Soproni Hirlap, 1930. július (17. évfolyam, 148-173. szám)

1930-07-02 / 148. szám

u­rist i ■ L­i­v­í- Ünnepélyes keretek között nyílt meg az theológiai konferencia A magyar evangélikusok szellemi kiválóságai Sopronban Az Erzsébet Tudományegyetem Sop­ronban székelő ev. fakultásának tanári kara theológiai konferencia-hetet ren­dez, mely tegnap vette kezdetét. A 2­.konferencián a tanári kar tagjain kívül­­ résztvesznek a magyarországi evangéli­kusok szellemi kiválóságai, köztük négy püspök, nevezetesen Kapi Béla dr. -­Győr), Raffay Sándor (Budapest), ’^Geduly Henrik (Nyíregyháza) és­­Kiss István (Sámsonháza). A konferencia céljára már ismételten rámutattunk. Ezúttal külön is kiemel­jük annak fontosságát és hangsúlyoz­zuk, hogy amíg a konferencia minden szónoka a felekezeti béke híve, addig a konferencia végeredményében alkalmas eszközzé válhatik ma, amikor az anya­giasság sokak felett úrrá lett, a hitélet elmélyülésére. A konferencia résztvevői : A konferenciát fáradságos munkával Pröhle Károly egy­ tanár irányítása mellett működő külön bizottság készí­tette elő. A konferencia első vendégei a. .délelőtti alliiillióval érkeztek Sop­ronba s őket az állomáson Kiss Jenő dr. dékánnal az élén a soproni evan­gélikusok vezetői fogadták.­­’s­ A konferencia résztvevői közül teg­­n­ap estig az alábbiak érkeztek meg: Bácsi Sándor lelkész (Győr), Baldauf Gusztáv (Pécs), Balikó Lajos (Buda­pest), vitéz Balogh Ernő (Nagygeresd), Baráth József (Merges), Berger Lajos (Dombóvár), Berzsenyi Jenő dr. (Zsé­­deny), Bojsza János (Vönöck), Bödecs Károly (Surd), Bojtos László ev. lel­kész (Vadosfa), Czipoth Géza (Szom­bathely), Danielisz Róbert (Harka), Dörner Frigyes és neje (Varsád), Egy­­­házy János (Vadosfa), Fadgyas Aladár­­(Komárom , Farkas Elemér (Bük), Far­kas Sándor (Budapest), Farkas Zoltán (Klotild), Fürst Ervin (Nagymágocs), Mandy László (Budapest), Gáncs Aladár Budapest), Geduly Henrik (Nyíregy­háza), Geiszl­inger Frigyes (Némettáb­­­la), Gerencsér Zsigmond (Nemescsó), Harmath Dénes (Rábaszentandrás), Kmifl Sándor (Sárszentmiklós), Hering­ános (Veszprém), Herints Lajos (Fa- Wi­rpád), Horeczky Béla (Debreczen), Hü­ttl­e­r Ármin (Budapest), Jónás Lajos (Alsó­­ggiörgicse), Kakas E. József (Dablenz),­­Kapi Béla dr. (Győr), Kellő Gusztáv­­­Szarvas), Kemény Lajos (Budapest),­­Kiss Ferenc (Kőhida), Kiss István (Sám­­­­sonháza), Kiss Samu (Nagybarátfalu), Kckrenner Adolf (Bátapáti), Kneffer Jó­ Áózsef (Túra), Kovács Béla (Pápa), Kö­­l­­her Jolán (Budapest), Lukács István­­ (Boba), Magyar Géza (Szák), vitéz Ma-­­ gyar János (Szák), Menyhár István i-^ (Keszthely), Mihalovits Samu (Bér), Mikolás Kálmán (Szilsárkány), Molito­­risz János (Ostffyasszonyfa), Mojszo­­vich Natália (Budapest), Müller Róbert (Alsónána),­­Nagy István (Zalaistvánd), Németh Károly (Lébény), Orbán Lajos (Diósgyőr), Pócza Ferenc (Sikátor), Podhrazky János (Tordas), Raffay Sán­dor dr., Sche­ll Lajos (Hidas), Seregély István (Szepetnek) Sokoray Bálint (Hánfa), Sólyom Jenő (Budapest), Som­mer Gyula és Károly (Vác), Süle Zoltán (Vés­e), Szekey András (Egyházasden­­geleg), Szekeres Sándor (Bőnyrétalap), Szlávik Janka (Budapest), Szüts Sándor (Magyaróvár), Szabó József (Győr), Ta­­káts Elek (Homokbödöge), Tavassy Zol­tán (Újcsallásos), Torda Gyula (Da­­mony), Török Pál (Budapest), Thu­­róczy Zoltán (Győr), Varga József (Sár­vár), Vértessy Zoltán (Magyarboly), Vietorisz László (Diósgyőr), Venk Ká­roly (Hegyeshalom), Zelenka Lajos dr. (Budapest), Hajas Gyula (Farád), Ko­­czor Ferenc (Farád). Istentisztelet az evangélikus templomban Délután hat órakor istentisztelet volt az evangélikus templomban, amelyet D. Gedulg Henrik püspök tartott. A templomot jóformán teljesen meg­töltötte a közönség, amely áhítattal hallgatta Geduig püspök imáját és szentbeszédét. A TollReket megfogó, erőteljes meg­győződésű beszédében az egyéni felelős­ségről beszélt és ezzel kapcsolatban az evangélikus egyháznak épségben való megőrzéséről, megtartásáról. Szentbe­széd után imát mondott. Kiss Jenő dr. hittudománykari dé­kán állott fel ezután és rövid bevezető beszéddel megnyitotta a theologiai kon­ferenciát. A konferencia előadója Raffay Sán­dor bányakerületi evangélikus püspök volt. Előadásának tárgya A keresztyén egységre irányuló törekvések.) Az egyházak egységéről szólva utalt Krisztusra, aki azt mondta: Egy akol legyen és egy pásztor. Az egységesítő törekvésekkel foglalkozott ezután min­denkit lebilincselő előadásában. Azok­ról a törekvésekről, amelyeknek célja lesz a keresztyén egyházak egyesítése. Ez egyébként általános szociális jelen­ség is — mondotta. Erre utal a ka­­tholikus egyház részéről kiadott cor­pus juris kathólicis, amely a római ka­­tholikus anyaszentegyházban való egy­séget hangoztatja. Háromszáz millió hivő kí­vánja a keresztyén egységet Az evangélikusokat azonban inkább azok a törekvések érdeklik, amelyek a keresztyén egyházak együttműkö­désére irányulnak. Az ilyen irányú mozgalmakat és tö­mörüléseket ismertette ezután hosszab­ban Raffay püspök. Előadása további során kifejtette, hogy az egyházak egységesítési törek­véseinél a közös egyházi­ igaziad* . h.-- v-s«'! KpAs -lé. egységesítés felé. Előadását azzal fejezte be Raffa­ v^püs­pök, hogy a keresztyén egység Krisztus evangéliuma nélkül sohasem lesz meg. Társasvacsora a Kaszinóban A nagy hatást keltett előadás után a theologiai konferencia résztvevői a Ka­szinóban gyűltek össze, ahol társasva­csora volt és ismerkedési est a megje­lent vendégek tiszteletére. ev. XVII. évf. 148. szám. Sopron, 1930 Julius 2. szerda Ára 12 filér. Soproni Hírlap Negyed­évre 8­00 P — Egy hónapra 2­80 P Szerkesztőség: Várkerület 36. Tel.345. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: KÁBEL LÁSZLÓ Egyes példány ára 12 fillér, vasár- és ünnepnapon 20 fillér. Kiadóhivatal: Várkerület 66. Tel. 394. MMMMMmNMMMMMMRMMMKMS AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: MMMMMMMMMI Pinezich István dr. Sopron érdekében nagy beszédet mondott a felsőházban (Folytatás)­­. Felsőházi Gróf Hadik János­­ nagyméltósága különösen a földműve­lésügyi tárcával foglalkozott. Nagyon sajnálom, hogy a földművelésügyi mi­niszter úr nincs jelen, mert némileg és bizonyos szempontból az ő politikáját sem helyeselhetem. A gróf, az ő nagy­méltósága különösen a külföldi állami borpincékkel foglalkozott. Megállapítja, hogy rengeteg veszteségei voltak az ál­lamnak. Én nem ismerem a számadato­kat, de ha nem tévedek és jól hallot­tam, csak névtelen t­éveiből kerültek azok ki. Megengedem azonban és van benne valami,­­hogy egyik-másik helyen tényleg veszteségek érték az államkincs­tárt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az állami borpincékre nincsen szükség. A magyar bornak igenis propagandát kell szerezni és ezek a pincék a magyar bor legjobb propagálói. Tapasztalatból tudom, hogy egyik-másik helyen igen szép sikereket értünk el. Annak ellené­re, hogy az illető ország minden mó­don, minden eszközzel dolgozik a kül­földi borimport ellen, a kocsmárosok mégis kénytelenek magyar bort tartani, mert a magyar pincében az van és nagy konkerrenciát csinál nekik, ha ők "is nem mérnek magyar bort. Ezekre a pincékre tehát mint a propaganda esz­közeire s ’ ■­ águnknak elsősor­ban és feltétlenül szüksége van. Ezzel természetesen nem akarom azt mondani, hogy az áldozatok húsba vághatnának. Az áldozatoknak is meg kell, hogy le­gyen a maguk határa, és ha úgy volna, hogy akkora áldozatokat kell hozni ezekért a borpincékért, hogy az ellen­­érték ezekkel nincsen arányban és egyensúlyban, akkor természetesen re­vízió alá kell vonni ezt a kérdést. Főleg azért sajnálom, hogy a föld­­művelésügyi miniszter úr ő nagyméltó­sága nincsen jelen, mert arra akarom felhívni a figyelmét, hogy igenis he­lyesen állapították meg már az előttem szólottak, hogy ezekben a külföldi bor­pincékben a magyar bor ára helytele­nül van megszabva. A borárak szerin­tem is túl magasak. Lehetetlen az, hogy a legolcsóbb bor is 4 schillingbe ke­rüljön Ausztriában, amely borból ná­lunk 30—50 filléres áron bárhol, bár­milyen me­nnyiségben lehet vásárolni, így természetesen nem tudunk elég kon­kurenciát csinálni annak a külföldi bornak, nem tudjuk a magyar borokat olyan mértékben megkedveltetni, ami­lyen mértékben meg lehetne kedveltet­­ni, ha a legminimálisabb mértékig men­nénk le az árakkal, addig a mértékig, ameddig csak lehet menni, anélkül, hogy az üzletre ráfizetnénk. A földművelésügyi miniszter úr e

Next