Soproni Hirlap, 1931. június (18. évfolyam, 122-144. szám)

1931-06-02 / 122. szám

XVIII. évf. 122. szám Sopron, 1931 június 2. kedd Ara 12 fillér. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyed évre 8.00­ P — Egy hónapra 2.80 P Szerkesztőség: Várkerület 66. Tel. 345. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: RÁBEL LÁSZLÓ Egyesüipéldány ára 12 fillér, vasár- és­­ünnepnapon 20 fillér. Kiadóhivatal:"Várkerület 1­66. Tel. 394. Magyar fájdalomtól visszhangzott az egész ország A biztató, bátorító, kitartásra buz­dító jelenségeket nem szabad elhall­gatni, mert az egyéni készség és a lelki bátorság megnyilvánulása olyan, mint a fáklya, amelyet nem azért gyúj­tanak lángra, hogy véka alá rejtsék, hanem hogy világoskodjék. Nyugatamerikában összefogtak a tó­tok, rutének és magyarok s elha­tározták, hogy mint Szent István bi­rodalmának gyermekei egymástól el nem távolodnak, s egymás igazságát cserben nem hagyják. A Svájcba me­nekült jugoszláviai horvátok, vendek, bolgárok, szerbek és magyarok hatá­rozatot küldöttek a Népszövetséghez s a svájci szabadság jogán követelték azt, hogy a Népszövetség a szerb zsarnok­ságot szüntesse meg s az elnyomott ki­sebbségeknek adja vissza a szabadság­­jogokat. Május 17-én egész Európa felemelte tiltakozó szavát a trianoni jogtiprással szemben, d­e talán még ennél is hatal­masabb tüntetés volt az, amely Ame­rika polgárságát hozta lázba. Amerika milliós városai ontották a kábeleket a Népszövetséghez s Amerikában, Kana­dában és Délamerikában nem volt egy pont, egy kicsinyke hely, ahonnan szár­nyára ne bocsájtották volna a tiltako­zást s ahonnan el ne ment volna Genf­­be az igazságosztást kérő szó. Elmondhatjuk, hogy magyar fájda­lomtól visszhangzott az egész világ, de elmondhatjuk azt is, hogy az évtizedes kitartó munka, a lelkes megmozdulás nem maradt eredmény nélkül, mert a trianoni revízió ügye — a maga gyá­szos valóságában — szalonképes lett. Ott fekszik ma már a zöld asztalokon egyaránt a világ legnagyobb igazság­talanságának, a trianoni békeszerző­désnek az ügye s melyet nem lehet le­venni a napirendről, mert az Európa nyugalmát veszélyeztető kóros állapot már megérett az operációra. Az Amerikát Európával összekötő ká­bel — hivatalos jelentés szerint is — azzal van elfoglalva, hogy Magyar Ame­rikának üzenetét továbbítja Genfbe. Magyarország és a magyar nép, helyet és időt kér a tenger mélyén áthúzódó távíró-vonalon, mert ő is kábelt akar küldeni a tengereken túlra szakadt test­vérekhez. Üzenetét, amelyben köszöne­tét és háláját mondja el, amiért a vi­lág minden tájára szétszéledt magyar­ság lélekemelő, bátorító, kitartásra buz­dító hűségnyilatkozatát fejezte ki. Amerika még nem tette le sem a tol­lat, sem a munkakészségét. Amerika nem tette le a tollat, mert még alá sem­­­rta azt a békeszerződést, amely az em­beri jogok kigúnyolását tartalmazza. Amerika nem adta fel munkakészségét, mert szabad Amerika minden polgára átérzi, hogy a gyűlölettől megfertőzött Európa helyzetén segíteni kell, mert különben a világkatasztrófa feltartóz­­tatlanul bekövetkezik. Az amerikai magyarság hűségnyilat­kozata és hitvallása lesz a közeli napok­ban az óceánrepülés. Ez újra azt fogja jelenteni, hogy magyar fájdalomtól visszhangzik az egész világ. A magyar nemzet hálával fogadja fiainak áldoza­tát s a Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) uj Messiásként érke­zik a magyar Glóbuszra, mert az igaz­ságot valóban mindnyájan úgy várjuk és hirdethetjük, hogy egész Európa is szomjúhozza, mint a történelmi kor­szak népei várták­­ a Messiást. A magyarság részéről tiszta és mocsoktalan volt a népszavazás előkészítése A Concordia hazafias ünnepsége A soproni népszavazás tíz éves for­dulója alkalmából a Concordia dalos­­egyesület, mely annak idején derekas munkát végzett, vasárnap este a szín­házban hazafias ünnepséget rendezett. A színház erkélyén ez alkalommal nem­zeti zászló lobogott, nézőterét pedig hozzáértő gondossággal pompásan fel­díszítették. A páholyokból szőnyegek lógtak alá, melyekbe Nagymagyaror­­szág és a trianoni csonka ország ha­tárvonalait szőtték. Mindkét emeleti páholysor közein élő virágok díszlettek, melyeket olyan ügyesen csoportosítot­ták, hogy azok a nemzeti színeket ad­ták. Az ünnepség közönsége Bár a tartós meleg és a hónap vége az előadás megrendezésének nem ked­veztek, a nézőteret szorongásig töltötte meg a közönség, mely érezte, hogy a Concordia hazafias kötelességét min­denkor becsületesen teljesítette. Ezért ugyan külön elismerés senkit sem il­let, a figyelem azonban a legjobb esz­köz a buzdításra. A közönség soraiban ott láttuk Herr­mann Miksa v. miniszter, országgyű­lési képviselőt, P­a­p­p Kálmán prépost, városplébánost, Bürchner László prépost, belvárosi plébánost, Zier­­mann Lajos kir. kormányfőtanácsos, ev. lelkészt, Pine­zseh István felső­házi tagot, vitéz Kiss János ezredest, H­o 1f­á­n Péter postafőigazgatót, H­o 11 Jenő Gysev. igazgatót, Cotel Ernő fő­iskolai rektort, Schindler András h. polgármestert, Heimler Károly fő­jegyzőt, Farkas István és Schmidt Ferenc városi tanácsosokat, vitéz Házi Jenő főlevéltárost, B­al­ogh-Ko­vács Sándor műszaki főtanácsost, Sziklai Jenő bencés gimnáziumi igazgatót, Bán János árvaházi igazgatót, Langer Je­nő min. tanácsos, pénzügyigazgatót, Z­a­­kariás A. rendőrfőtanácsost, Baum­gartner Miklós állomásfőnököt, Kö­­vesi Antal és Pattantyús Imre fő­iskolai tanárokat, Szirányi Jenőt, a borászati és szőlészeti iskola igazgató­ját, Bias­ch­ek Vilmos ny. főszolga­bírót, Weiler Béla, Tedeschi Jenő és Bérc­zeller Miksa törvényható­sági bizottsági tagokat, Völker József siketnémaintézeti igazgatót és velük együtt még számosakat. Az iparosság vezetői közül Székely Gézát, K­­­n­i­t­z­­ky Antalt, Horváth Istvánt és Wei­­dinger Istvánt. Özv. Fischer Józsefné vezetése mellett a Kath. Nőszövetség, özvegy Krétschy Ferencné vezetése mellett pedig a MANSz népes küldöttséggel képviseltette magát az ünnepségben, melyből nem hiányoztak az egyszerűbb emberek, a gazdák és a kétkezi mun­kások sem. A polgármester beszéde Az ünnepséget Kéler Béla. Magyar vígjátéknyitányának muzsikálásával az egyesület zenekara nyitotta meg. Meg­kapó látvány volt, amint R­a­d­ó István karnagy kitűnő irányítása mellett mun­kások, tehetős gazdák, tisztviselők a ze­ne harmóniájában lelkileg összeforrva a lehető legjobbat adták. Zökkenő nél­küli tökéletes zenei művészetet. A bevezető után Thurner Mihály dr. polgármester mélységes gondolatok­kal telitett, lelkes, hazafias beszédet mondott, melyben a magyarságot Tria­nonban ért rettenetes csapásra, majd a népszavazásra irányította a hallgatóság figyelmét. Beszédében nagy vonalakban vázolta a történelmi időket is és foglal­kozott a magyarságnak a nyugathoz való viszonyával.­­ A magyarságnak a tatároktól és törököktől szenvedett nagy vérveszte­ségei után a földönfutók seregei lepték el a Kárpátok medencéjében kínált mé­zet s a magyarság nemcsak vendégsze­retettel fogadta őket, de megosztotta velük vagyonát, rangot és címet adott nekik. Mikor azután utódaik a maguk jószántából kezdték elsajátítani a ma­gyar nyelvet, megmozdultak, siránkoz­tak és fenyegetődztek azok a nyugati diplomaták, akik a nyugat védelmében rettenetes áldozatokat hozó magyarsá­got nem támogatták úgy, amint támo­gathatták volna. Ellenkezőleg. Szabad­­­­ságharcunk idején fellázították ellenünk a nemzetiségeket, akik derék honvé­­deinket hátbatámadták. Szomorú igaz­ság, hogy ellenünk volt az a németség­ség is, melyhez közel ezeresztendős fegyverbarátság fűzött össze bennünket s amelynek nagy érdeke, hogy a ma­gyarság erős legyen. Ausztriának a háború után velünk szemben tanúsított magatartása gyil­kos önzésre vall. Gyilkos önzésre vall, hogy elfogadta Szent István koronájának azt a gyön­gyét, amely nekünk drága, nekik pedig nem sokat érő. Némileg vigasztalásunkra szolgál, hogy az országgyarapításnak ezzel a gyalá­zatos módjával Ausztriának nem min­den fia ért egyet. A polgármester foglalkozva a népsza­vazással, kijelentette, hogy Sopron és környékének magyarsága a népszavazás előkészítésének harcát a tisztaság és

Next