Soproni Hirlap, 1927. január (14. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-01 / 1. szám

1927 január 1. SOPRONI HÍRLAP 3 Jímmondó vagyok, hogy Boáiért vak ne nagyon rémül* dönenek, amiért már megint itt al­­lantadomi iskrelmilk portáján! Msrt ámbátor, aminthogy igaz is, sok hiábavaló szótzrp­ritás bűne nyomja a telkemet, mégis — ha a szó­­szaporító embernek a hal­gatás akkirát olyan büntetés, mint a kapuvári tehéntúrós kofaasszonynak, hát én bizony igen-igm megbila­­hldem: tizenkét hót­apig úgy be­fogtam a permim szájat, hogy így mukkantál nem tok, annyi sem jött ki rajta. Ez az egyik aga a doog­­■ak. A másik meg az, h­gy éppen ma egy eszendeje köszünhöttem el a vi­zontlátás igaretével. No hét ! Étire nézegeti embernek, amilyen én is vagyok, gondolnia kell arra, hogy az ilyenfajta ígéretnek a be­­váltását nem lehet nagyon e­ldiz­gatni. Tetszik tudni: ha nők az embe­rek ! És men­él többen halnak, annál többen Úsznék, aki­nek csak a kisvilágr­a írhatnék viszont­átáai Ammondót. Már pedig én a viszont látást sem a másvilágra értettem. De nem ám ! Esek elirebocsájtása után: öld­öflöm magam a Kigyel­­mesek t­ed­vei köztben s mindeni jót kívánok — hozzámvaló szerénység­gel — legis legelibb önmagamnak, utána meg természetesen Egyslme­­teknek is, de kivál­képpen is a körülök való fehérn­épeknek. Annak sem minden egy ittuk. Csupán csak, akisek térdiái­ze legalább egy második elemistás áriásig ér a felső­­szoknyája ás legalább fen­ lappele­ig a haja bokrétája. Csupán cssk, aki­nek a s­ájscskáji cserennyepi és kivonatosságát n m­a Várkerület egyik illatszerkirakatában is ott szamérmetlenke­di „csókiló a]k­­pirosi ó* ida köl­ört. A többiek* ne» pedig —­aálsivaló Kálmán király ellenére, ama bizonyos tüzes borsó­­szalmából td’ssék naponta három­szor rgy-egy adag talpalávaló. Mert ők ma az anyáink erkölc­einek leg­­veszedelmesebb­­ boszorkányai. * Tegnap, ma és holnap mindenki csak róla beszél. Egyhangú­an meg­teszik az örökszép álom, a boldog­ság vajúdó édesanyjának. Es stime látják a lesberáló okleveles bábát, amin­ hirte­en kilibben a rejtelmek ajtaján és a jó borravaló reményé­­tős sugárzó arccal büszkét hozza gyakorlott karján az újszülöttel, mo­n­­­dogatván: „Hát mit mondtam? Ugy­e, hogy fiú lett? És még mi credi fu! Boldogság a nevel" Így vagyunk bizony ezzel az uj esz­tendővel, amelyik most az egyszer joggal viseli az uj nevet. Annyi benne az újdonság, hogy a f­­e búbja is alig látszik ki közüki. Ne­veze ezen: 1. a lövfii, d­epregi ea soproni kviillet uj képviselőt vess használatba, mert a tisztelt választók azt vallják ott: uj seprő jó­ seper. 2. Öd­ör József, Csik József és Ori­ger Miklós kénytelenek uj névjegye­ket csináltatni, mert amikor ország­­gyűlési képviselő is érdemes titu­lusuk, csak nem m­o­dlest nevük alatt az ulacskult nemzetgyűlési kép­viselő? 3. Ezért azsin uj jövedelmi forrást és uj endilletet kap a nyomda­ipar, ami uj örömöt jelent ennek. 4. A városházán uj pírt rakja fészkét és ebben uj emberek tarsolyát csik­landozza a város megújhodásának vik­sztbő­ls egyelőre a kiábrándulás jégcsapja nélkül. 5. Uj pénz veri az embe­rek markát. Már a kiét. Mert az is uj lesz a pengőnél, hogy mindenkinek kevesebbje lesz belőle, mint volt a régiből. A szegénynek pedig, aki­nek eddig is kévét­e volt, az marad belőle, ami a fertői vidludből a gyalogít­ó embernek 6 H*be’'Ed« uj foglalkozást k-r-s, m rt a civil*« m m volt hozzá fideis'ima. 7 As uj «dók oysn alac­ony k le«z«ek, hogy c*»v *?a»kodừ«l ›ri» 1*1 az ember. De est » fáradságot is meg kell ám sz­tni 1 8. * seámtantsná­Mayer János földművelésügyi miniszter a magyar falut érdeklő fenti kérdésekben a következő nyilatkozatot tette: A vezetésemre bízott tárca ke­retében a legsürgősebb teendőnek tartom a mezőgazdasági termelés, valamint a földbirtok birtokolása biztonságának a helyreállítását. E célból kívánatosnak tartom, hogy a földbirtokrendezési munkálatok minél előbb befejezést nyerjenek. Nagyfontosságú kérdés a földbir­tokreform pénzügyi részének a megoldása. Ezen a téren kívána­tosnak tartom a földbirtokreform­törvény 44. §-ának — amely szerint a birtokpolitikai célokra való meg­váltás teljes kártalanítással tör­ténjék — érvényhez jutását. Kívá­natosnak tartom e célból, hogy a megváltást szenvedők kártalanítá­sára a vagyonváltság földekért be­folyó összegek is igénybe vétes­senek Két új törvényjavaslat — Az országgyűlés összeülé­se alkalmával egyelőre két fontosabb törvényjavaslatot kívánok benyúj­tani. — Az egyik: az állategész­ségügyi törvényjavaslat, amely az e téren régóta rendezésre váró kérdéseket fogja szabályozni Állat­egészségügyi viszonyaink ugyanis az 1888. évi VII. t.-c.-el szabá­lyoztatok. 38 év letelte után, szük­ségessé vált ennek a fontos kér­désnek az újabb szabályozása, kü­lönös tekintettel az állattenyésztés mező- és nemzetgazdasági fontos­ságára és a mezőgazdasági terme­lés jövedelmezőségének a fejlesz­tésére. Halaszthatatlan szükség, hogy az állategészségügy a mai kornak megfelelően szabályoz­­tassék. — A másik fontos törvény­­javaslat az állami vízberuházásokról szól, amely a keretébe eső mun­kálatoknak a végrehajtását 75 évre tervezi. Terményértékesítés — A termény értékesítésének előmozdítása céljából megindított akciónk semmi mást nem célzott, mint azt, hogy megfelelően bizto­sítsa az értékesítést, különösen azokon a területeken, amelyeket a legális kereskedelem elhanyagolt, vagy a nem legális kereskedelem kellő verseny hiányában kihasz­nált és így a terményeket a piaci árnál jóval alacsonyabb áron vá­sárolta össze. A békeévekben e célt szolgáló szövetkezeti gabona­raktári hálózatot ismét működésbe hozták. Az akció 1926 június hó elején vette kezdetét és ma ott tartunk, hogy kerek számban, 50 szervezet kapcsolódott be a ga­­bonaértékesitési akcióba, amelyek az idei szezonban 4000 vagyn­a fok uj virágzásnak indulnak. A pénz­zel bánók továbbképség­ből tisztes­séges és busa* mell^kkeresetre tesz­nek szert. 9. Uj alsóimra uj felu­­­ház iz­épen, — az'*n csak áraljon valakit alap lőipirl H4 cs*kig«van ez. Régen volt esztendőik, atmelyik menő gabonaforgalmat bonyolítot­tak le és a kereskedelem által el­hanyagolt vidékeken az árak egész­séges kialakulásában igen jóté­konyan szóltak be. — A gyümölcs és zöldség értéke­sítése terén Kecskeméten szervez­tük meg az „Alföld“ című gyü­mölcs és zöldségértékesítő szövet­kezetét. A gyümölcs- és zöldség­­exportnál bevezettük a nemzetközi szokásoknak megfelelő rendszert; modern, szellőző berendezéssel el­látott kocsikban szállítunk, ame­lyeknek futási időtartamát a leg­rövidebb időre kívánjuk szabni és így a nemzetközi forgalomban annyira kívánatos megbízhatósági követelményeknek is eleget fogunk tenni. Borházak a külföldön — Arra a kérdésre, hogy re­mélhető-e a szőlőtermelő vidékeket megmenteni és a külföldi piacokat visszahódítani, csak igennel felel­hetek. Igennel felelhetek pedig azért, mert ha erre a kérdésre nemmel felelnék, nem érezném át kellően, az e téren fennálló fele­lősségemet és hivatásomat. Azok az intézkedések, amelyeket e téren foganatosítottunk, igen kedvező kilátással kecsegtetnek. A bécsi és koppenhágai elárusító és töltő­telepek nagy sikerrel működnek. Rövidesen megnyílik a zürichi és tervbe van véve Berlinben és más nyugat-európai centrumban is ilyen borházaknak a létesítése. A bor­értékesítés nehézsége vonta maga után azt, hogy a szőlőmivelés vesztett intenzivitásából, a holdan­kénti hozam a minimálisra csök­kent, ami az elért produkciónak a drágítását vonta maga után. Erős a reményem, hogy megfelelő szer­vezéssel és a privát tevékenység ösztönösebb felkeltésével sikerülni fog olyan árakat elérnünk, amely a szőlőterületek intenzív megmun­kálását és az átlaghozam emelését és így a bortermelés kellő jöve­delmezőségét fogja eredményezni. Mezőgazdaság és ke­reskedelem — Ami a mezőgazdasági termék í­nyek értékesítésének tárcám kör ■ ben való megszervezését illeti, kezdettől fogva az volt az állás-­­­pontom, hogy nekem, mint föld­művelésügyi miniszternek, nem lehet feladatom az, hogy a termés értékesítésről gondoskodjam, mert ez nézetem szerint a magántevé­kenységnek és a legális kereskede­lemnek kell, hogy feladata legyen. A kormányzatnak e téren nem lehet más feladata, mint az, hogy körültekintő és tervszerű közgaz­dasági politikát teremtsen. Az ál­­­­lamnak minden olyan vállalkozást,­­ amelyet a magántevékenység is el tud látni, le kell építeni, mert ennyire új gyalában ko­cogott volna ránk. De vájjon: gúnya teszi e 1z esztendőt is? Akkor — ihatunk sz egészségére ! (—) ezekért céltalan volna messzemenő pénzügyi áldozatokat hozni; ott azonban, ahol az értékesítési le­hetőség és tevékenység megbénult, a közérdek s a termelés megvé­dése szempontjából, köteles az állam beavatkozni és áldozatokat hozni. — Minthogy a nemzetközi pénz­piacon az utóbbi időben beállott örvendetes enyhülés módot nyújt arra, hogy mindinkább kedvező kölcsönök szerezhetők, minden igyekezetem odairányul, hogy be­folyásomat abban az irányban ér­­vényesítsem, hogy mezőgazdák ed­digi súlyos feltételű kölcsöneiket ked­vezőbb feltételű kölcsönökre átváltoz­tassák és ezentúl kedvezőbb fel­tételű kölcsönökhöz jussanak. 1*1 billió korona hasz­nos beruházás — Hasznos beruházások címén 11 billió korona áll rendelkezé­semre. Üzenet a gazdaközön­ségnek — Arra a kérdésre, hogy milye­nek a jövő kilátásai, csak azt felelhetem, hogy ha az a józanság, amelyről az utóbbi választásoknál az ország lakossága bizonyságot tett, állandósul és az ország la­kossága a kormánynak, az ország újjáépítése terén felállított pro­gramja végrehajtásában továbbra teljes erejével segédkezik , ez a jövő kilátásai tekintetében olyan utat nyit meg a számunkra, ame­lyet, annyi nehézségek után, nem is remélhettünk.­­ Célunk mindenesetre az, hogy dolgozzunk becsülettel hazánkért és jövőnkért és azt üzenem az or­­szág gazdaközönségének, hogyha ebben a munkában támogatni haj­landó, az eredmény el nem maradhat. Mayer János földmivelésügyi miniszter nyilatkozata a mezőgazdasági termelés, a földbirtokrendezés, a termény­értékesítés kérdéseiben A miniszter üzenete a gazdaközönséghez Mank­ur- Fésü- Szappan-Kölni vizek, parfümök és egyéb alkalmas ajándékok a legolcsóbban BADER illatszertárban Sopron, Várkerület 45 82*

Next