Soproni Hirlap, 1930. július (17. évfolyam, 148-173. szám)

1930-07-02 / 148. szám

v­agy méltóságának figyelmét felhívom fiükör­ösen a soproni borokra, főleg a 11­áriát jelentő soproni vörösborra. Ezt a bort az állami borpincékben külföl­di nem lehet találni, pedig ezt a bort ir.dk. A miniszter úr gondoskodjék tehát arról hogy minden magyar márka képviselve legyen odakünn, tehát a sop­roni vörösbor-márka is, mert ezzel na­gy­ot lendíthetünk, segíthetünk a pangó soproni szőlőművelésen, a szőlősgazdák súlyos, nehéz helyzetén. T. Felsőház! Megjelöltem azt, hogy két kardinális hibában szenved a költ­ségvetés. Az egyiket letárgyaltam, kö­vetkeznék a kereskedelemügyi tárca költségvetése. Ez is csalódást és általá­nos kritikát váltott ki és pedig főleg egy szempontból, azért, mert a tárcánál azt látjuk, hogy az annyira szükséges, az ország vitális érdekeit érintő útépí­tés elhanyagoltatott. Erről is sok szó esett már. A csökkentés olyan nagyfokú, hogy az útépítés ugyanoda fog kerülni, ugyanaz lesz a vége, mint az Alföld er­dősítésének, fásításának, ha e téren nem fogunk jobban gondolkodni. Kü­lönösen csodálkozom azon, hogy ma, amikor már minden kiadás ellen min­denféle kifogás van, a kormány pont olyan címeknél és tételeknél takarékos­kodik, amelyeknél még megvolna a megértés, amelyeknél a nép nemcsak megértené a kiadásokat, nemcsak szük­ségesnek tartaná azokat, de szívesen is fogadná. Ilyenek a megjelölt földműve­­lési kiadások és az útépítés is. Az útépítéshez fűződő közgazdasági­­ érdeket nem lehet eléggé hangoztatni. Úthálózatunk ma elégtelen, az utak leg­nagyobb része nem jó, hanem rossz karban van. A jó úthálózat fogalma megkívánja azt, hogy ne csak egy pár fővonalunk legyen, hanem úgy magán, mint közgazdasági és közigazgatási szempontból a mai modern huszadik században megkívánnék azt, hogy min­den falu jó úttal legyen az állami út­hálózatba bekapcsolva. És mit nem je­lentene a nagyobb beruházás az útépí­tés terén a munkanélküliség enyhítése szempontjából, az talán megint nem szorul magyarázatra. Az idegenforga­lom ma, az automobilizmus korában, jó utak nélkül el sem képzelhető és ami még több, az ország reputációja is meg­követelné, hogy jó utaink legyenek, hogy utainkat jókarba hozzuk s ne érezze, ne lássa az a nyugati ember, aki autójával, gépkocsijával átlépi a ha­tárt, hogy itt kezdődik a kelet. Különö­sen felhívnám erre a kereskedelem­ügyi miniszter úr ő nagyméltóságának figyelmét, ha itt volna, éppen a nyu­gati határszéllel kapcsolatban, főkép­pen itt kell gondoskodni jó utakról, mert az osztrákok a tőlünk elrabolt részeken máris ellátták és napról-napra javítják az utakat, úgy hogy Burgen­land­ban úgyszólván minden falun ke­­resztülszaldnak az autóbuszok és egyéb gépkocsik. (Folytatjuk.) SOPRONI HÍRLAP Éjszakai látogatás magánlaksértéssel és súlyos testi sértéssel C­z­i­n­d­a József és még két csornai cse­lédlegény állott magánlaksértéssel vádoltak a soproni törvényszék Pen­te­lény­i btün­­tetőtanácsa előtt. Czinda ugyanis társaival hetekkel ezelőtt egy csornai lányismerősükhöz akartak beha­tolni éjnek idején, aki Csiba Zoltánékkál lakott. A vakmerő vállalkozásból azonban nem lett semmi, mert a házigazda fia, ifj. Csiba Zoltán észrevette a belopakodókat, akik a kapun másztak be az udvarba és eléjük ugrott. Csiba erélyesen rájuk kiabált és kiutasította őket. Már éppen vonulóban voltak kifelé, amikor újabb szóváltás tá­madt köztük, mire Csiba Zoltán odaugrott az egyik legényhez és a nála lévő boxerrel erőteljesen a nyakához vágott. Az ütés olyan súlyos volt, hogy az illető legény se­besülése nyolc napon túl gyógyult csak meg. Az eset után kölcsönös feljelentés történt. Csiba Zoltán feljelentette Czindáékat ma­gánlaksértésért, míg a megsebesült legény Csibét jelentette fel súlyos testi sértésért. Az ügyet tegnap tárgyalta a törvényszék büntető tanácsa, amely kihallgatta a vád­lottakat és a viszonvádlottat is. Rövid tanácskozás után Czinder Jósefet és társait bűnösnek mondta ki a bíróság magánlaksértés vétségében és ezért őket fejenként egy heti fogházra ítélte. Viszont bűnösnek mondta ki a viszonvádlott Csiba Zoltánt is, akit súlyos testi sértés vétségé­ért harminc pengő pénzbüntetésre ítélt. Az ítélet ellen úgy a vádlottak, mint a viszonvádlott fellebbezést jelentettek be. Brunner Dóra tornavizsgája Nem véletlenség, hogy a szerkesztő színi­kritikust küldött erre az estére. Amit láttunk, az tornánál is és vizsgánál is több volt. A végén ugyanazzal a jóérzéssel távoztunk, mint amelyet a legtisztább és legtökélete­sebb esztétikai élvezetek váltanak ki a lé­lekből. Mindent összevéve: a tornát, a tán­cot, az ízlést, a lányos tisztaság és ham­vas­­­ság megelevenedését, az apró emberbimbók hallatlan báját és kedvességét, s valóban esztétikai élvezetben volt részünk. S a kri­tikus elfelejtett kritikát mondani, az újság­író elfelejtett riportot írni, hanem csak egy­szerűen, szótlanul megemeli a kalapját és megköszöni, hogy Brunner Dóra ezen az estén elvezette az elvarázsolt kert csodálatos szépségei közé. Amit láttunk, az művészet volt. Nemcsak a mozgás, a ritmus művészete, hanem a szeretet művészete is, amely a nagyok és kicsinyek produkcióját egy egész színpadot betöltő nagy virágcsokorba tudta szedni. Lélek volt benne és szépség. A szépség, amely az egyszerűség, a természetesség nyomán fakad s ami az emberi lélek kin­csei közül születik. Amikor a kis Schwarz Médike meg gavallérja, a Hartmann fiúcska, a nagyokat utánozva csacsogtak egymással, a legnagyobb gyermekfestők ju­tottak eszembe. Murillo és Rubens vásznai, amelyek a legnagyobb szerettei ábrázolják a gyermeket. A nagyok közül első­sorban Marko­vics Culi kiforrott és különösen a groteszk táncok megvalósítására alkalmas művészete tetszett. Azután Hackstock Hédi finom és komoly eleganciája. A kicsinyek közül a pompás mozgású és ügyességű Kopstein Lia ízléses táncát kell nagyon megdicsérni. De a legnagyobb hatást mégis egy kis szőkefürtű, rózsaszínruhás tündér aratta: Mayer Erika. Maga a megtestesült gyer­mekszépség Biztos föllépése, hajlékonysága, fürgesége, egyéni bája és korát messze meg­haladó technikai készsége föltétlen táncte­hetségre mutat. Szinte megnőtt a színpadon. Nem a gyermeket, hanem a művésznőt lát­tuk benne. A közönség igen jól érezte magát. A szí­vek megteltek örömmel. A szereplőket és a kitűnő Brunner Dórát sokszor hívták a lámpák elé és elárasztották őket virággal. Soha nem vág jobban a mondás: virágot a virágnak. A szereplők névsora a következő: Payr Sári, Sipos Mária, Kalamár Magdus, Oppel Kató, Kárpáti Évi, Mayer Erika, Riemer Józsa, Drach Dodi, Graeser Kurt, Pernyés Magdus, Márta és Dorka, Schwarz Marika, Tompa Piroska, Koóródi és Miki, Schwarz Ilse, Müller Ili, Lauf Bözsi, Rosensting­ Baby, Grünfeld Lili, Radnár Ibolyka, Braun Gitta, Moravecz Erica, Kindier Edit, Karner Évi, Muck Laci és Gabi, Hartmann Emy, Herta, Herti és Kuki, Lenk Zoli, Farkas Józsi és Panni, Frühwirth BM­V Magda, Ba- 1930 július 2 ross Punzi, Horváth Évi, Hackstock Hédi, Hollós Évi, Kastner Aki, Liszkay Ilus és Magdus, Messer Mik­ka,­Láng Szuci, Mar­­kovics Culi, Thirring Évi, Cava­lar Adi, Stauffer Darle, Zalka Csibi, Kopstein Lia, Bárdos Sári, Krausz Manci. [b. d.) Adatok a Krone cirkusz organizációjához Néhány nap múlva városunkba érkez­­zik a Krone cirkusz, Európa legna­­­gyobb cirkuszüzeme, amelyet nagysá­­­gában csak a világhírű Barnum cirkusz közelít meg. A Krone cirkusz a modern Circus Maximus, amelynél nem számít ember, állat, anyag és költség. Fő a látványosság és a közönség szórakozta­tása. A Krone cirkuszt 1929-ben három és félmillió ember látogatta. Ekkor Ber­linben állomásozott és előadásainak na­ponta 26.000 nézője volt. Lássuk, mit jelent adatokban és szá­mokban egy ilyen üzem, amely tényleg legnagyobb egész Európában. A Krone cirkusz 285 kocsival utazik, négy külön­­vonattal 200 vaggonban. A vaggonok nagy része a cirkusz tulajdona, mert az elefántok pld. csak speciális különko­­­csikban vihetők. Mikor a Krone cirkusz megérkezik, építkezni kezd. Ezt az épí­t­kezést 2000 méteres kerítés öleli körül. Felütik a nagy sátrat, mely 12.000 sze­mélyt fogad magába és amelyet hat da­rab 38 méter magas acélárbóc tart. Ezek az árbocok azonban lebegő sátrat alkotnak, amennyiben nem középen áll­nak, hanem a széleken, hogy a cirkusz minden nézőpontjáról szabad, zavarta­lan kilátás legyen. A nagy sátor pony­vaanyaga 300 méter mázsát nyom és 2000 méter acélsodrony és 2500 méter kenderkötél kell a stabilizálásához. A cirkuszvárat saját villanytelepe világít­ja. A Krone cirkusz személyzetében a világ minden emberfajtája és típusa fel­lelhetők. Japánok, kínaiak, mongolok, kozákok, arabok, marokkóiak, négerek, argintinok, afrikaiak, amerikaiak, vala­mint Európa minden népe. Az össz­­személyzet létszáma 1200 fő, 400 artista, 400 adminisztrációs és organizációs halmazott és 400 zenész, istálló- mm egyéb munkás. A Krone cirkusz állatsereglete 850 latból áll. Kétszáznegynöt ló, 40 teve, 42 tigris, 35 oroszlán, 25 jegesmedve, 20 zebra, 26 elefánt, tengeri elefántok, fókák, vízilovak, gnuk, fehér lámák, amerikai bizonok, kaffer bölények, tör­pe zebrák, alligátorok, krokodilusok, majmok és északsarki állatok, pinghi­­nek és rozmárok. Az állatok között van a világ egyik legnagyobb elefántja, a­­mely 140 éves, szászhuszonöt més­­termázsát nyom és naponta két és fél mázsa szénát, hét kenyeret és tizenöt vödör vizet fogyaszt. Ha már a fogyasztásról beszélünk, akkor nem érdektelen megemlíte­ni, hogy a Krone cirkusz napi huszon­­ezer pengő üzemköltséggel dolgozik. A hatalmas összeg fele az artisták járul­­óságára, egynegyre pedig az állatok­ etetésére kell. Az állatok etetése a köö­vetkező adatokat adja: az elefántok na­ponta harmincöt méter mázsa szénát, ti­zenöt méter mázsa zabot, lóherét, répát és burgonyát esznek meg, a nagy ten­geri elefánt két mázsa heringet eszik, amely naponta jegelt vagyonokban ér­kezik a tengerpartról. A ragadozók na­ponta három lovat esznek, mert tizen­kilenc kilogramm húst eszik meg egy­­egy tigris vagy oroszlán. A fiatal raga­dozók zabkásán és fasírozott busón él­nek. Leg­választékosabb a hangyászó medve napi menüje, amely három kiló finomra vágott marhahúsból, nyolcfőtt tojásból és három kanna tejből áll. Mindehhez a kiadáshoz hozzászámító­­dik a reklám- és propaganda költség, amely egy nyári szezonba­n ' "mma" ő hatszázezer pengőre rúg

Next