Soproni Hirlap, 1926. október (13. évfolyam, 223-249. szám)

1926-10-01 / 223. szám

4 a­­ Meg­alant • Közkönyvtár A városi köz­­könyvfl címjegyzéke, mely immár a harmadik bővített kiadás, a na­pokban hagyta el a sajtót. A mfl 176 oldalon foglalja össze a köz­könyvtár anyagát, külön-külön feje­­zetekben tüntetve a könyvtár tulaj­donában levő egyes műfajokat. A címjegyzék bevezetéseképpen vitéz Házi Jenő dr. főlevéltáros, városi közkönyvtári előadó, rövid ismer­tetésben közli a közkönyvtár törté­netét. A munka, mely a könyvtári tagoknak szinte nélkülözhetetlen, kapható a hivatalos órák alatt a közkönyvtárban. Maiérkaitak a Sampronia orisageti kerékpárbali­ MK­- SAginak díjal. Az elmúlt vasár­nap lezajlott „Sempronia" kerék­­páros országúti bajnokság díjai teg­­nap megérkeztek Sopronba. Az íz­léses dijakét a Sempronia vezető­sége szombaton Varga József vár­­kerületi divatáruházának kirakataiba fogja közszemlére kitenni. A díjakat szombathoz egy hétre, október 9 én fogják a bajnok Egyed Miklós és­­ három utána beérkezett Nagy Gyula, Könye Gyule és Szekula József között házi ünnepély keretében ki­­osztani. A kedélyes családi estet a Sempronia a Ticsic-féle vandáglő­­ben lévő külön klubhelyiségében fogja megtartani. Október tizankattadikán tasz a varmegya Őszi köz­gyűlése, Sopronvérmegye tör­vényhatósági bizottsága rendes őszi közgyűlését október tizenkettedikén tartja. A közgyűlés tárgysorozatán szerepel többek között a jövő évi közúti költségvetés is. M említjük meg, hogy a vármegye állandó vá­lasztmánya október nyolcadikán ül össze, Meggondolatlassságból! Védőit, Píntru Lajos tövés vasúti f­­uadas, azt a Hunyelmű kijelentést tette mások­­étt, hogy a lövfii csendőrök semmit sem érnek, a fiatalság mindig tudja merre járnak, s ezért úgy tesznek a fiuk, ahogy­­ akarnak. A kir. törvényszék bünte­t­ő­tanácsa felhatalmazásra feldözendő­­ rágalmazás miatt vonta felelősségre­­ Pandúr Lajost és a 92. §. alkalma-­­­zásával kettőszázötvenezer korona a pénzbüntetésre, valamint a felmerült­­ költégek megfizetésére ítélte. Eny­­j hite körülménynek vette a biróság­­ a vádlott büntetlen előéletét és hogy­­ nem rosszindulatból, de meggon-­­­dolatlanságból követte el a tervére rótt cselekményt. Az ítélet jogerős. s 16 lakb­ bor kerül kimérésre a kath. konvexnél, Várkerület 20. film. V ] | I 7 I I Bőr- és tricotkantyák, flór-,­ selyem- és gyapju­harisnyák,! női- és férfi fehérneműek, gyapjúkabátot, kötények. Tt trz gysrMikkEl Eniyáfi, í nagy választékban. Női és! I gyermek gyapjumellények rendkívüli olcsó Áron. .! SOPRONI HÍRLAP Jószerencsét! Regény. Irta: Somlay Károly. (21. folytatás.) — Messze van. — Lóháton jó időben egynapos út. Már jártam arra. Ott találunk majd olyan valamit és aminek esetleg hasznát vehetjük. — Ugyan? — Ott van Poránd és Sztanizsa faluk között a félben hagyott római bánya. Azt mondják, hogy ott valaha sok aranyat, ezüstöt, vasat és ólmot termeltek ki. Vállalkozási kedvvel meg egy kis tőkével ott sok telérre lehetne találni. — Erről még beszélünk, Sami bátyám, — felelte Bojthor. Az égen hamvas felhők sorjáztak. Haza kellett indulniok. A mérnök az után alig ejtett néhány szót. Mintha dinamitpatron robbant volna szét az agyában, úgy zsongtak a gondolatai. Hátha csakugyan van némi alapja a mendemondának, hogy az Érchegységben ki nem termelt bányák maradtak a rómaiak után . . . Annyit már tudott, hogy Dácia elfoglalása után Traian császár bányatelepesekkel, nagyobbrészt dal­­matákkal népesítette be az Érchegységet. Valószínű tehát, hogy ezek élénken művelték a bányászatot. Hátha ő folytatná ott, ahol a római telepesek abban­ hagyták... — Úgyis bántja az önérzetemet, hogy anyagi viszonyaimhoz képest gazdag leányt akarok feleségül venni. Idegenek szemében talán a magam eladásá­nak látszik ez a házasság. Talán Betuskában is gyökeret vert a gondolat, hogy a vagyonáért óhaj­tom a házasságot... Milyen más lenne a helyzet, ha gazdag volnék,­­ tűnődött, töprengett sokszor. A hónap végén levelet kapott. A felsőbereki kán­­tortanító, a dászkál írja, hogy Benedek főtisztelendőt szívszélhüdés érte. Elpályizott a kék egekbe. Nem iszik több torkolati higanyt, vagyis borocskát. A pipa­tórium pöffentyűi is árván maradtak. A levél azzal végződött, hogy mennyire fog majd a boldogult bosszankodni, ha az Örök hallga­tás honában szokásos délesti sétákon találkozni fog az öreg Puhayval. Ámbár ott alig izgatják őket a fajdkakasok. Bojthornak tehát megint utaznia kellett. Már csak a temetés után érkezett Felsőberekibe, őt tette ugyan egyetlen örökösévé a boldogult nagybácsi, de nem igényelt semmit a szerény hagya­tékból Mindent az öreg gazdaasszonynak, a Manca néninek ajándékozott. A szomorú alkalommal meg kellett látogatnia a menyasszonyát is. A leány most mintha még szebb lett volna, mint amikor utoljára látta. Az élet gazdag pompája virult rajta. A feje boglárkaszinó kendővel volt bekötve, ami csek fokozta arcának üdeségét. Beszélgetésük folyamán Bojthor elmondta, hogy milyen érdekes tudósításokat hallott a petrozsényi bányásztól. (Folytatjuk.) 1926. október 1. Lóvisár lőcs hétfőn októ­ber 4-én Sopronban a lóvisártéren. A földrengés miatt meg­­verte a gyarmattal, mert azt gondolta, hogy pajkos­­ségból rázza a div­at. Sop­ronban a földrengés nem mindenütt volt egyforma erejű. A legtöbb helyet­tm­ is gondoltak arra, hogy a földkéreg nyugtalankodik, hanem azt hitték, valahol detonáció volt és az rezegte­te meg az ablakokat. Annyival inkább, mert az Alsólővér tájékán távoli detonációt jellemző morajlást is hallották. Legfurcsább következtetésre azonban egy délutáni pihenőjét tartó családapa jutott, ki idegességében a nyugvóhelye mel­lett játszó kis leányát intette meg szelid atyai testi fenyítékkel, mert azt gondolta, az riasztotta fel álmá­ból azzal, hogy erősen megrázta a nyugágyát. Mikor sátán ráeszmélt, hogy nagyobb erők incselkedtek nyugalmival, alig győzte cukorral és mindenféle jóval kárpótolni a gyereket, akit a földrengés ilyen­formán váratlan ajándékhoz jutta­tott.­­ Szombathelyen pedig szel­­lemfázisnak vették a tányérok és csészék összezördülését egy olyan házban, ahol éppen előtte való na­pokban haláleset volt. Úgy, hogy csak akkor nyugodtak meg, mikor megtudták, hogy nem a holtak háborgatták őket, hanem „esik” a föld rengett meg. A felsópulyai önkéntes Tűzoltó egyesület nem en­gedi piros fehér zöld zész­­letét. Az osztrákok által meg­szállt színmagyar lakosságú Pelsi­­pulya Önkéntes Tűzoltó Egyesülete mind a mai napig megtartotta piros fehér-zöld zászlóját és min­den ünnepélyes alkalommal ezalatt a zászló alatt vonulnak ki most is. Az osztrákok ezt természetesen rossz szemmel nézik és minden alkalmat megragadnak, hogy a tűz­­oltóegyesületet a zászló kicserélé­sére bírják. A múlt alkalommal már felajánlották, hogy a piros-fehér­zöld zászló helyett vesznek az egyesületnek egy sárga-piros lobo­gót, csak ne hordozzák tovább a magyar zászlót. Ebbe az egyesület nem ment bele, a nagy presszióra csupán csak annyit engedett meg, hogy a lobogó egyik sorsára rá­írhassanak egy két tenyér nagy­ságú piros-sárga vászondarabot. A korai tárói visszatért görög nyomdász nőjének Hérics Ferenc Beled 200.000 koronát küldött. „SABARIA“ mandula, borotva, vipera szappanok a legjobbak, noe Meinl-tea Meinl Gyula R.-T. Várkerület 73, Tab­len 239.

Next