Soproni Hirlap, 1930. szeptember (17. évfolyam, 199-222. szám)
1930-09-02 / 199. szám
XVII. évf. 199. szám. Sopron, 1930 szeptember 2. kedd Ara 12 fillér. Soproni Hírlap AZ ELÖPSZETES ÁRAI Negyed évre 800 P — Egy hónapra 280 P Szerkesztőség: Várkerület 66. Tel. 345. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: RÁBEL LÁSZLÓ Egyes példány ára 12 fillér, vasár- és ünnepnapon 20 fillér. Kiadóhivatal: Várkerület 66. Tel. 394. A Fertő szabályozása írta : Károlyi Sándor, miniszteri tanácsos Sopron város közönsége mindig nagy érdeklődést tanúsított a Fertő-kérdés iránt és mióta a Fertőszabályozás problémája felmerült, sűrűn jelennek meg cikkek és cikksorozatok a helyi lapokban, melyek több-kevesebb szerencsével foglalkoznak a Fertővel. Amennyire kívánatos, hogy egy, az intelligencia ily magas fokán álló város közönsége érdeklődéssel kísérje a város gazdasági életét érintő kérdéseket, és annyira fontos, hogy laikus nézetek ne tereljék helytelen irányba az ilyen nagy közgazdasági jelentőséggel bíró ügyeket. Ezért nem végzek tán hiábavaló munkát, amikor soproni nyaralásomat arra használom föl, hogy Sopron város közönségét a Fertő-probléma igazi mivoltáról tájékoztatni óhajtom. Az elmúlt évszázadokban, amikor Magyarországban a vizek szabályozása még ismeretlen fogalom volt, a Rába folyó kiömlő árvizei a vármegye határán száguldottak végig és levonulásukban elborították a Hanság és a Rába völgyét egészen Győrig, a Hanságon át pedig a Fertő medencéjébe hatoltak be. Amikor pedig a Rába árvize találkozott a Duna árvizével, ilyenkor a Duna által visszaduzzasztott ár visszafelé folyt a Rábán, Hanságon át a Fertőbe és színültig töltötte meg annak medencéjét. Száraz években azután, amikor az árvizek elmaradtak, úgy a Hanság, mint a Fertő-tó vize leapadt, miután a kisjelentőségű mellékvizek (Vulka, Rákos patak) a tófelület párolgását ellensúlyozni nem tudták. Amikor pedig száraz évciklusok következtek be, ismételten megtörtént, hogy a Fertő-tó és a Hanság teljesen ki is száradt. A Fertővidék krónikája több ilyen esetet sorol fel, amikor ismételten, bár némelykor évszázados időközökben, a Fertő teljesen kiszáradt. Bizonyos idő múlva azután ismét megjelent a tó vize és ez mystikus színben tüntette fel a tavat, amelyhez e réven számos monda fűződött titokzatos földalatti vizekről és elsülyedt falvakról. Legutóbb a múlt század hatvanas éveiben száradt ki a Fertő medre. 1854- ben észlelték már a tó erős apadását, mely évről-évre fokozódott, mígnem 1868-ban egész medre szárazzá vált. Ekkor, 1865-ben, a magyaróvári gazdasági iskola két tudós német professzora, Hecke és Moser tanulmány tárgyává tették a Fertő medencéjét és az ő tanulmányuk alapján hívott össze Moson vármegye hatósága 1866. január 21-én Nezsiderben egy értekezletet, melyen úgy Magyarország, mint Bécs minden rendű és rangú szakemberei részt vettek. Ezen az értekezleten megállapították, hogy a Fertő elapadásának geológiai okai kell hogy legyenek, mert szerintük a Fertő a Dunával áll földalatti összeköttetésben és ezt a földalatti csatornát valamilyen geológiai esemény elzárhatta. Kizártnak tartották ugyanis, hogy a csapadékviszonyok okozhatták a tó kiszáradását, mert bár általánosan száraz idő uralkodott, a csapadékviszonyok már 10 év óta közel egyformák s így ez nem lehet oka a tó kiszáradásának. Ennek illusztrálásául közli az ezen értekezletről felvett jegyzőkönyv az utolsó évtized évi csapadékmennyiségeit. Ezen 10 év alatt a csapadékmaximum 1859-ben következett be, 22.5 hüvelyk évi csapadékkal, a minimum pedig 1865-ben 11.4 hüvelykkel. A tíz év csapadékátlaga 15.4 hüvelyk. A tudós értekezlet tévedése nyilvánvaló, mihelyt a csapadékmennyiségeket átszámítjuk milliméterekre és összehasonlítjuk a ma már közismert évi csapadékmennyiségekkel. Ugyanis az 1859. évi maximum 585 mm, az 1865. évi minimum 296 mm, és a 10 év átlaga 400 mm volt. Minthogy a Fertő-vidék normális évi csapadékmennyisége 700— 800 mm, világos, hogy mi okozta a Fertő kiszáradását. Egy katasztrofálisan száraz évtized uralkodott már akkor 1866- ban, minek következtében az árvizek elmaradtak, a Fertőt közvetlenül tápláló, egyébként is csekély vízhozamú Vulka és Rákos patak vízmennyisége teljesen elapadt, a tó párolgása pedig nagymértékben fokozódott s igy a tó víztükre évről-évre jobban leapadt, végül teljesen eltűnt. Gróf Széchenyi Béla egy füzetében, melyet «Kőkori lelet a Fertő tava medrében» cím alatt 1876-ban kiadott, érdekesen írja le, mint száradt ki 1868. évben teljesen a Fertő, melyen két cselédje szeptember 8-án Boztól Nezsiderig 10 óra alatt száraz lábbal keresztülgyalogolt. Ugyancsak a gróf munkájából tudjuk, hogy 1869. évben beállott csapadékos idő következtében a tó vize ismét lassan felgyülemlett, 1874. évben már egész nyáron át 1 láb mély viz volt a tó közepén, 1876-ban pedig ismét régi pompájában lehetett a tavat látni. A Fertő medencéjében végzett későbbi geológiai kutatások ki is zárják teljesen a dunai földalatti összeköttetés meséjét. 1873. évben megalakult hosszas huzavona után a Rábaszabályozó társulat, mely a Rábát és mellékvizeit (Ikva, Répce, Rábca stb.) szabályozta és töltések közé foglalta. Ezzel megszűnt az árvizek kalandos szétterülése és a Hanság és Fertő legfőbb tápláló forrását elvesztette. Mikor pedig a Rábcát Győrtől kezdve kimélyitették és folytatásaképen a Hanságon keresztül egy nagy csatornát kotortak, lecsapolták teljesen a Hanságot, megszüntették annak mocsár jellegét és az egész nagy kiterjedésű terület szárazzá és mezőgazdaságilag használhatóvá vált. A Hanság-csatornát később 1908-ban fölfelé tovább folytatták a Fertő medencéjébe és ezzel leszállították a Fertőnek akkor még érintetlen vízszinét körülbelül 70 centiméterrel, miáltal a tó abba az állapotba jutott, melyben ma is látjuk. Azóta a Fertőt kizárólag a Vulka és Rákos patakok táplálják és azok a kis időszakos vízfolyások,melyek a Lajta-hegység oldalain csapadékos időben képződnek. Ez persze elégtelen arra, hogy a Fertő medencéje ismét megteljék vízzel és így köröskörül a Fertő szélén széles területek szárazzá váltak. Minthogy pedig a Fertő medencéjét egy rendkívül lapos és sekély talajhorpadás képezi (a Fertő vízmélysége legmagasabb vízállás idején a tó legmélyebb helyein sem érte el a 2 m mélységet), a szél a tó vizét ideoda hajtja és így gyakori eset, hogy északi szél mellett a tó Nezsider alól elvándorol és Balf és Boz községek partjait mossa, melyek rendes körülmények között teljesen szárazak. A Rábaszabályozó társulat állandóan foglalkozott a Fertő problémájával. Mikor 1908. évben Darányi minisztersége idején kételyek merültek fel a Fertő talajának használhatósága tekintetében, a miniszter a ma is élő dr. Szontagh Tamás akkori m. kir. bányatanácsos, osztálygeológus vezetése alatt egy szakbizottságot küldött ki a tó talajának megvizsgálására. Ez a bizottság, mely, agrogeológusokból és gazdákból állott, talajfúrások segélyével megvizsgálta az egész tó talaját, meghatározta a tómedence geológiai szerkezetét és megállapította, hogy a tó északi és nyugati részén egy széles sávban elsőrendű minőségű talaj terül el, mely feltétlenül jó szántóföldet fog adni. A tó déli fele kevésbé jó minőségű, mely azonban jó rétet, legelőt fog adni. A tó közepét iszaptalajok foglalják el, melyekről a bizottság úgy nyilatkozott, hogy azok nem hasznosíthatók, mert mélyebb fekvésüknél fogva nem csapolhatók le, (a bizottságban vízi mérnökök nem foglaltak helyet) végül a tómedence északi felének keleti része (Védenytől körülbelül Illmicz határáig) terméketlen kavics és homok, mely erősen sótartalmú. (Folytatjuk.) Ma este zárul a Képzőművészeti Főiskola növendékeinek bemutató kiállítása Vasárnap nyílt meg a Képzőművészeti Főiskola tizenegy növendékének bemutató kiállítása a Festőteremben. A fiatal művészek kiállítása megérdemelt sikert aratott és úgy vasárnap, mint tegnap nagy számmal látogatták a szép bemutatót. A bemutató sikerét mutatja az, hogy több képet meg is vásároltak, közöttük Szemerey Zoltán bencés templomi interiőrjét, Tombor Ili «Utcarészletét és Mányi-Csizmazia Kálmán «Fűzfa» képét. Ezenkívül több kép alku alatt áll. Érdekes, hogy az elkelt képeket mind nők vásárolták meg. A kiállítás ma, kedden este 6 órakor zárul és felhívjuk a közönség figyelmét, hogy ne mulassza el megtekinteni a bemutatót, mely megtekinthető délelőtt 10—1 és délután 2—6 óra között. Nem magyar az, ki a külföld áruját többre becsüli a magyar föld és a magyar ipar termékénél. / ' — -....- —1 '■