Soproni Hirlap, 1930. május (17. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-01 / 98. szám

2 SOPRONI HÍRLAP 1930 május 1. Szombaton, május 3-án a Színházban Brada Rezső ♦ Hahn Manci ♦ Klier Nelly a m. kir. Operaház magántáncosainak Balettestje LAURISIN LAJOS, a m. kir. Operaház tenoristájának közreműködésével. Zongorán kisér ROUBAL VILMOS, az Operaház karnagya. a­c - építési tömb parcellázásáról és eladásá­ról már megemlékeztünk. Az eladást a közgyűlés javasolta a közgyűlésnek. A telekvásárlók a megvett parcellát a vé­teltől számított két év alatt tartoznak beépíteni, egyébként a vásárlási árt el­vesztik. Az építési tömböt, mint ismeretes, a régi várfal egy jókorban megmaradt ré­sze szeli át. A várfal ma már történelmi emlék s azt teljes egészében nem akarja a város leromboltatni. A régi bástyát és az ahhoz húzódó falat 20 méter hosz­­szuságban meghagyja s azt a két par­cellát, melyre ez a rész esik, nem bo­csátja áruba. A telkek árát akként javasolja meg­állapítani a kisgyűlés, mint azt már kö­zöltük. Újabb hitel a munkanélkü­liek foglalkoztatására Az önkéntes adományokból, melyet a munkanélküliek foglalkoztatására szántak, 8055,34 pengő folyt be. Közel 5000 pengővel kevesebb, mint azt vár­ták. Minthogy munkanélküliek még mindig vannak, a város szociális kö­telességének tartja, rajtuk segíteni. T­hurner polgármester: Segélyt nem adhatunk nekik, mivel a segélyezés nem célravezető eszköz. Munkaalkalmat kell teremtenünk, ez a főispán úr kívánsága is, hogy aki dolgozni akar, megkeres­hesse kenyerét. A munkanélküliség eny­hítésére annak idején azért kezdemé­nyeztünk önkéntes adóztatást, mert a pénz gyorsan kellett. Egyesek nem akarták megérteni a tiszta s­z­á­n­d­é­k­o­t, mindenáron gáncsoskod­­ni akartak. Így is jó. Majd behajtjuk rajtuk pótadóban. Annyi bizonyos, hogy a nyomorgókon segíteni kell és segí­tünk. Indítványozom, hogy javasolja a kisgyűlés a közgyűlésnek, hogy szavaz­zon meg 3000 pengőt a munkanélküli­ség letörésére. A polgármester szavait általános he­lyeslés fogadta. Élénk vita a szabályrende­letek körül Mint hírt adtunk róla, Te­d­esc­hi Jenő dr. indítványt nyújtott be, mely­ben többek között kérte a tersgyűlést, javasolja a közgyűlésnek, hogy utasít­sa a polgármestert, hogy az a meglevő szabályrendeleteket mutassa be a köz­gyűlésnek, azokat a szükséghez képest dolgozza át és készítse el a még hiányzó szabályrendeleteket s azok tervezetét mutassa be a szeptemberi közgyűlésben. Utasítsa továbbá a közgyűlés a polgár­­mestert, hogy a városi ügyekről és sza­bályrendeletekről a lehetőséghez képest adjon ki szabályos időközökben érte­sítőt. Az indítványozó indítványát többek között azzal okolta meg, hogy a sza­bályrendeletekre, illetve ügyrendekre a városi gazdálkodás érdekében sürgős szükség van. Az indítvány nyomán a közgyűlési te­remben régen hallott parázs vita indult meg. T­h­u­r­n­e­r polgármester: Már pol­gármesteri székfoglalómban hangoztat­tam, hogy szükség van a szabályrende­letekre. De jött a fölfordulás és a terv terv maradt. Később azt mondták, vár­junk a közigazgatási törvény meghoza­taláig. Megtörtént. A szabályrendeletek­ről azonban nem intézkedtek a törvény­ben. Most pedig hiába gyártanánk sza­bályrendeleteket, azokat nem hagyja jó­vá a miniszter, mivel a törvényhatósá­gok háztartásáról és üzemeiről törvény­­javaslat készül, melyet már az ősszel a parlament elé is visznek. Az indítványozót nem elégítette ki a válasz. — A szabályrendeletek meghozatala sürgős, azok elkészítését nem lehet ha­logatni. T­h­u­r­n­e­r polgármester: Ostorcsat­­togtatások nem alkalmasak arra, hogy a tisztviselői kar munkakedvét növel­jék. Reggeltől estig dolgozom, mellette reprezentálnom is kell. Aztán jönnek a nyári szabadságok. Hogyan készít­sem én el a szabályrendeleteket szep­temberig. Tedeschi dr. félreértette a polgár­mester szavait, melyek egyébként ke­ményen zuhogtak. — Az én felszólalásom nem szemé­lyeskedés, mi tökéletes munkát aka­runk végezni, egyben levezetni a polgár­­mester úr felelősségét. Hét hónapig dol­goztam a bizottságokban — kedvvel, d­e azt hiszem, ez az ostorpattogtatás hangoztatása nem emeli a bizottsági ta­gok munkakedvét. Vitéz Simon Elemér úr főispán az újabb felszólalásra mosolyogva jegyezte meg: — Én kilenc éve ülök a főispáni szék­ben. Őszintén szólva kezdetben engem is meglepett a polgármester úr kemény hangja. De tessék elhinni, őt mindig a jószándék vezeti és bántani senkit sem akar. Thunner dr. polgármester: Nem is tudnék. Nem tehetek róla, ha jó tüdő- A MOVE érdekes előadósorozata Határozottan érdekesek és értékesek azok­­ az előadások, amelyeket a MOVE soproni osztálya tart a nagyközönség számára a gáz-­­ támadások elleni kollektív védekezésről. Ennek a sorozatnak a keretében tegnap délután 5 órakor Es­tó Péter főiskolai ad­junktus ismertette a védekezés lehetőségeit és Sopron szempontjából is érdekesen vilá­gította meg a kérdést. Előadását azzal kezdte, hogy a lakosság minden rétege ki van téve az ellenséges gáztámadás veszedelmének és különösen a nők és a gyermekek azok, akik ilyen kriti­kus esetben kétségbeesésükben valósággal elvesztik a fejüket és mindig a legnagyobb pánikot, a legnagyobb zavart okozzák. Elsősorban éppen a nőknek és a gyermekeknek a vé­delméről kell gondoskodni. A lakosság egy részét, főleg a még kicsi gyerekeket gázálarccal felszerelni nagyon nehéz, egyrészt azért is, mivel annak szük­ségességét nekik megmagyarázni nem lehet és azt meg se tűrik a fejükön. A gyermekeket és nőket tehát feltétlenül védett helyre kell szállítani. Erre a célra ventilátorokkal ellátott helyi­ségeket ajánl. Jók ebből a szempontból­­ azok a bérházak, — mint azt már külföldön is megcsinálták,­­ amelyek magas, gyár­­kéményszerű kéményekkel vannak ellátva. Ezeken a kéményeken keresztül szűrik be a villannyal hajtott ventilátorok a magasabb rétegekből a tiszta levegőt. A különböző kémiai szerekkel való véde­kezésre is kitért, megemlítve, hogy a klórmész, a benzol és lúgok a legalkalmasabb szerek a mérges gázok megkötésére. Ez is egy módja ugyanis a védekezésnek. A technikai gázvédelemre való felkészült­ség különben nagy munkát, mély tudást és hozzáértést kíván. A repülőtámadások célja — mint mon­­ t májusi c töv, zsírtartalmú HORTOBÁGYI JUHTARÓ viszonteladói ára 20V KAL OLCSÓBBODOTT. Tejszövetkezeti Központ, Budapest, 4. postafiók 20 é vel és jó hanggal áldott meg az Úris­ten. Már sokszor hasznát vettem. A kisgyűlés végül is kimondotta, hogy a szabályrendeletek megszerkesztését sürgőseknek tartja, elkészítésükre azon­ban nem szab határidőt. A kisgyűlés köszönete a népjóléti miniszternek és a főispánnak A délután három órakor gyülésező törvényhatóság a kisgyűlés javaslatait teljes egészükben elfogadta. A népjóléti miniszter a főispán kezei­hez 3000 pengőt utalt át azzal, hogy azt a városi és megyei munkanélküliség csökkentésére fordítsa. Ebből az ösz­­szegből a főispán 2000 pengőt a város­hoz juttatott. Ezért a gondoskodásért a közgyűlés jegyzőkönyvi szavazott úgy a népjóléti miniszternek, mint vitéz Simon Elemér dr. főispánnak, a gáztámadások elleni védelemről hotta — általában kettős. Először, hogy a front mögötti tápcsapatokkal és vasúti vo­nalakkal való összeköttetést lehetetlenné tegye, azt megszakítsa, másodsorban pedig a békés lakosság elleni támadásokkal páni­kot, zavart keltsen. Az országnak jóformán egyetlen ré­sze sem biztos ma a repülőtámadá­sok ellen. Az innen fenyegető veszedelem szempont­jából három zónára lehet felosztani az or­szágot. Az első zónába lehet sorozni a vasúti csomópontokat, nagyobb gyártelepe­ket, a másodikba a kisebb városokat, ipari telepeket, a harmadikba pedig a falvakat és a tanyákat. Az első zónában a támadásra feltétlenül lehet számítani ellenségeskedés esetén, te­hát a védekezés megszervezése itt a leg­fontosabb, a másodiknál is még lehetséges a támadás, a lakosságot is elő kell készí­teni az esetleges menekülésre. A harmadik zónában azon­ban már nem valószínű a támadás, tehát itt már csak az egyéni védekezésről lehet szó. Sopront a helyzete az első zónába sorozza, mint vasúti csomópontot és stratégialag is fontos várost. Tartani kell a támadástól a gyárai és a kaszárnyái miatt is. A védekezést azonban itt nagyban meg­könnyíti az a tény, amely egyszészről saj­nos is, hogy tudniillik Sopronban vagy eső esik, vagy szél fút. Az időjárás­nak a védekezésbe való ez a beavatkozása egyrészt felhígítja a támadásra kibocsátott mérges gázt, másrészt közömbösíti. Előadása végén a gázvédelem megszer­vezésének a szükségességét hangoztatta és utalt a többi európai országokra, amelyek­ben már évek óta szinte tökéletes a gáz­támadások elleni védelem. A kevés számú közönségre meglehetősen nagy hatással volt a szép és értékes előadás. Gáztámadások szempontjából Sopron a legveszedelmesebb zónába tartozik

Next