Soproni Hirlap, 1931. június (18. évfolyam, 122-144. szám)
1931-06-02 / 122. szám
XVIII. évf. 122. szám Sopron, 1931 június 2. kedd Ara 12 fillér. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyed évre 8.00 P — Egy hónapra 2.80 P Szerkesztőség: Várkerület 66. Tel. 345. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: RÁBEL LÁSZLÓ Egyesüipéldány ára 12 fillér, vasár- ésünnepnapon 20 fillér. Kiadóhivatal:"Várkerület 166. Tel. 394. Magyar fájdalomtól visszhangzott az egész ország A biztató, bátorító, kitartásra buzdító jelenségeket nem szabad elhallgatni, mert az egyéni készség és a lelki bátorság megnyilvánulása olyan, mint a fáklya, amelyet nem azért gyújtanak lángra, hogy véka alá rejtsék, hanem hogy világoskodjék. Nyugatamerikában összefogtak a tótok, rutének és magyarok s elhatározták, hogy mint Szent István birodalmának gyermekei egymástól el nem távolodnak, s egymás igazságát cserben nem hagyják. A Svájcba menekült jugoszláviai horvátok, vendek, bolgárok, szerbek és magyarok határozatot küldöttek a Népszövetséghez s a svájci szabadság jogán követelték azt, hogy a Népszövetség a szerb zsarnokságot szüntesse meg s az elnyomott kisebbségeknek adja vissza a szabadságjogokat. Május 17-én egész Európa felemelte tiltakozó szavát a trianoni jogtiprással szemben, de talán még ennél is hatalmasabb tüntetés volt az, amely Amerika polgárságát hozta lázba. Amerika milliós városai ontották a kábeleket a Népszövetséghez s Amerikában, Kanadában és Délamerikában nem volt egy pont, egy kicsinyke hely, ahonnan szárnyára ne bocsájtották volna a tiltakozást s ahonnan el ne ment volna Genfbe az igazságosztást kérő szó. Elmondhatjuk, hogy magyar fájdalomtól visszhangzott az egész világ, de elmondhatjuk azt is, hogy az évtizedes kitartó munka, a lelkes megmozdulás nem maradt eredmény nélkül, mert a trianoni revízió ügye — a maga gyászos valóságában — szalonképes lett. Ott fekszik ma már a zöld asztalokon egyaránt a világ legnagyobb igazságtalanságának, a trianoni békeszerződésnek az ügye s melyet nem lehet levenni a napirendről, mert az Európa nyugalmát veszélyeztető kóros állapot már megérett az operációra. Az Amerikát Európával összekötő kábel — hivatalos jelentés szerint is — azzal van elfoglalva, hogy Magyar Amerikának üzenetét továbbítja Genfbe. Magyarország és a magyar nép, helyet és időt kér a tenger mélyén áthúzódó távíró-vonalon, mert ő is kábelt akar küldeni a tengereken túlra szakadt testvérekhez. Üzenetét, amelyben köszönetét és háláját mondja el, amiért a világ minden tájára szétszéledt magyarság lélekemelő, bátorító, kitartásra buzdító hűségnyilatkozatát fejezte ki. Amerika még nem tette le sem a tollat, sem a munkakészségét. Amerika nem tette le a tollat, mert még alá semrta azt a békeszerződést, amely az emberi jogok kigúnyolását tartalmazza. Amerika nem adta fel munkakészségét, mert szabad Amerika minden polgára átérzi, hogy a gyűlölettől megfertőzött Európa helyzetén segíteni kell, mert különben a világkatasztrófa feltartóztatlanul bekövetkezik. Az amerikai magyarság hűségnyilatkozata és hitvallása lesz a közeli napokban az óceánrepülés. Ez újra azt fogja jelenteni, hogy magyar fájdalomtól visszhangzik az egész világ. A magyar nemzet hálával fogadja fiainak áldozatát s a Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) uj Messiásként érkezik a magyar Glóbuszra, mert az igazságot valóban mindnyájan úgy várjuk és hirdethetjük, hogy egész Európa is szomjúhozza, mint a történelmi korszak népei várták a Messiást. A magyarság részéről tiszta és mocsoktalan volt a népszavazás előkészítése A Concordia hazafias ünnepsége A soproni népszavazás tíz éves fordulója alkalmából a Concordia dalosegyesület, mely annak idején derekas munkát végzett, vasárnap este a színházban hazafias ünnepséget rendezett. A színház erkélyén ez alkalommal nemzeti zászló lobogott, nézőterét pedig hozzáértő gondossággal pompásan feldíszítették. A páholyokból szőnyegek lógtak alá, melyekbe Nagymagyarország és a trianoni csonka ország határvonalait szőtték. Mindkét emeleti páholysor közein élő virágok díszlettek, melyeket olyan ügyesen csoportosították, hogy azok a nemzeti színeket adták. Az ünnepség közönsége Bár a tartós meleg és a hónap vége az előadás megrendezésének nem kedveztek, a nézőteret szorongásig töltötte meg a közönség, mely érezte, hogy a Concordia hazafias kötelességét mindenkor becsületesen teljesítette. Ezért ugyan külön elismerés senkit sem illet, a figyelem azonban a legjobb eszköz a buzdításra. A közönség soraiban ott láttuk Herrmann Miksa v. miniszter, országgyűlési képviselőt, Papp Kálmán prépost, városplébánost, Bürchner László prépost, belvárosi plébánost, Ziermann Lajos kir. kormányfőtanácsos, ev. lelkészt, Pinezseh István felsőházi tagot, vitéz Kiss János ezredest, Ho 1fán Péter postafőigazgatót, Ho 11 Jenő Gysev. igazgatót, Cotel Ernő főiskolai rektort, Schindler András h. polgármestert, Heimler Károly főjegyzőt, Farkas István és Schmidt Ferenc városi tanácsosokat, vitéz Házi Jenő főlevéltárost, Balogh-Kovács Sándor műszaki főtanácsost, Sziklai Jenő bencés gimnáziumi igazgatót, Bán János árvaházi igazgatót, Langer Jenő min. tanácsos, pénzügyigazgatót, Zakariás A. rendőrfőtanácsost, Baumgartner Miklós állomásfőnököt, Kövesi Antal és Pattantyús Imre főiskolai tanárokat, Szirányi Jenőt, a borászati és szőlészeti iskola igazgatóját, Biaschek Vilmos ny. főszolgabírót, Weiler Béla, Tedeschi Jenő és Bérczeller Miksa törvényhatósági bizottsági tagokat, Völker József siketnémaintézeti igazgatót és velük együtt még számosakat. Az iparosság vezetői közül Székely Gézát, Knitzky Antalt, Horváth Istvánt és Weidinger Istvánt. Özv. Fischer Józsefné vezetése mellett a Kath. Nőszövetség, özvegy Krétschy Ferencné vezetése mellett pedig a MANSz népes küldöttséggel képviseltette magát az ünnepségben, melyből nem hiányoztak az egyszerűbb emberek, a gazdák és a kétkezi munkások sem. A polgármester beszéde Az ünnepséget Kéler Béla. Magyar vígjátéknyitányának muzsikálásával az egyesület zenekara nyitotta meg. Megkapó látvány volt, amint Radó István karnagy kitűnő irányítása mellett munkások, tehetős gazdák, tisztviselők a zene harmóniájában lelkileg összeforrva a lehető legjobbat adták. Zökkenő nélküli tökéletes zenei művészetet. A bevezető után Thurner Mihály dr. polgármester mélységes gondolatokkal telitett, lelkes, hazafias beszédet mondott, melyben a magyarságot Trianonban ért rettenetes csapásra, majd a népszavazásra irányította a hallgatóság figyelmét. Beszédében nagy vonalakban vázolta a történelmi időket is és foglalkozott a magyarságnak a nyugathoz való viszonyával. A magyarságnak a tatároktól és törököktől szenvedett nagy vérveszteségei után a földönfutók seregei lepték el a Kárpátok medencéjében kínált mézet s a magyarság nemcsak vendégszeretettel fogadta őket, de megosztotta velük vagyonát, rangot és címet adott nekik. Mikor azután utódaik a maguk jószántából kezdték elsajátítani a magyar nyelvet, megmozdultak, siránkoztak és fenyegetődztek azok a nyugati diplomaták, akik a nyugat védelmében rettenetes áldozatokat hozó magyarságot nem támogatták úgy, amint támogathatták volna. Ellenkezőleg. Szabadságharcunk idején fellázították ellenünk a nemzetiségeket, akik derék honvédeinket hátbatámadták. Szomorú igazság, hogy ellenünk volt az a németségség is, melyhez közel ezeresztendős fegyverbarátság fűzött össze bennünket s amelynek nagy érdeke, hogy a magyarság erős legyen. Ausztriának a háború után velünk szemben tanúsított magatartása gyilkos önzésre vall. Gyilkos önzésre vall, hogy elfogadta Szent István koronájának azt a gyöngyét, amely nekünk drága, nekik pedig nem sokat érő. Némileg vigasztalásunkra szolgál, hogy az országgyarapításnak ezzel a gyalázatos módjával Ausztriának nem minden fia ért egyet. A polgármester foglalkozva a népszavazással, kijelentette, hogy Sopron és környékének magyarsága a népszavazás előkészítésének harcát a tisztaság és