Soproni Hirlap, 1928. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1928-07-01 / 147. szám

XV. évf. 147. szám. Sopron, 1928 július 1, vasárnap Ára 20 fillér. Hmm Soproni Hírlap KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyed évre.......................8­40 pengő Egy hónapra.......................2­80 pengő Szerkesztőség: Sopron, Várkerület 66. Telefon­szám: 345. FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. CSERMÁK GONTRAND Egyes példány ára helybeni és vidéki árusítóinknál köznapokon 16 fillér, vásár- és ünnepnapokon 20 fillér. Kiadóhivatal: Sopron, Várkerület 66. Telefon-szám: 394. A tenger áramlása kelet felé sodorja Nobile társait A Citta di Milánóról tegnap éjszaka 2 ra 20 perckor érkezett szikratávirat szerint skerült helyreállítani az érintkezést a Vig­­eri-csoporttal, Nobile tábornoknak az úszó égtáblán maradt társaival. A csoport 80 ok és 20 perc északi szélesség és 28 fok 1 perc keleti hosszúság találkozásánál volt. Ez a pont körülbelül 10 mértföldnyire északra van Leigh Smithtől, mintegy 13 .mértföldnyire a legutóbb megállapított álláshelytől. Végzetes köd gátolja a kutatást A Citta di Milano-ról érkezett jelentések szerint Nobile csoportjával a rádióössze­köttetés két napig szünetelt azután, hogy Nobilét megmentették. Tegnap este ismét helyreállították a kapcsolatot és ekkor ki­derült, hogy a jégtömb 13 mértföldnyire eltávolodott eddigi helyétől és most már csak 10 mértföldnyire van a Leighsmith­­foktól. Az erős nyugati szél kelet felé tereli a jégdarabokat. Az alacsony köd és a ked­vezőtlen légköri viszonyok lehetetlenné tesz­nek minden kutatást. A Braganza még mindig jégbe fagyottan áll a Nord Kapnál és ma sem Rijser Lar­sen, sem Lutzow Holm nem mehettek fel­derítő útra. A Star jelentése szerint Lundberg rádió­­áviratot küldött, amely szerint jégtömbje, amelyen Nobile társai is tartózkodnak, nagy ebességgel úszik délkelet felé. Az a ve­­zedelem fenyegeti, hogy darabokra törik. Tönkrement a leszálló­hely is, amelyet Lundberg a segítőrepülőgépek számára ké­szített. Hir szerint a svéd expedíció holnap indul Lundbergék megmentésére. A jugoszláv kormány nem akar lemondani. Pénteken este minisztertanács volt, mely a Racsics merényletével előállott helyzettel,­őleg azzal a kérdéssel foglalkozott, várjon­­kormány a parasztdemokrata koalíció kö­­etelésének engedve, visszalépjen-e. Vuki­­sevics miniszterelnök azt az álláspontot képviselte, hogy lemondásra nincsen ok. Ehhez a nézethez Korosec belügyminisz­ter és Szpaho kereskedelmi miniszter pártja levében csatlakozott. Marinkovics külgy­­­miniszter, aki szintén nem látott okot a kormány lemondására, kijelentette, hogy a Demokrata párt miniszterei e kérdést vég­­eges eldöntés végett a demokrata képviselő­­lubnak terjesztik elő. A kormány sorsáról, iletve a demokrata miniszterek visszalépé­séről eszerint a demokrata­ klub dönt, mely a legközelebbi napokban ül össze. Széles mederben megindult a villanytelep átépítésével kapcsolatos hiteltúllépés felülvizsgálása Megemlékeztünk már lapunk múltkori számában, hogy Tatits Árpád belügyminisz­teri h. államtitkár és Lukács Ödön p. ü. miniszteri tanácsos vezetésével megérkezett az a tíztagú bizottság, amelynek feladata lesz világosságot deríteni a hiteltúllépés ügyére. Ez üggyel kapcsolatban kérdést intéztünk Simon Elemér dr. főispánhoz, aki a vizs­gáló bizottság munkájáról az alábbiakban nyilatkozott: — Ismeretes, hogy a város törvényható­sági bizottsága közgyűlési határozattal kérte a villanytelep átépítésénél felmerült tízmil­liárdos hiteltúllépésnek miniszteri biztos, vagy bizottság által való felülvizsgálását. A miniszteriális bizottság, mely a belügy, pénzügy és népjólétügyi minisztérium ki­váló szakképzettséggel rendelkező tisztvise­lőjéből áll, megkezdte a városi admninisz­­tráció minden ágára és a város egész gaz­dasági politikájára kiterjedő vizsgálatát, ter­mészetesen fősúlyt fektetve a villanytelep átépítésével kapcsolatos hiteltúllépés ügyére. A kiküldöttek, a rövid ebédidőtől elte­kintve, kora reggeltől késő estig dolgoztak, összegyűjtve mind­azon adatokat, melyek a tényállás megállapításához szükségesek. Kulcsár Dezső műszaki főtanácsos, az or­szág egyik legismertebb villanyszakértője, a közel­jövőben ismét visszatér és tovább fogja folytatni a villanyátépítés kérdésében a vizsgálatot, amelynek befejezése után a bizottság többi tagjai által megejtett vizs­gálat adatai alapján jelentést tesz a belügy­miniszternél, aki a megállapítások ered­ménye szerint elhatározásáról értesíteni fogja a Sopron szab. kir. város törvényha­tóságát. A vizsgálat eddigi eredményeiről, mivel folyamatban lévő vizsgálatról van szó, ér­demileg nem nyilatkozhatom, azonban ki­jelenthetem, hogy a bizottság tagjainak pártatlan komoly munkája mindenkit meg­nyugtathat és biztosíthat arról, hogy erre az ügyre teljes fényt fognak deríteni. Ez utóbbi már csak azért is szükséges, hogy ebben az ominózus villanyügyben a sok mende­monda hatása alatt kialakult té­ves közvélemény végre teljes tiszta képet nyerjen. Érdeke ez a város közönségének és az ügyben szereplő személyeknek, de érdeke azon hatóságoknak is, akik az el­lenőrzésre hivatottak. Végül még a különböző híresztelésekkel szemben megállapítani kívánom, hogy bár a város kérte a vizsgáló bizottságot, a ki­szállás költségei még­sem a várost ter­helik. J­( 11 )/1 Sopron nagyközönsége nem tudja, milyen rendkívüli értékek vannak a soproni Városi Múzeumban A Városi Múzeum nem dicsekedhet azzal, hogy túlságosan háborgatnák csön­des nyugalmát, pedig,­­ talán a soproniak nem is tudják, hogy a vidéknek legértéke­sebb múzeuma. És azért is érdekes, mert alapját egyszerű soproni polgárok vetették meg, akik gondos szeretettel gyűjtögették össze a Sopron múltjára vonatkozó emlé­keket. Már 1861-ben értékes anyag halmo­zódott össze, 1869-ben pedig kiállítást is rendezett a Soproni Történészeti és Művé­szeti Egyesület. A soproni múzeum — míg a mai ke­retei közé került — állandóan gyarapo­dott. Legértékesebb része a régiségtár, mely az őskortól a jelen időkig majdnem meg­szakítás nélkül tárja fel Sopron történetét. Unikum számba mennek a Bella Lajos által feltárt hallstadtkori, burgstali és városi emlékek, a Bécsi-domb Latain-kori tárgyai. Az 1914-ben talált bronzlelet pedig világ­hírű. A népvándorlási és középkori emlékek közül nagyon szépek a sobori, fertőme­­gyesi és az újabban talált rábapordányi aranytárgyak, a darufalvi ezüstlelet, a csorna­­csatári honfoglaláskori leletek. Az újkori anyagból is igen szép ritka dolgok vannak, a sopronvárosi polgármesteri jogar, céh­ládák, céhemlékek, Liszt Ferenc, Goldmark, Haydn emlékei, kézzel írott soproni króni­kák, régi soproni könyvek és az 1921-iki nyugatmagyarországi felkelés és a soproni népszavazás emlékei. A numizmatikai gyűjteményben benn van csaknem minden pénztípus, soproni emlékérmek is szép számmal vannak, köz­tük a soproni koronázási emlékérmek. A soproni polgári szobák régi bútorai, képei, ón- és fajanc-edényei és fémjelzett ezüst tárgyai, berakott ó-német szekrényei igen szépek. És a gazdag rábaközi kézimunka-gyűj­temény milyen kincsesháza ez a népművé­szetnek, milyen nagy érdeklődést keltene ez a nagy világban bárhol is. Sajnos, Sop­ronban a múzeum mostoha gyerek, kevés érdeklődést vált ki, lehet, hogy a katalógus hiánya is teszi ezt, mert való, hogy mú­zeumban járni magyarázó katalógus nélkül annyi, mint idegen városban lenni, mely­nek a nyelvét nem beszéljük. De ha mindent nem is érthetünk meg teljesen az oly csodálatosan gazdag anyag­ból, mégis kell, hogy érdeklődjünk olyan dolgok iránt, melyeket csak itt találunk s melyek annak a városnak múltját szemlél­tetik, melynek falai között élünk.

Next