Soproni Hirlap, 1930. május (17. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

XVII. évf. 98. szám. Ára 12 fillér Sopron, 1930 május 1. csütörtök Soproni Hírlap AZ ELŐFIZETÉS ARA) Negyed­évre 8­00 P — Egy hónapra 2­80 P Szerkesztőség: Várkerület 66. Tel.345. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: RÁBEL LÁSZLÓ SMHMMMMMNWMIMMMNMWIMIMMMjMMIMMMMMjMMIMM Egyes példány ára 12 fillér, vásár- és ünnepnapon 20 fillér. Kiadóhivatal: Várkerület 66. Tel. 394. Sopront május elsejétől a II. lakbérosztályba sorozta a kormány Csorna Kapuvár és Sopronbánfalva is magasabb lakbérosztályba került Budapestről jelentik lapzártakor, hogy a­­ kormány a költségvetésben kapott felhatal­mazás alapján Debreczen, Kaposvár, Mis­­kolcz, Pécs, Sopron és Szolnok városokat a III. lakbérosztályból a II. lakbérosztályba sorozta. Ugyanekkor a vidéki városok és községek között Csornát, Sopronbánfalvát és Kapuvárt a VI. lakbérosztályból az V. lakbérosztályba sorozták. A lakbérosztályba sorozás 1930 május elsején lép életbe. A rendelet a hivatalos lap mai számában jelenik meg, mely aziránt is intézkedik, hogy azok a tényleges köz­­szolgálati alkalmazottak, kiknek magasabb lakbérosztályát csökkenteni kellene, az ed­digi lakbérosztályban megmaradhassanak. A város parlamentjében népes gyűlésekben vitatták meg a törvényhatóság sürgős ügyeit Szőlő és gyümölcsös mintatelepek létesítését határozták el . Jó szóval, ha kell erős kézzel, de letörik a munkanélküliséget Sopron város kisgyűlése tegnap dél­előtt vitéz Simon Elemér dr. főispán elnöklete alatt közgyűlést előkészítő né­pes gyűlést tartott, melyből csupán P­r­ö­h­­­e Vilmos dr. egyetemi tanár és Márkus Ferenc dr.. ügyvéd mentették ki magukat elfoglaltságukra való hivat­kozással. A kormányzó köszönete Sopron város törvényhatósági bizott­sága az ország kormányzóját tíz éves országlása alkalmával meleg hangú fel­iratban üdvözölte. A kormányzó ka­binetirodája utján most a feliratot meg­köszönte, mit a kisgyűlés tudomásul vett. Testvér törvényhatósá­gok átiratai Baranya vármegye törvényhatósági bizottsága az országgyűlés mindkét há­zát, továbbá a miniszterelnököt, a föld­művelési és pénzügyminisztereket arra kérte, hogy az állami szabályozás alá nem eső vízfolyások szabályozására ad­janak a törvényhatóságoknak állami tá­mogatást. Az anyagi segítséggel hasz­nossá tehetnének ma értéktelen terüle­teket, egyben csökkenthetnék a munka­­nélküliek számát. Békés vármegye a közlekedési ren­delet egyes intézkedéseinek megváltoz­tatását kérte a belügyminisztertől. Sze­ged viszont arra kérte a kormányt, hogy az Országos Társadalombiztosító Inté­zeti hátralékok kamatát szállítsa le. Komárom és Esztergom egyesített vármegyék törvényhatósága azzal a ké­réssel fordult a kormányhoz, hogy ren­delje el a kutyák kötelező oltását A kisgyűlés javasolta, hogy a város pártolja e javaslatokat. A kisgyű­lések időpontja H­e­i­m­­­e­r Károly dr. főjegyző jelen­tette, hogy a törvényhatósági bizottság­nak a kisgyűlés taglétszámáról alkotott szabályrendeletét a belügyminiszter jó­váhagyta. Tedeschi Jenő felszólalásában ki­fogásolta, hogy a kisgyűlés jegyzőköny­veit csupán a főispán és egy jegyző írják alá. Szerinte a hitelesítést két kis­­gyűlési tagnak kellene ellátni. Sürgette egyben a kisgyűlés ügyrendjének zá­ros határidőre való elkészítését is. A felszólalásra az elnöklő főispán megjegyezte, hogy a kisgyűlés jegyző­könyvének hitelesítési módját törvény nem írja elő, azt mindenhol úgy vég­zik, mint ahogyan Sopronban szokás­ban van. Thurner, Mihály polgármester vá­laszában kijelentette, hogy a kisgyűlés ügyrendjét meg lehetett volna már csi­nálni, ha csupán a forma lett volna előttük fontos és hagyták volna az élet ordító igazságait az útszélen. Az ügy­rend megalkotásához, hogy az a meg­alkotás jó legyen, tapasztalatra van szükség. A kisgyűlés pedig fiatalabb ke­letű intézmény, annál, hogy kebelén be­lül megfelelő tapasztalatokat gyűjthet­­tek volna. Weiler Béla, a következő felszólaló, arra kérte a főispánt, hogy jövőben a kisgyűlés és a közgyűlés tagjait ne egy napra hívja össze tanácskozásra. Thurner Mihály polgármester: Ha­tározattal ne kössük meg a gyűlések időpontját, mert néha mégsem lehet el­kerülni, hogy a két gyűlés ne egy napra essen. A városi tisztviselők fize­tésrendezése. A város törvényhatósági bizottsága több közgyűlésben rendezte tisztviselői és alkalmazottai fizetését. A határozatok a belügyminiszter elé kerültek, aki azo­kat teljes egészében nem hagyta jóvá. T­h­u­r­n­e­r Mihály polgármester: Ké­rem a kisgyűlést, indítványozza a köz­gyűlésnek, hogy írjon fel a miniszternek a határozatok jóváhagyása végett. Uta­sítson engem a közgyűlés, hogy a ne­künk sérelmes pontokat úgy okoljam meg, hogy azokat a miniszter jóváhagy­hassa. Mert csupán arról van szó, hogy az eredetitől eltérő szavakkal kell meg­okolni határozataink jóvá nem hagyott részét, hogy azokat a miniszter hely­benhagyja. Utasítson engem a közgyű­lés, hogy jóváhagyásig az illetményeket segélyként utalványozhassam. Ki kell egyébként jelentenem, hogy a koráb­biakhoz viszonyítva a fizetésekben, il­letve pótlékokban eltérés alig van. Pót­lékot egyedül a tanfelügyelőség tagjai­nak nem akar engedélyezni a pénzügy­­miniszter, mivel azt elvi okok miatt nem tartja helyénvalónak, a vallás- és közoktatásügyi miniszter. Gallus Sándor közjegyző: Mennyi pótlékot kapnak a tisztviselők? Po­l­gármester: Kitűnik a költség­­vetési előirányzatból. Völker József igazgató: A tanfel­ügyelőket is megilleti a pótlék. Hosszabb az előmeneteli lehetőségük, mint a köz­­tisztviselőké. Polgármester- Felhívom rá a mi­niszter figyelmét. 20—25 pengőről van szó. Nálunk drágább az élet, mint más városokban és a mi tanfelügyelőink ki­mondott kötelességükön túl is rengete­get dolgoznak. A harka-kópházi városi birtok ügye A harka-kópházi majorhoz tartozó városi területeket, összesen 716 holdat, húsz éve a Sopron és Vidéke Hitelszö­vetkezet bérelte. A bérlet szeptember­ben lejár. A város vezetősége javasolta, hogy a birtokot, mely időközben 527 holdra apadt, az igénylők közül újra a Hitelszövetkezetnek adják bérbe újabb 20 évre, évenként és holdanként 34 pen­gős áron. A bérleti szerződésben kiköti a város, hogy a földeket első­sorban soproni gazdáknak juttassa a Szövetkezet. A bérlőknek, kik közül egy sem juthat öt holdnál nagyobb területhez, szőlőt ültetni nem szabad, sőt, mivel szőlő­termésre a föld nem alkalmas, az ott már díszlő eddigi szőlőtőkéket is ki kell irtani. P­a­p­p Kálmán prépost, városplébá­nos. Gondoskodni kell arról, hogy a szövetkezetbe az új földbérlők is be­léphessenek. Schindler András polgármester­helyettes: Szerződésbe vesszük. Minta szőlőtelep és minta gyümölcsös A kisgyűlés javasolja a közgyűlésnek, hogy 15-15 holdas területen, mint a terv­ről a gazdasági albizottság gyűléseiből a Sop­roni Hír­l­ap tüzetesen beszá­mol­t, minta szőlő- és minta gyümöl­csös telepet létesítsen. Az előbbi ré­szére a város Fertő-melléki területei­ből, az utóbbi részére a harka-kópházi majorhoz tartozó területből szakítanak ki arra alkalmas részt. A cél az, hogy a soproni gyümölcstermelés egységessé váljon és hogy ne legyen szükség cse­megeszőlő behozatalára. Ellenkezőleg: Sopron legyen az a hely, honnan cse­megeszőlőt vásároljanak külföldre. A Városszépítő Egyesület faiskolája bővítésére a kisgyűlés 10 hold átengedé­sét javasolta a kisgyűlés. Javasolta egy­ben, hogy az egyesületnek 3000 pengős kamatmentes kölcsönt adjon a törvény­­hatóság. A lépesfalvi birtok eladása A továbbiak során javasolta a kisgyűlés a közgyűlésnek, hogy a lépes­falvi határban levő birtokát, 76 holdat egy majorral, adja el azoknak a lépes­­falvi gazdáknak, kik a földet már 1925 óta bérlik. A gazdák holdankint 1250 schillinget ígértek a birtokért, amely, összeg elfogadható ár. Az épségben maradt várfal A Lackner Kristóf­ utca és Patak­ utca sarkán levő városi tulajdont képező Sopron barátai! Vegyetek Városszépítő-sorsjegyet! Húzás június 8-án.

Next