sajnos, a családfő kötelező gyógykezelését még ott sem tudták keresztül vinni — hangzott a fele­let. — Valakinek csak el kell tar­ta­ni a családot, íme, mennyire gazdasági kérdés a tüdő­vészes fertőzés leküzdése. A debreceni intézkedés mégis egy olyan kezdeményezés, amit — igaza vén Hruby főorvosnak, — logikus volna minden városnak utánozni. d. v. SPORT Az SVSE sporttelepén az építési munkálatok közvetlen befeje­zés előtt állasak. A labdarúgó pálya talaja már teljesen elkészült és ki­fogástalan. A nagyszerű tribünön, melyről pompás panoráma tárul a szemlélődő elé, már csak a csiszo­lással vannak elfoglalva a mester­emberek. Az SVSE hatalmas tábora lázas örömmel készülődik a vasár­napi pályaavatásra. 1526 szeptember 1 A török könnyű lovasságot felderítésre küldik és ezek pusztítanak, rabolnak. 1841 Szeptember 1] [ Napi felrak­ ­áljon a második városi köl­csönből fognak lakásokat építeni ? Szeptember 1. Szerda. Kath.: Egyed. Prot.: Egyed. Elektro Bioskop: Varázskeringő. Városi Mozi: Selyemben járó bűnösök. Városi könyvtár nyitva vasárnap kivé­telével mindennap. A Katholikus Kör könyvtára nyitva van minden szerdán este 6—7 óráig. Soproni krónika Lehr (Írói néven Lőrinczi) Zsigmond költő és műfordító, pozsonyi ev. líceumi tanár születése Sárszentlőrincen (Tolna­­megye). Tanulmányait szülőhelyén, 1853—58-ig a soproni líceumon és teológiai főiskolán végezte, hol 1860-ban 1. éves hittanhall­gató volt. 1861—63-ig a hallei egyetemen bölcseletet és teológiát hallgatott. Vissza­térve Győrben ev. lelkésznek szentelték fel. 1864-65-ig a Németkereszturon lakó angol Smalborne családnál nevelősködött s ez időben tanítványával nagyobb kül­­fö­di utazásokat tett. Lehr irdalmi munkásságát a soproni, Kis János alapította liceumi Magyar Tár­saságban kezdte, ekkor irta Berzsenyi Dániel sziklai síremléke ünnepélyes fel­szentelése alkalmára (1860 jun. 14) .Ber­zsenyi emlékezete* c. versét, mely Hor­váth Sándor költeményeivel együtt „Em­­lékhangok* címen nyomtatásban is meg­jelent. A vármegye főispánja is­­mét elfoglalta hivatalát. Vitéz Simon Elemér dr. főispán sza­badságáról tegnap délután Sopronba érkezett és elfoglalta hivatalát. Felhívás a Zeneügyesület férfikara és a Dalfü­zér tég­láihoz. A Soproni Dalfüzér vezető­sége felkéri a Soproni Zeneegyesü­let férfikar tagjait és a saját egylet dalosait, hogy a pénteken, azaz f. hó 3 án este fél 9 órakor a Kaszi­nóban tartandó fontos értekezleten és rendkívüli énekpróbán teljes számmal résztvenni szíveskedjenek. Eljegyzés: Steiner Micikét, Stei­ner György gyáros leányát eljegyezte Dobsz Mihály okleveles gyógysze­rész, soproni gyógyszertártulajdonos. (Minden külön értesítés helyett). Iskolai hírak. A soproni ev. tanítóképzőben és a gyakorló-isko­lában a beírások szeptember 13 án és 14-én lesznek; 15-én évnyitás, 16-án a tanítás megkezdődik.­­ Az állami polgári leányiskolában a felvételi és javítóiitővizsgálatokat szeptember 11-én délelőtt 9—12-ig tartják. A pótbeiratások 13., 14., az iskolai ív megnyitása pedig 15-én lesz és 16 án megkezdődik a ren­des tanítás.­­ Az evang. népiskola igazgatósága ezúton is értesül a szülőket, hogy az e tanévre szóló beiratások miniszteri, illésré püspöki intézkedés folytán szeptember 13 án, 14 én és 15-én lesznek, 15-én dél­előtt 9 órakor gyermekistentisztelet­­ lesz. A rendes tanítás 16 án kez­­­­dődik­ , Brunner­möre tornatanfolya­­man­ újra megkezdi és kibővíti őket szabadtéri tornával és könnyű atlé­tikával a győri vasúti sportpályán. Jelentkezni lehet Templomi­ utca 15. szám alatt, Farlószentmiklós búcsúia nyugalomba vonuló taní­tóiétól. Vasárnap délután össze­­gyűlt a róm. ksth. iskola udvarán Fertőszentmiklós község apraja, nagyja, hogy nyugalomba vonuló tanítójuktól, Szalay Miklóstól elbú­csúzzanak. Az iskolaszék nevében Hadszits Kálmán plébános, magas­röptű, erősen hazafias és szívbe markoló szavakkal méltatta az ün­nepelt érdemeit. A polgári község szónoka Horváth Ferenc jegyző volt, míg tanitótársai képviseletében Szalay Lajos tanitóegyesületi elnök búcsúzott az aktív­ szolgálattól tá­vozó igazgató tanítótól, kinek a famíliája majd 200 év óta működik a népnevelői pályán.’ 43 évi műkö­dési idejéből a felét Fertőszentmik­­lóson töltötte az ünnepelt. A Sop­ronba költöző nyugalmazott igazgató tanító büszke lehet földijeire, kik megmutatták, hogy hálásak tudnak lenni szellemi javakért is. A gyö­nyörű ünnepély után a község ve­zető emberei a fehér asztalnál bu­­csúzkodtak közvetlenséggel az ü­n­nepek­től. Az alsó megyei levente körzetverseny eredményei. Az első megyei levente körzetver­­senyt Beledben tartották meg a szonmédas községek részvételével. Az atlétikai verseny részletes ered­ményei az alábbiak: 100 méteres t­iífu­ás. 12—15 évesek. 1. Kránitz Antal Vica. 2. Győrváry István Dénesfa. 3. Halász János Beled. 15—18 évesek. 1. Kovács József Dénesfa. 2. Mikó József Edve. 3. Gerváth Ráfael Vica. 18—21 évesek. 1. Radics István Beled. 2. Kolozs­vár.* Lajos Edve. 3. Gombás Ferenc Páli. 4X108 méteres stafétafutás: 1. Baled. (Radio I., Jakab E., Szabó L., Maurer V.) 2. Dénesfa. (Cseh E , Gyűrű I., Nsumann F., Németh V.) 3. Rábakecöl. (Major I., Lam­­perth I., Major I., Farkas I) Magas­ugrás. 12—15 évesek: 1. Kránitz Antal Vica. 2. Soós Béla Rába­­kecöl. 3. Hellinger Imre Edve. 15—18 évesek. 1. Homlok Miklós Beled. 2. Neumann Ferenc Dénesfa. 3. Tóth Jenő Vásárosfalu. 18-21 évesek. 1. Tuba Béla Ribakecöl. 2. Maurer Viktor Baled. 3. Gombás Ferenc Páli. Távolugrás. 1. Takács Bála Dénesfa. 2. Maurer Viktor Beded. 3. Gyűrű József Dénesi*. Súlydobás: 1. Jakab Elek Bilid. 2. Simon Lajos Vica. 3. Szalay Béla Edve. Pontversenyben: 1. Beled 26 pont. 2. Dénesfa 19 pont. 3. Vica 9 pont. 4. Rábakocsil 9 pont. 5. Edve 6 pont. 6. Páli 2 pont. 7. Vásárosfalu 1 pont. 8., 9. Cirik, Gyóró 9 pont. A DTE kirándulás* a Ro­záliára. Vasárnap, szeptembe­r 5-én indulás reggel 5 óra 55 perckor a déli vasút állomásáról Márcfalvára. II.irány: Holzstadl—Rozáliakápolna —(Találkozás az Oe. T. K. tagjai­val)— Fraknóvára—(ebéd)—B­étfalu. Vonattal Sopronba. Érkezés Sop­ronba este 18 óra 56 perckor. Vezető: Az elnökség. — D, T, E, elnöksége. Kényszeregyazségi tár­gyalás ■ törvényszékén. A Schönberger féle fertőszentmiklósi téglagyár kényszeregyezséget aján­lott hitelezőinek és 55 százalékban akart velük kiegyezni. A hitelezők egyértelműen visszautasították az ajánlatot . így a csődeljárás meg­indul a cég ellen. Az egyezségi tár­gyalást Mackay törvényszéki bíró vezette. 3

Next