Soproni Hirlap, 1930. július (17. évfolyam, 148-173. szám)
1930-07-02 / 148. szám
urist i ■ Liví- Ünnepélyes keretek között nyílt meg az theológiai konferencia A magyar evangélikusok szellemi kiválóságai Sopronban Az Erzsébet Tudományegyetem Sopronban székelő ev. fakultásának tanári kara theológiai konferencia-hetet rendez, mely tegnap vette kezdetét. A 2.konferencián a tanári kar tagjain kívül résztvesznek a magyarországi evangélikusok szellemi kiválóságai, köztük négy püspök, nevezetesen Kapi Béla dr. -Győr), Raffay Sándor (Budapest), ’^Geduly Henrik (Nyíregyháza) ésKiss István (Sámsonháza). A konferencia céljára már ismételten rámutattunk. Ezúttal külön is kiemeljük annak fontosságát és hangsúlyozzuk, hogy amíg a konferencia minden szónoka a felekezeti béke híve, addig a konferencia végeredményében alkalmas eszközzé válhatik ma, amikor az anyagiasság sokak felett úrrá lett, a hitélet elmélyülésére. A konferencia résztvevői : A konferenciát fáradságos munkával Pröhle Károly egy tanár irányítása mellett működő külön bizottság készítette elő. A konferencia első vendégei a. .délelőtti alliiillióval érkeztek Sopronba s őket az állomáson Kiss Jenő dr. dékánnal az élén a soproni evangélikusok vezetői fogadták.’s A konferencia résztvevői közül tegnap estig az alábbiak érkeztek meg: Bácsi Sándor lelkész (Győr), Baldauf Gusztáv (Pécs), Balikó Lajos (Budapest), vitéz Balogh Ernő (Nagygeresd), Baráth József (Merges), Berger Lajos (Dombóvár), Berzsenyi Jenő dr. (Zsédeny), Bojsza János (Vönöck), Bödecs Károly (Surd), Bojtos László ev. lelkész (Vadosfa), Czipoth Géza (Szombathely), Danielisz Róbert (Harka), Dörner Frigyes és neje (Varsád), Egyházy János (Vadosfa), Fadgyas Aladár(Komárom , Farkas Elemér (Bük), Farkas Sándor (Budapest), Farkas Zoltán (Klotild), Fürst Ervin (Nagymágocs), Mandy László (Budapest), Gáncs Aladár Budapest), Geduly Henrik (Nyíregyháza), Geiszlinger Frigyes (Némettábla), Gerencsér Zsigmond (Nemescsó), Harmath Dénes (Rábaszentandrás), Kmifl Sándor (Sárszentmiklós), Heringános (Veszprém), Herints Lajos (Fa- Wirpád), Horeczky Béla (Debreczen), Hüttler Ármin (Budapest), Jónás Lajos (Alsóggiörgicse), Kakas E. József (Dablenz),Kapi Béla dr. (Győr), Kellő GusztávSzarvas), Kemény Lajos (Budapest),Kiss Ferenc (Kőhida), Kiss István (Sámsonháza), Kiss Samu (Nagybarátfalu), Kckrenner Adolf (Bátapáti), Kneffer Jó Áózsef (Túra), Kovács Béla (Pápa), Kölher Jolán (Budapest), Lukács István (Boba), Magyar Géza (Szák), vitéz Ma- gyar János (Szák), Menyhár István i-^ (Keszthely), Mihalovits Samu (Bér), Mikolás Kálmán (Szilsárkány), Molitorisz János (Ostffyasszonyfa), Mojszovich Natália (Budapest), Müller Róbert (Alsónána),Nagy István (Zalaistvánd), Németh Károly (Lébény), Orbán Lajos (Diósgyőr), Pócza Ferenc (Sikátor), Podhrazky János (Tordas), Raffay Sándor dr., Schell Lajos (Hidas), Seregély István (Szepetnek) Sokoray Bálint (Hánfa), Sólyom Jenő (Budapest), Sommer Gyula és Károly (Vác), Süle Zoltán (Vése), Szekey András (Egyházasdengeleg), Szekeres Sándor (Bőnyrétalap), Szlávik Janka (Budapest), Szüts Sándor (Magyaróvár), Szabó József (Győr), Takáts Elek (Homokbödöge), Tavassy Zoltán (Újcsallásos), Torda Gyula (Damony), Török Pál (Budapest), Thuróczy Zoltán (Győr), Varga József (Sárvár), Vértessy Zoltán (Magyarboly), Vietorisz László (Diósgyőr), Venk Károly (Hegyeshalom), Zelenka Lajos dr. (Budapest), Hajas Gyula (Farád), Koczor Ferenc (Farád). Istentisztelet az evangélikus templomban Délután hat órakor istentisztelet volt az evangélikus templomban, amelyet D. Gedulg Henrik püspök tartott. A templomot jóformán teljesen megtöltötte a közönség, amely áhítattal hallgatta Geduig püspök imáját és szentbeszédét. A TollReket megfogó, erőteljes meggyőződésű beszédében az egyéni felelősségről beszélt és ezzel kapcsolatban az evangélikus egyháznak épségben való megőrzéséről, megtartásáról. Szentbeszéd után imát mondott. Kiss Jenő dr. hittudománykari dékán állott fel ezután és rövid bevezető beszéddel megnyitotta a theologiai konferenciát. A konferencia előadója Raffay Sándor bányakerületi evangélikus püspök volt. Előadásának tárgya A keresztyén egységre irányuló törekvések.) Az egyházak egységéről szólva utalt Krisztusra, aki azt mondta: Egy akol legyen és egy pásztor. Az egységesítő törekvésekkel foglalkozott ezután mindenkit lebilincselő előadásában. Azokról a törekvésekről, amelyeknek célja lesz a keresztyén egyházak egyesítése. Ez egyébként általános szociális jelenség is — mondotta. Erre utal a katholikus egyház részéről kiadott corpus juris kathólicis, amely a római katholikus anyaszentegyházban való egységet hangoztatja. Háromszáz millió hivő kívánja a keresztyén egységet Az evangélikusokat azonban inkább azok a törekvések érdeklik, amelyek a keresztyén egyházak együttműködésére irányulnak. Az ilyen irányú mozgalmakat és tömörüléseket ismertette ezután hosszabban Raffay püspök. Előadása további során kifejtette, hogy az egyházak egységesítési törekvéseinél a közös egyházi igaziad* . h.-- v-s«'! KpAs -lé. egységesítés felé. Előadását azzal fejezte be Raffa v^püspök, hogy a keresztyén egység Krisztus evangéliuma nélkül sohasem lesz meg. Társasvacsora a Kaszinóban A nagy hatást keltett előadás után a theologiai konferencia résztvevői a Kaszinóban gyűltek össze, ahol társasvacsora volt és ismerkedési est a megjelent vendégek tiszteletére. ev. XVII. évf. 148. szám. Sopron, 1930 Julius 2. szerda Ára 12 filér. Soproni Hírlap Negyedévre 800 P — Egy hónapra 280 P Szerkesztőség: Várkerület 36. Tel.345. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: KÁBEL LÁSZLÓ Egyes példány ára 12 fillér, vasár- és ünnepnapon 20 fillér. Kiadóhivatal: Várkerület 66. Tel. 394. MMMMMmNMMMMMMRMMMKMS AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: MMMMMMMMMI Pinezich István dr. Sopron érdekében nagy beszédet mondott a felsőházban (Folytatás). Felsőházi Gróf Hadik János nagyméltósága különösen a földművelésügyi tárcával foglalkozott. Nagyon sajnálom, hogy a földművelésügyi miniszter úr nincs jelen, mert némileg és bizonyos szempontból az ő politikáját sem helyeselhetem. A gróf, az ő nagyméltósága különösen a külföldi állami borpincékkel foglalkozott. Megállapítja, hogy rengeteg veszteségei voltak az államnak. Én nem ismerem a számadatokat, de ha nem tévedek és jól hallottam, csak névtelen téveiből kerültek azok ki. Megengedem azonban és van benne valami,hogy egyik-másik helyen tényleg veszteségek érték az államkincstárt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az állami borpincékre nincsen szükség. A magyar bornak igenis propagandát kell szerezni és ezek a pincék a magyar bor legjobb propagálói. Tapasztalatból tudom, hogy egyik-másik helyen igen szép sikereket értünk el. Annak ellenére, hogy az illető ország minden módon, minden eszközzel dolgozik a külföldi borimport ellen, a kocsmárosok mégis kénytelenek magyar bort tartani, mert a magyar pincében az van és nagy konkerrenciát csinál nekik, ha ők "is nem mérnek magyar bort. Ezekre a pincékre tehát mint a propaganda eszközeire s ’ ■ águnknak elsősorban és feltétlenül szüksége van. Ezzel természetesen nem akarom azt mondani, hogy az áldozatok húsba vághatnának. Az áldozatoknak is meg kell, hogy legyen a maguk határa, és ha úgy volna, hogy akkora áldozatokat kell hozni ezekért a borpincékért, hogy az ellenérték ezekkel nincsen arányban és egyensúlyban, akkor természetesen revízió alá kell vonni ezt a kérdést. Főleg azért sajnálom, hogy a földművelésügyi miniszter úr ő nagyméltósága nincsen jelen, mert arra akarom felhívni a figyelmét, hogy igenis helyesen állapították meg már az előttem szólottak, hogy ezekben a külföldi borpincékben a magyar bor ára helytelenül van megszabva. A borárak szerintem is túl magasak. Lehetetlen az, hogy a legolcsóbb bor is 4 schillingbe kerüljön Ausztriában, amely borból nálunk 30—50 filléres áron bárhol, bármilyen mennyiségben lehet vásárolni, így természetesen nem tudunk elég konkurenciát csinálni annak a külföldi bornak, nem tudjuk a magyar borokat olyan mértékben megkedveltetni, amilyen mértékben meg lehetne kedveltetni, ha a legminimálisabb mértékig mennénk le az árakkal, addig a mértékig, ameddig csak lehet menni, anélkül, hogy az üzletre ráfizetnénk. A földművelésügyi miniszter úr e