Soproni Hirlap, 1929. december (16. évfolyam, 274-297. szám)

1929-12-01 / 274. szám

2 Az egészség és szépség elérése testnevelés által Írta : Dégay Zoltán testnevelő tanár Minden ember szép, egészéges szeretne lenni és hajlandó e cél elérésének szolgála­tába állítani mindent, amit saját ítélőképes­sége folytán jónak lát, avagy mások taná­csának illetve hangzatos reklám­hirdetések­nek felülve gondolkodás nélkül követendőnek ítél. A szépségre való törekvés egyénenként különböző módon nyilvánul meg. Sokan nem a természetes szépségre törekszenek, hanem kozmetikai szerekkel teszik tönkre bérüket nagy árat fizetve azért az álarcért, mellyel ideig-óráig legtöbbnyire csak magukat áltat­ják. Vannak akik öltözködéssel akarnak szépek lenni, mert úgy gondolják, hogy a ruha teszi az embert, minden hiányosságot eltakarva. Mások ismét — ezek már beteges gondolkodásúak — azt tartják, hogy ha arcszínük sápadt beteges ez, szellemi maga­sabb, rendüségüknek csalhatatlan jele s ér­dekessé, széppé teszi őket. A tehetetlen emberek kezüket összetéve a szépség elnyerésére egészségük megóvá­sára nem is gondolnak, mert kényelemszere­tetük teljes akaratnélküliségre kárhoztatja őket s ezért a betegség szükségszerűen min­dig meg is látogatja ezeket. Csak kevesen vannak, akik az igazi szépség fogalmát már felismerték s tudják hogy ennek elérése mindenki részére lehetséges. Azt hiszem azt mindenki elismeri, hogy a testalkatban meg­nyilvánuló formatökély, az üde arcszín, a tiszta szemek, a könnyed fejtartás és járás, — melyek az észszerű és céltudatos test­nevelés következményei — még a kevésbé szabályos vonású egyéneket is megnyerővé és széppé teszik. Szándékosan használtam e kifejezést test­nevelés és nem testgyakorlás, mert az egész­ségre és szépségre való testnevelés nem csupán a heti 2 órában megnyilvánuló test­­gyakorlástól izomfejlesztéstől függ. A torná­­zás inkább káros, mint hasznos, ha azt romlott levegőben végezzük és felüdülés helyett rosszullétet okoz, ha nem fordítunk gondot a bőrápolásra s az izzadtságot tes­tünkön rajta hagyva a káros anyagokkal egész szervezetünket megmérgezzük. Sok helyen nem is gondolnak a rendes anyag­cserére vagyis arra, hogy a testgyakorlás által felhasznált energiákat a belső szervek működésének előmozdításával minél előbb pótolják, noha ezt megfelelő gimnasztikával nagyon könnyen el lehet érni. A napról és hidegvízről mint egészségforrásról azt hiszem felesleges beszélni, ezek éltető megújító ere­jét mindenki magán tapasztalta már. Tehát amint látjuk az egészségre szép­ségre való testnevelés az izom fejlesztésen kívül a bőr ápolásából masszírozásából, a belső szervek (gyomor, belek, vese, máj) működésének elősegítéséből, friss levegő szívásából, nap és hidegvízfürdőből áll, de mértékletet kell tartanunk mindenben amiről tudjuk, hogy az egészségre nézve káros, még jobb azonban ha le is szokunk ezekről, (dohányzás, lumpolás). Eltekintve attól, hogy sok ember beteggé eszi magát, sokaknál okoz meghűlést a trikó alsóruha viselése vagy a szobahőmérsékletnek 16° Celsius feletti volta. Igyekeztem e szűk keretek között is az ésszerű testnevelés minden kellékét felemlí­teni s most nézzük a testnevelésnek azt a részét, melynél leginkább szükség van a helyes irányításra. Ez az izomfejlesztés, mely a formai szépség elérését szolgálja s a testgyakorlásban tornázásban nyilvánul meg. A testnevelésnek van egy jelmondata: „Nil sine magno vita labore dedit mortali­­bus“ amely magyar fordításban így hangzik: „Nagy munka nélkül az élet semmit sem ad a halandó embereknek“. Dehát a formai tökélyt csak nagy munka, fáradtság útján érhetjük el úgy, ha izmainkat mindig nagyobb, fokozottabb teljesítményre kény­szerítjük. A tornázás célja nem bizonyos szergyakorlatok, mutatványok agyonhajtása, hanem a test harmonikus arányos kifejlesz­tése kell hogy legyen, mert az erő a szép­ség nem a karok túlerősségében van. Gyak­ran láthatunk túlerős felsőtestet cingár lába­kon vagy vékony nyakú pipaszerkezű egyé­neket a helytelen testgyakorlás egyoldalú izomfejlesztés következtében. Laikus szem ritkán veszi észre, hogy a a legtöbb ember részaránytalan, mert egyik oldala erősebb mint a másik. A testnevelési tanár igazi szerepe ott kezdődik, mikor az általános izomfejlesztés mellett felismeri egyes emberek testének hibáit s azoknak kiküszöbölésére a megfelelő gyakorlatokat előírja. Anyagcserénk egész­ségünk fentartására mindennapi otthoni tor­nára van szükségünk s ezt nem pótolhatja csak legfeljebb kiegészitheti a heti 2 órai esti tornázás. Az, hogy nem érek reá csak az akarat nélküli embereknek lehet kifogása, mert lefekvéskor vagy felkeléskor az éjjeli nyugalmamból veszek el 15—20 percet az egészség, szépség megszerzésére vagy meg­óvásra. Az állandó mindennapos testgyakor­lástól az öregek megfiatalodnak, a gyengék megerősödnek, a kövérek karcsúvá lesznek, ezt egy fél év alatt mindenki magán tapasz­talhatja, ha megkezdi otthon a rendszeres gyakorlatozást. Az erő az egészség a szép­ség megszerzésével mindenki saját magát jutalmazza meg, mert az akarat, mellyel testét naponként edzi visszatükröződik arcá­ról, szeméből s vonásait is nemesebbé szebbé teszi. A faj fejlesztésére nemzeti szempontból felvilágosítással és az igazi szépség bemuta­tásával kellene a testnevelést megkedveltetni, mert a meggyőződés nélküli kényszer csak ellenszenvet kelt a tudatlanokban. Legköze­lebb a nők formai szépségének eléréséről óhajtok írni, talán nem lesz érdektelen mai nap, mikor a divat a test formáit kötéseit nagyrészt leplezetlenül megmutatja. ­MMMMMN­MaMHjMMMMM­MK­ tfN AISZIK DARMOl DOLGOZIK Csokoládés hashajtó. Enyhe, gyors, biztosi — Egy próbacsomagolás 2 fillérért meggyőzi önt erről! SOPRONI HÍRLAP 1929. december 1. Percek alatt terjedt el tegnap reggel az a hír, hogy a düsseldorfi rém Sopronba érkezett Tegnap a kora reggeli órákban végigfut­­­tott a hír Sopronban, hogy pénteken este váratlanul megérkezett a düsseldorfi rém­ember. Egyesek a hír elterjedése után rö­videsen tudni vélték, hogy a félelmetes idegen, akinek lelkét ártatlan lányok egész sorának meggyilkolása terheli, megérkezését levélbelileg jelentette be a rendőrségnek, honnan megtiltották az újságoknak, hogy a rémember soproni tartózkodásáról csak egy sort is írjanak. Ez a rendőri intézkedés­­ szólt tovább a híradás — már azért is szükséges volt, mivel a rémember levélben jelzi azt a korosztályt, melyből áldozatát ki fogja emelni. A hírtudósok szerint a düssel­dorfi rém soproni áldozata nem lehet fiata­labb tizennyolc és nem lehet idősebb tizen­kilenc évesnél. Érdekessége a dolognak, hogy én magam a híradást éppen nem valami hírharangtól, hanem egészen megbízható forrásból, egy idős férfitől hallottam. Kételkedésemre meg­jegyezte : — Pedig úgy van, ahogy mondom. Épen most hallottam a főiskolán. — Kitől? — Többektől is. — Bizonyosan beugratták. — Engem nem lehet beugratni. Már voltam is odahaza és meghagytam, hogy a kis Manci unokámat ki ne engedjék este az utcára. Különben ismerem a rendőrség in­tézkedését is. No, hamar a rendőrségre! A nagy sietség közben egyre azt hajtogattam, hogy pompás anyag és elgondoltam, hogy mennyire nem jó ma leányzónak lenni, mikor a piacon megkap egy párbeszéd. — Csakugyan megjött, kedves tésasszony. — Tudom, tudom tésasszony, én már tegnap tudtam, nem is engedtem fel a ru­hákért a leányomat a padlásra. — Tudta, dehát honnan tudta? — Hát úgy van, hogy az egyik rém vas­utas, aztán tetszik tudni, hogy a vasutasok mindent tudnak. No, tessék! Már itt is Düsseldorf. A városháza ajtajában, közvetlen a cél előtt, feltart egyik ismerősöm. — Kérlek szépen mondj valami részletet. — Most jövök az ágyból. — No-no! Az újságtok azzal a nagy hall­gatással elmond mindent. — Dehát mit hallgattunk el? — Ismerem ... A rendőrség . . . Hát hi­szen neki is van valami igaza, de azt hi­szem ilyen esetekben mégis a legtanácso­sabb lenne a közönség megnyugtatására a tüzetes tájékoztatás. Elvégre a közönség könnyelmű és hamar kiteszi magát veszély­nek. No meg aztán ... ki biztosít arról, hogy ez a fene düsseldorfi nem változtatja meg a nézeteit és a nők után nem a férfiak következnek. Most már nem siettem, hanem rohantam a kapitányságra. Dobáltam a kérdéseket. És a válasz volt: csodálkozás, kételkedés, mo­soly, majd csöndes hahota. — De uraim, a közönség! ? A közönséget meg kell nyugtatni. No, erre megkaptam a határozott választ: — A düsseldorfi nem volt és ezidő sze­rint nincs is Sopronban. — Biztos? — Bárcsak itt lenne! — Hogy-hogy? — Mert akkor bizonyosan rendőrkézre kerülne. Ez a válasz végleg megnyugtatott. Telepes HálózatiRádió­­ ■I zavartalan­­ tartós ■I jó működését biztosítják a színtiszta magyar gyártmányú „Tunosram-Báriumcsövek“ Telepes készülék Hálózati készülék Nagyfrekvencia erősítőbe R 406 AR 4100 Detektornak.................... G 407, G 409 AR 4100, AR 4100 Kisfrekvencia erősítőbe . G 409, L 414 AG 4100, L 414 Végerősítőnek .... P 414 P 414 Egyenirányítócső a kódpótlóba vagy hálózati készülékbe ! PV 475 Nézze meg a december havi rádióelőfizetési nyugtát!

Next