Soproni Hirlap, 1930. február (17. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-01 / 26. szám

1930. február 1. SOPRONI HÍRLAP A gazdasági érdekképviseletek nagy ünneplésbe részesítették Bethlen miniszter­elnököt a hágai Budapestről jelentik, hogy a Pester Lloyd Társulat tegnap este díszvacsorát rendezett, melyen a hágai tárgyalások sikere alkal­mából meleg ünneplésben részesítették Bethlen István gróf miniszterelnököt és­­ munkatársait. A vacsorán a magyar közélet csaknem valamennyi számottevő tagja meg­jelent, kik meleg fogadtatásban részesítették az érkező miniszterelnököt. Az ünnepi vacsorán elsőnek Kohner Adolf báró szólalt fel, köszöntötte a kor­mányzót, majd Egry Aurél méltatta a hágai tárgyalásokat és Bethlen érdemeit. Ezután Weisz Fülöp a magyar pénzügyi körök nevében üdvözölte Bethlent és kiváló munkatársait a hágai sikerekért. Meg van győződve, hogy Hága mérföldkövet jelent a magyar gazdasági fejlődés útján. Fellner Henrik a gyáripar nevében köszönte meg a miniszterelnök fáradtságot nem ismerő mun­kásságát. Bethlen a történelemben a világ nagy államférfiai sorában is dicső helyet fog elfoglalni. Belatiny Artur a kereskede­lem és ipar nevében üdvözölte Bethlen Istvánt és munkatársait. Reméli, hogy a hágai eredmények a kereskedelem és ipari termelés fellendülését fogja eredménye­zi. Mutschenbacher Emil az egész magyar me­zőgazdaság nevében csatlakozott az üdvöz­lésekhez, egyben kérte a miniszterelnököt, hogy a gazdák számára adjon tervszerű gazdasági programot. Bethlen miniszterelnök válaszában hang­súlyozta, hogy nem győzelmi tér ez a va­csora, mert hiszen a magyar delegátusok nem mint győzők, hanem mint legyőzöttek mentek Hágába és szerepük az volt, hogy a nagyobb veszélyektől megvédjék az or­szágot, ha kell nagyobb áldozatok árán is. A hágai eredmények meghozták az or­szágnak a nagykorúságot, de vigyáznunk kell, hogy miként élünk nagykorúságunkkal, nehogy visszaessünk a kiskorúságba. Éppen ezért felhívja a gazdasági körök figyelmét arra, hogy ő a józan, okos és a fegyelmezett optimizmus szószólója, amelyre feltétlenül szükség van. Elérkezett az a pil­lanat, hogy a kormány nagystílű gazdasági politikát inauguráljon, a gazdasági ágak minden terén. A kormány ennek a politi­kának a szolgálatába áll és meg van róla győződve, hogy ezt a kérdést is szerencsé­sen fogja tudni megoldani. Bethlen István gróf beszéde után a jelen­levők felállottak és percekig tartó zajos ünneplésben részesítették a miniszterelnököt. eredményekért Utainkat tönkreteszik a teherautók. A minap megírtuk, hogy a soproni tégla­gyárak teherautói milyen rongálást visznek végbe utcáink burkolatán. A városnak mind­untalan tataroztatni kell azokat az utcákat, amelyeken ezek a teherszállító autók át­vonulnak. Meg is jelöltük az irányt, mely lehetővé tenné legforgalmasabb utcáink megvédését, másrészt pedig a gyáraknak is jóval megapasztaná szállítási költségeit. Mert mentül rövidebb az út, amelyet a szállítókocsinak a teherpályaudvarig meg­tennie kell, annál kisebb a kiadás. Vég­eredményben tehát annyival olcsóbb a tégla. Erre érdekelt oldalról figyelmeztettek ben­nünket. A téglagyárosok nem kívánnak a várostól különleges eljárást a maguk szá­mára. De azt már jogosan megkívánhatják, hogy a város ne nehezítse meg ezen egyetlen prosperáló iparágnak a boldogulását. Ez esetben tehát, mondta informátorunk, a téglások érdeke egybekapcsolódik a város érdekével. Egy kis számítást is halottunk. A gyá­rosok a tégla fuvarozásáért 30 métermázsán­­kint 4 pengőt fizetnek. Naponkint mintegy 20 vagon téglát indítanak el a győr-sopron­­ebenfurti állomásról, ez 80.000 métermázsá­nak felel meg. A fuvarozás tehát az összes gyáraknak 1200 pengőbe kerül naponként. Ha az út annyira megrövidülne, mint a Soproni Hírlap javasolja, akkor a gyáraknak a napi szállítás alig kerülne többe 700—800 pengőnél. Ámde ez eset­ben a téglát olcsóbban adhatnák a gyárosok, amit szívesen meg is tennének. Ennek pedig az lenne a következése, hogy a soproni téglaipar még versenyképesebb lenne. Egy kis számítás itt sem fog ártani. Egy tíz tonnás vagonba 3500 darab tégla fér el. A tégla ára ezer darabonkint mintegy 3—4 pengővel lehetne olcsóbb, mert minden egyes vagon szállításánál a gyáros meg­takarítana 13 — 14 pengőt. Ez pedig nem kis dolog napjainkban, mikor mindent meg kell mozdítanunk, hogy vállalataink előbbre jussanak. Az a kérdés mármost, áldozatba kerülne e az említett útvonal elfogadása? A városnak csak egy egészen rövid új utat kellene építeni, amely a Zita-kórháztól a teherpálya­udvarig terjed. A többi út készen és jó állapotban van. A város tehát nemcsak nem veszít ezzel az újítással, hanem még nyer is, mert most minduntalan javíttatnia kell azt a hosszú útvonalat, amely a téglagyárak színhelyétől a Balfi-utcán, Ikvahídon, Vár­kerületen, Széchenyi-téren, Erzsébet-utcán, László Király-utcán át a teherpálya­udvarig vezet. A tőlünk ajánlott irány ellenben Híd­­utca, Fapiac-utca, Kőfaragó-tér és egy még meg nem nevezhető új útvonal. Ezt az új útvonalat egyébként is meg kellene építeni a városnak, mert az Erzsébet egyetem megépítése után a pompás palota mellett nem maradhat meg a most jobbára szemétlerakodó helynek használt terep, ha­nem azt vagy parkozni kell, vagy házhelyek­nek eladni, de mindenesetre hozzá kell stílszerűen illeszkednie a most épülő palo­tához és a Deák tér szépséges panorámá­jához. Ha pénzbe kerülne ez a megoldás, akkor is meg kellene teremteni, mert a város ut­cáit kímélni kell. Nemcsak a rongálástól, hanem attól a temérdek portól és piszoktól is, amelyet ezek a társzekerek magukkal hoznak. Hogy az épületek is sokat szen­vednek az állandó rezgés miatt, azt már a minap is megemlítettük. Minden érdek azt kívánja tehát, hogy ezt az útépítést a város mihamarább rendelje el. Az automobilisták évkönyve A Soproni Automobil Egyesület új év­könyvének munkálatai befejeződtek és a könyv rövidesen kikerül a nyomdából. Az ízlésesen kiállított naptárszerű kiadványhoz Herrmann Miksa volt kereskedelemügyi miniszter, Sopron város képviselője, az egye­sület fővédnöke itt szakszerű szép előszót. A tisztikar és a bizottságok tagjainak felso­rolása után, az országos és nemzetközi ver­senyek időpontjait megjelölő és a weekend­­a­utósok és motorosok részére — gépeik olajozását és főkarban tartását érintő kér­désekben — hasznos tudnivalókat nyújtó naptár következik. Terjedelmes cikkben számol be Kő­vési Antal főisk. tanár, ügyvezető alelnök az egyesület 3 éves működéséről és az elért eredményekről, kiemelve az automobilizmus motorsport általános gazdasági és kulturális fontosságát és nemzetvédelmi szempontok­ból való jelentőségét. Majd Varga Ferenc dr. a brennbergi versenyek eredményeit teszi közzé és élvezetes olvasmányt nyújt az őszi futam című szép vázlatában. Engel Alfréd dr. az autó- és motorke­rékpár-baleseteknél szükséges első­segély­nyújtásról közöl értékes útbaigazításokat. A közlekedésrendészeti kódex főbb intézkedé­seit világosan és nagy körültekintéssel írja le az évkönyvben Zakariás Antal rendőr­ 3 főtanácsos, a helybeli rendőrkapitányság ér­demes vezetője. Ugyancsak megtalálhatja az olvasó e praktikus könyvben a gépjárművek határ­­átlépésénél— a tryptique-ek és carnetek­re vonatkozó nemzetközi szabályokat és szük­séges tudnivalókat —melyeket Sándor Jó­zsef vámszaki tanácsos állított össze kiváló szakértelemmel. Értékes része az Évkönyvnek Schnei­der Lipót mérnöknek „Ajánlható magyar és osztrák túrák“ című ügyes közleménye, amely nagyon jó szolgálatot fog tenni azok­nak, akik Sopronból, mint centrumból ki­induló különféle autótúrákat terveznek és a kellemeset a hasznossal akarják összekap­csolni. Nagy hozzáértéssel és fáradtsággal szerkesztette meg Sopron és vidékének autó­hálózati térképeit is. Az alpesi vidéken való motorozás technikáját ismerteti Bodnár Richárd lelkes motoros, amit minden túrá­zónak meg kell szívlelnie. Kiegészítő része lesz az Évkönyvnek a helybeli rendőrség és a KMAC adatai nyo­mán az ügyvezetőség részéről összeállított statisztikai adatgyűjtemény, túranapló, jegy­zet, az autókerületek beosztása, jelzése stb., továbbá a Soproni Automobil Egyesület tagjainak teljes névjegyzéke. A Királyi Magyar Automobil Club és az Idegenforgalmi R. T. 100—100 példányt rendelt a munkából. A színházi szezon mérlege Az anyagi mérleg, úgy hallottuk, kedve­zőtlenebb, mint a tavalyi volt. Ez azonban csak azt jelenti, hogy a színtársulat nem tudta kicsikarni a zsebekből azt, amit a vál­tozott gazdasági helyzet következtében nem is volt meg a zsebekben. Az erkölcsi mér­leg állása azonban föltétlenül kedvezőbb volt, mint a 15 év óta bármely más állandó színtársulat mérlege. Nem számítjuk termé­szetesen Alapi Nándor staggionéját, amelyet magas színvonalára való tekintettel ver­senyen kívül állónak tekintünk. Kiss Árpád szerencsés kézzel válogatta össze a műsort s csak egy-két olyan bal­eset történt, ami elmaradhatott volna. Igazi sikert a modern és a könnyebb fajsúlyú prózai darabok hoztak. Helyes is, ha az állandó társulat ezeknek előadására törekszik, mert a komolyabb feladatok megoldására csak az e célra alakult speciális társulatok vállalkozhatnak. Az állandó társulatok mű­sorának sokfélesége s a tagok túlságos nagy elfoglaltsága ugyanis az elmélyülésre nem enged se időt, se energiát. A társulat szín­vonalát néhány elsőrendű színésznő és színész, így Pintér Böske, Mária­ff­y Ottó, K. R­á­s­ó Ida, P­e­r­é­n­y­i Kálmán, Polgár Béla, Sass Imre és Zilahy János tartotta. A többiek, ha főkép gyakor­latlanságuknál vagy egyoldalúságuknál fogva nem is kerülhettek az első sorba, mégis mindannyian kivívták a népszerűséget. Bi­zonyos azonban, hogy a társulatnak egyes vonatkozásokban további erősítésekre van szüksége. Kiss Árpád szívesen látott ember Sop­ronban. Megvan a ruganyossága ahhoz, hogy alkalmazkodjék a soproni közönség ízléséhez és a soproni viszonyok követel­ményeihez. Jövő működése elé bizalommal nézünk. Mi szeretettel bocsátjuk útjára a színtár­sulatot és azzal a reménnyel küldjük utánuk üdvözletünket, hogy az, amit a soproni kritika kereszttüzében tanultak s az, ami a soproni ízlésből, színvonalból és kulúrából a lelkükben maradt, egész életükben a ja­vukra és boldogulásukra válik. [bd.) A magyar gépkocsikért. Az iparhatóság figyelmezteti a gépkocsival való személy­szállítási (társaskocsi) és árufuvarozási ipart űzni kívánókat, hogy az iparengedély meg­szerzése előtt gépkocsit ne vásároljanak, mert a kereskedelmi miniszter az engedély megadásánál a már megtörtént gépbeszer­zésre tekintettel nincs és a hazai gyártmányú gépkocsi beszerzését s használását írja elő az engedélyben.

Next