Soproni Hirlap, 1931. május (18. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

xviiI. évf. 98. szám. Sopron, 1931 május 1. péntek Ara 12 fillér. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyed­évre 8.00 P — Egy hónapra 2.80 P Szerkesztőség: Várkerület 66. Tel. 345. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: RÁBEL LÁSZLÓ Egyes példány ára 12 fillér, vasár- és ünnepnapon 20 fillér. Kiadóhivatal: Várkerület 1­66. Tel. 394. NMNOMMaMMMMMMMMMC Herrmann Miksa jelöltsége Élénk érdeklődést és erős visszhan­got keltett «Már megvan» című vezér­cikkünk. Nagyon sokan helyeslik az abban elmondottakat, de vannak az enyémmel ellentétes nézetek is. Laptár­sunk a Sopron vár­megye is hozzá­szól a kérdéshez s azt mondja, hogy cikkem bizonyára illetékes helyről volt sugalmazva. Megnyugtathatom laptár­sunkat, hogy a cikket ugyan sugalma­­zásra írtam, de a magam sugalmazá­­sára. És ebben az az elgondolás vezetett, hogy milyen illetlen dolgot művelünk, mikor napok óta egy sereg képviselő­jelölt nevét emlegetjük anélkül, hogy eddigi képviselőnket megkérdeztük vol­na, hogy mi a szándéka, számít-e to­vábbra is a mi megbízó levelünkre. És helytelen dolgot művelünk azért is, mert ebben az ügyben a Soproni egy­séges pártot sem kérdeztük meg, vár­jon fenntartja-e Herrmann jelöltsé­gét, vagy más jelöltet akar. Nem a tör­vényhatósági pártról van szó, mert az pártpolitikával nem foglalkozik, hanem a K­e­r­é­n­y­i Géza vezetése alatt álló politikai pártról. Az pedig mostanáig nem foglalt állást. Mi tehát, hogy úgy mondjam, gazda nélkül végeztük el a számvetést. De volt egyéb mozgató ereje is el­határozásomnak. Az jutott az eszembe, hogy milyen szép dolog volna, ha nemcsak a címerünk hirdetné hűsé­günket, hanem a szívünk is. Ez a hű­ség azt követeli, hogy ha egyszer vala­kinek mélyen a szemébe néztünk és meleg barátsággal ráztuk meg a kezét, akkor megállunk mellette, amíg bizal­munkkal vissza nem él. És cikkem megírásában még egy szempont vezetett. Hosszú időn át vol­tam boldogult Szilvássy Márton ol­dalán szemlélője, sőt cselekvő részese a soproni választásoknak. Jól tudom tehát, milyen finom érhálózata, meny­nyi titkos csapóajtója, mennyi láthatat­lan farkasverme van egy ilyen válasz­tásnak. Mekkora érdekek lappanganak a hátterében és mennyi tapintat, meny­nyi bölcseség, milyen diplomáciai for­tély kell hozzá, hogy felekezeti, nem­zetiségi és osztályérdekek mérgező anyagát távol tartsuk tőle. Mert külön­ben hosszú időre megakad minden bé­kés együttműködés, minden fejlődés. Ez persze nem azt jelenti, hogy a társadalmi béke kedvéért állandósuljon itt minden, ha nem is vagyunk vele megelégedve. Erről szó sem lehet, de meg kell fontolnunk minden lépésün­ket, az okosság finom műszerével kell mérlegelnünk elhatározásunkat. És gyakran jövünk rá annak a latin mon­dásnak az igazságára, hogy quieta non movere. Most is úgy látom, hogy ok nélkül nem célszerű megbolygatni a békés vizeket. Mert egy elhamarkodott lépésnek mi lesz a következése? Hogy a más meg­­győződésnek azt mondják: csak azért is! És megismétlődik majd, ami nemrég történt Sopronban, hogy akiknek nem tetszett Klebelsberg, azok idehozták Andrássyt. A háttérben meghúzódó harmadik csak ezt várta és megkap­tuk a szociáldemokrata Hebelt. Hát ettől a veszedelemtől szeretném megkímélni városunkat. A választás va­lósággal Pandora szelencéje, amelyből sok baj és nyomorúság áradhat reánk. Azért irtam­ cikket róla, hogy van ne­ Sopron város törvényhatósági bizott­sága vitéz Simon Elemér dr. főispán elnöklete mellett tegnap délután rendes gyűlést tartott. Tudomásul vette a köz­gyűlés a belügyminiszter leiratát, mely­ben a városi alkalmazottaknak beteg­ség és baleset esetére vonatkozó sza­bályrendeletét jóváhagyta. Ugyancsak tudomásul vette, hogy a miniszter jó­váhagyta a kéményseprőipari, valamint a házbérfillérről szóló városi­­szabály­rendeletet is. A miniszter — mondotta a beszá­moló során Farkas István városi ta­nácsos — rossz néven vette, hogy a házbérfilléreket a város az idén is be­szedi. Ez a jövedelem a városnak éven­te 180 ezer pengőt jelent s ha erről a jövedelemről a törvényhatóság lemon­dana, a pótadót harminc százalékkal emelni kellene. A házbérfillér, mint adónem, különben is igazságos. Ezen keresztül hozzájárulnak a közterhek vi­seléséhez azok, akik egyébként adót nem fizetnek. A város a házbérfillérek­­ből származó jövedelméről csakis ab­ban az esetben mondhatna le, ha az állam valamely adónemet neki áten­gedne. A téglagyárak és a kövezet­­vámkedvezmény A kereskedelmi miniszter egyik le­iratában arról értesítette a várost, hogy a Győri-út burkolásához segélyt nem adhat. Ilyen körülmények között az út­szakasznak állandó burkolattal való megépítése elmarad. Pi­nczs­eh István dr.: Mi történik most már azzal az úttal? B­a­l­ogh-K­o­vác­s Sándor: Javítgat­juk. Jövőre pedig makadámszerűen megépítjük. A kereskedelmi miniszter a város kö­­vezetvámszedési jogát tíz évre újból en­gedélyezte, egyes vámtételeket azonban megváltoztatott, így az autóbuszok utáni vámdíjat 2 pengőről 1­20 pengőre, a tömegáruk vámtételeit 5 fillérről 6 fil­lérre, a félgyártmányok tételeit 9 fil­lérről 8 fillérre, a fényűzési cikkek után vámdíjtételeit 40 fillérről 30 f-re emelte, illetve csökkentette. A Kereskedelmi és Iparkamara arra kérte a törvényhatóságot, kérje a mi­nisztert, hogy a tömegáruk utáni vám­­díjtételt hagyja meg öt fillérben. A ké­rést a közgyűlés azzal az indokolással, künk képviselőnk, ki érdemes a bizal­munkra és ha mi nem mondjuk fel neki barátságunkat, akkor nem kell egy­más üstökébe markolnunk, hanem bé­késen várhatjuk a választás árvizeinek az elvonulását. Mégegyszer kijelentem őszintén, hogy cikkemet a magam elhatározásából ír­tam és vállalom is érte férfiasan a fele­­­­lősséget. Bábel László, hogy az egyfilléres emeléssel leginkább érintett téglagyárak egyéb kedvezmé­nyeket kapnak, elutasította. A tégla­gyáraknak ez a kedvezménye abban áll, hogy a külföldre irányított tégla és cse­rép után fizetendő vámot a város elen­gedi. Berczeller Miksa dr.: Indítványo­zom, hogy ezt a kedvezményt a köz­gyűlés csak abban az esetben adja meg, ha a téglakartell ugyancsak bizonyos kedvezményeket ad. Nevezetesen, ha kö­telezi magát arra, hogy iskolák, temp­lomok építéséhez és javításához 15 szá­zalékkal, a város építkezéseihez pedig 20 százalékkal olcsóbban adja a téglát. A kartell­­ mondotta még a tégla árát olyan magasra emelte, hogy ma az idegenből ideszállított tégla olcsóbb, mint a soproni. (Úgy van, úgy van!) A közgyűlés Berczeller dr. indítvá­nyát elfogadta. Utána Schindler András dr. h. polgármester ismertette a belügyminisz­ter leiratát a csemegeszőlő- és minta­­gyümölcsös-telep létesítése tárgyában. A belügyminiszter leiratával szemben a város fenntartja határozatát, hogy meg­csinálják a mintagyümölcsöst, mert ez­által is inspirálni akarják a gazdákat a szakszerű termelésre. A javaslat elfogadása után Pinc­­zich István dr. szólt hozzá a tárgyhoz s mint kijelentette, súlyt helyez arra, hogy nyoma legyen a közgyűlés jegyző­könyvében annak, hogy akik elhatároz­ták a mintagyümölcsös létesítését, nem is gondoltak arra, hogy ezzel versenyt csinálhatnak a gazdáknak. De ha akar­nának, sem csinálhatnának versenyt. Tapasztalati tény ugyanis, hogy ahol nagyobb mennyiségben termelnek, ott természetszerűleg nagyobb lesz a keres­let is. Ha most a város megcsinálja ezeket a gyümölcsös­ telepeket, egyszerre nagy­mennyiségű gyümölcsöt tud piacra dob­ni és éppen itt válik a mintatelep a gazdáknak is hasznára, mert a megnö­vekedett kereslet folytán a vásárló nagy­­kereskedők felveszik a gazdák által ter­melt gyümölcsmennyiségeket is. Mindenesetre ennek a létesítése a vá­rosnak egy új jövedelmi forrást biz­tosít. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a belügyminiszter jóváhagyta a Gruber­­szálló bővítésének anyagi támogatása Ötszázötvenezer pengős kiadással megépíti a város a gőzfürdőt Gyűlést tartott a törvényhatósági bizottság Nem magyar az, ki a külföld áruját többre becsüli a magyar föld és a magyar ipar termékénél

Next