Soproni Hirlap, 1927. január (14. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-01 / 1. szám
1927 január 1. SOPRONI HÍRLAP 3 Jímmondó vagyok, hogy Boáiért vak ne nagyon rémül* dönenek, amiért már megint itt allantadomi iskrelmilk portáján! Msrt ámbátor, aminthogy igaz is, sok hiábavaló szótzrpritás bűne nyomja a telkemet, mégis — ha a szószaporító embernek a halgatás akkirát olyan büntetés, mint a kapuvári tehéntúrós kofaasszonynak, hát én bizony igen-igm megbilahldem: tizenkét hótapig úgy befogtam a permim szájat, hogy így mukkantál nem tok, annyi sem jött ki rajta. Ez az egyik aga a doog■ak. A másik meg az, hgy éppen ma egy eszendeje köszünhöttem el a vizontlátás igaretével. No hét ! Étire nézegeti embernek, amilyen én is vagyok, gondolnia kell arra, hogy az ilyenfajta ígéretnek a beváltását nem lehet nagyon eldizgatni. Tetszik tudni: ha nők az emberek ! És menél többen halnak, annál többen Úsznék, akinek csak a kisvilágra írhatnék viszontátáai Ammondót. Már pedig én a viszont látást sem a másvilágra értettem. De nem ám ! Esek elirebocsájtása után: öldöflöm magam a Kigyelmesek tedvei köztben s mindeni jót kívánok — hozzámvaló szerénységgel — legis legelibb önmagamnak, utána meg természetesen Egyslmeteknek is, de kiválképpen is a körülök való fehérnépeknek. Annak sem minden egy ittuk. Csupán csak, akisek térdiáize legalább egy második elemistás áriásig ér a felsőszoknyája ás legalább fen lappeleig a haja bokrétája. Csupán cssk, akinek a sájscskáji cserennyepi és kivonatosságát n ma Várkerület egyik illatszerkirakatában is ott szamérmetlenkedi „csókiló a]kpirosi ó* ida kölört. A többiek* ne» pedig —aálsivaló Kálmán király ellenére, ama bizonyos tüzes borsószalmából td’ssék naponta háromszor rgy-egy adag talpalávaló. Mert ők ma az anyáink erkölceinek legveszedelmesebb boszorkányai. * Tegnap, ma és holnap mindenki csak róla beszél. Egyhangúan megteszik az örökszép álom, a boldogság vajúdó édesanyjának. Es stime látják a lesberáló okleveles bábát, amin hirteen kilibben a rejtelmek ajtaján és a jó borravaló reményétős sugárzó arccal büszkét hozza gyakorlott karján az újszülöttel, mondogatván: „Hát mit mondtam? Ugye, hogy fiú lett? És még mi credi fu! Boldogság a nevel" Így vagyunk bizony ezzel az uj esztendővel, amelyik most az egyszer joggal viseli az uj nevet. Annyi benne az újdonság, hogy a fe búbja is alig látszik ki közüki. Neveze ezen: 1. a lövfii, depregi ea soproni kviillet uj képviselőt vess használatba, mert a tisztelt választók azt vallják ott: uj seprő jó seper. 2. Ödör József, Csik József és Origer Miklós kénytelenek uj névjegyeket csináltatni, mert amikor országgyűlési képviselő is érdemes titulusuk, csak nem modlest nevük alatt az ulacskult nemzetgyűlési képviselő? 3. Ezért azsin uj jövedelmi forrást és uj endilletet kap a nyomdaipar, ami uj örömöt jelent ennek. 4. A városházán uj pírt rakja fészkét és ebben uj emberek tarsolyát csiklandozza a város megújhodásának viksztbőls egyelőre a kiábrándulás jégcsapja nélkül. 5. Uj pénz veri az emberek markát. Már a kiét. Mert az is uj lesz a pengőnél, hogy mindenkinek kevesebbje lesz belőle, mint volt a régiből. A szegénynek pedig, akinek eddig is kévéte volt, az marad belőle, ami a fertői vidludből a gyalogító embernek 6 H*be’'Ed« uj foglalkozást k-r-s, m rt a civil*« m m volt hozzá fideis'ima. 7 As uj «dók oysn alacony k le«z«ek, hogy c*»v *?a»kodừ«l ›ri» 1*1 az ember. De est » fáradságot is meg kell ám sztni 1 8. * seámtantsnáMayer János földművelésügyi miniszter a magyar falut érdeklő fenti kérdésekben a következő nyilatkozatot tette: A vezetésemre bízott tárca keretében a legsürgősebb teendőnek tartom a mezőgazdasági termelés, valamint a földbirtok birtokolása biztonságának a helyreállítását. E célból kívánatosnak tartom, hogy a földbirtokrendezési munkálatok minél előbb befejezést nyerjenek. Nagyfontosságú kérdés a földbirtokreform pénzügyi részének a megoldása. Ezen a téren kívánatosnak tartom a földbirtokreformtörvény 44. §-ának — amely szerint a birtokpolitikai célokra való megváltás teljes kártalanítással történjék — érvényhez jutását. Kívánatosnak tartom e célból, hogy a megváltást szenvedők kártalanítására a vagyonváltság földekért befolyó összegek is igénybe vétessenek Két új törvényjavaslat — Az országgyűlés összeülése alkalmával egyelőre két fontosabb törvényjavaslatot kívánok benyújtani. — Az egyik: az állategészségügyi törvényjavaslat, amely az e téren régóta rendezésre váró kérdéseket fogja szabályozni Állategészségügyi viszonyaink ugyanis az 1888. évi VII. t.-c.-el szabályoztatok. 38 év letelte után, szükségessé vált ennek a fontos kérdésnek az újabb szabályozása, különös tekintettel az állattenyésztés mező- és nemzetgazdasági fontosságára és a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének a fejlesztésére. Halaszthatatlan szükség, hogy az állategészségügy a mai kornak megfelelően szabályoztassék. — A másik fontos törvényjavaslat az állami vízberuházásokról szól, amely a keretébe eső munkálatoknak a végrehajtását 75 évre tervezi. Terményértékesítés — A termény értékesítésének előmozdítása céljából megindított akciónk semmi mást nem célzott, mint azt, hogy megfelelően biztosítsa az értékesítést, különösen azokon a területeken, amelyeket a legális kereskedelem elhanyagolt, vagy a nem legális kereskedelem kellő verseny hiányában kihasznált és így a terményeket a piaci árnál jóval alacsonyabb áron vásárolta össze. A békeévekben e célt szolgáló szövetkezeti gabonaraktári hálózatot ismét működésbe hozták. Az akció 1926 június hó elején vette kezdetét és ma ott tartunk, hogy kerek számban, 50 szervezet kapcsolódott be a gabonaértékesitési akcióba, amelyek az idei szezonban 4000 vagyna fok uj virágzásnak indulnak. A pénzzel bánók továbbképségből tisztességes és busa* mell^kkeresetre tesznek szert. 9. Uj alsóimra uj feluház izépen, — az'*n csak áraljon valakit alap lőipirl H4 cs*kig«van ez. Régen volt esztendőik, atmelyik menő gabonaforgalmat bonyolítottak le és a kereskedelem által elhanyagolt vidékeken az árak egészséges kialakulásában igen jótékonyan szóltak be. — A gyümölcs és zöldség értékesítése terén Kecskeméten szerveztük meg az „Alföld“ című gyümölcs és zöldségértékesítő szövetkezetét. A gyümölcs- és zöldségexportnál bevezettük a nemzetközi szokásoknak megfelelő rendszert; modern, szellőző berendezéssel ellátott kocsikban szállítunk, amelyeknek futási időtartamát a legrövidebb időre kívánjuk szabni és így a nemzetközi forgalomban annyira kívánatos megbízhatósági követelményeknek is eleget fogunk tenni. Borházak a külföldön — Arra a kérdésre, hogy remélhető-e a szőlőtermelő vidékeket megmenteni és a külföldi piacokat visszahódítani, csak igennel felelhetek. Igennel felelhetek pedig azért, mert ha erre a kérdésre nemmel felelnék, nem érezném át kellően, az e téren fennálló felelősségemet és hivatásomat. Azok az intézkedések, amelyeket e téren foganatosítottunk, igen kedvező kilátással kecsegtetnek. A bécsi és koppenhágai elárusító és töltőtelepek nagy sikerrel működnek. Rövidesen megnyílik a zürichi és tervbe van véve Berlinben és más nyugat-európai centrumban is ilyen borházaknak a létesítése. A borértékesítés nehézsége vonta maga után azt, hogy a szőlőmivelés vesztett intenzivitásából, a holdankénti hozam a minimálisra csökkent, ami az elért produkciónak a drágítását vonta maga után. Erős a reményem, hogy megfelelő szervezéssel és a privát tevékenység ösztönösebb felkeltésével sikerülni fog olyan árakat elérnünk, amely a szőlőterületek intenzív megmunkálását és az átlaghozam emelését és így a bortermelés kellő jövedelmezőségét fogja eredményezni. Mezőgazdaság és kereskedelem — Ami a mezőgazdasági termék ínyek értékesítésének tárcám kör ■ ben való megszervezését illeti, kezdettől fogva az volt az állás-pontom, hogy nekem, mint földművelésügyi miniszternek, nem lehet feladatom az, hogy a termés értékesítésről gondoskodjam, mert ez nézetem szerint a magántevékenységnek és a legális kereskedelemnek kell, hogy feladata legyen. A kormányzatnak e téren nem lehet más feladata, mint az, hogy körültekintő és tervszerű közgazdasági politikát teremtsen. Az államnak minden olyan vállalkozást, amelyet a magántevékenység is el tud látni, le kell építeni, mert ennyire új gyalában kocogott volna ránk. De vájjon: gúnya teszi e 1z esztendőt is? Akkor — ihatunk sz egészségére ! (—) ezekért céltalan volna messzemenő pénzügyi áldozatokat hozni; ott azonban, ahol az értékesítési lehetőség és tevékenység megbénult, a közérdek s a termelés megvédése szempontjából, köteles az állam beavatkozni és áldozatokat hozni. — Minthogy a nemzetközi pénzpiacon az utóbbi időben beállott örvendetes enyhülés módot nyújt arra, hogy mindinkább kedvező kölcsönök szerezhetők, minden igyekezetem odairányul, hogy befolyásomat abban az irányban érvényesítsem, hogy mezőgazdák eddigi súlyos feltételű kölcsöneiket kedvezőbb feltételű kölcsönökre átváltoztassák és ezentúl kedvezőbb feltételű kölcsönökhöz jussanak. 1*1 billió korona hasznos beruházás — Hasznos beruházások címén 11 billió korona áll rendelkezésemre. Üzenet a gazdaközönségnek — Arra a kérdésre, hogy milyenek a jövő kilátásai, csak azt felelhetem, hogy ha az a józanság, amelyről az utóbbi választásoknál az ország lakossága bizonyságot tett, állandósul és az ország lakossága a kormánynak, az ország újjáépítése terén felállított programja végrehajtásában továbbra teljes erejével segédkezik , ez a jövő kilátásai tekintetében olyan utat nyit meg a számunkra, amelyet, annyi nehézségek után, nem is remélhettünk. Célunk mindenesetre az, hogy dolgozzunk becsülettel hazánkért és jövőnkért és azt üzenem az ország gazdaközönségének, hogyha ebben a munkában támogatni hajlandó, az eredmény el nem maradhat. Mayer János földmivelésügyi miniszter nyilatkozata a mezőgazdasági termelés, a földbirtokrendezés, a terményértékesítés kérdéseiben A miniszter üzenete a gazdaközönséghez Mankur- Fésü- Szappan-Kölni vizek, parfümök és egyéb alkalmas ajándékok a legolcsóbban BADER illatszertárban Sopron, Várkerület 45 82*