Soproni Hirlap, 1931. augusztus (18. évfolyam, 172-195. szám)
1931-08-01 / 172. szám
AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyedévre 8.00 P — Egy hónapra 2.80 P Szerkesztőség: Várkerület 66. Tel. 345. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: RÁBEL LÁSZLÓ Egyes példány ára 12 fillér, vasár- és ünnepnapon 20 fillér. Kiadóhivatal: Várkerület 66. Tel. 394. Az adósok védelme az árveréseknél Folyton hallunk panaszokat amiatt, hogy az árverések alkalmával az ingóságok, a földek és házak potom áron kerülnek eladásra és hogy az árverési költségek is felemésztik az árverési vételár nagy részét. Ezek a panaszok túlnyomóan jogosak, mert a csekély árverési vételár mellett az adós vagyona elúszik, de adósságai mégsem csökkennek. Maguk az adósok nem igen tudják, hogy a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló új törvényben több szabály van, amely az adósok védelmére szolgál. Ezeket ismertetjük az alábbiakban: Az új törvény módot ad az adósoknak arra, hogy vagyonuk elprédálását az árverésen megakadályozzák. Ha ingatlanról van szó és az árverési hirdetményben megállapított kikiáltási ár az ingatlan valódi értékéhez képest nagyon alacsony, úgy hogy a végrehajtást szenvedő adós legkésőbben a kitűzött árverési napot megelőző harmincadik napon kérheti a bíróságnál, hogy szakértő meghallgatásával állapítsa meg az ingatlan értékét és ezt vegye kikiáltási árnak. Ingóság elárverezése esetén pedig a tárgyalást megelőző tizedik napon kérheti az adós a bíróságtól, hogy küldjön ki az árverésre szakértőt, akinek feladata megállapítani az ingóság rendes forgalmi árát. Ha ilyen szakértői becslés történt, úgy az ingóságokat a szakértői becsár egyharmadrészén alul, ingatlanokat pedig annak felén, vagy kétharmad részén alul eladni nem lehet. Ez még mindig nagyobb ár, mint amikor a valódi érték tized- vagy huszadrészéért kótyavetyélik el az adós vagyonát. Ha a mezőgazdaság, vagy kisipar körébe tartozó ingóságok kerülnek árverésre, még szakértő kiküldése sem szükséges, hanem elég, ha az adós helyhatósági bizonyítvánnyal igazolja az árverés megtartása előtt ingóságai értékét. Ha lefoglalt terményt akarnak elárverezni, jogában áll az adósnak az új törvény szerint a terményt piaci, vagy tőzsdei áron szabad kézből eladni. Ha talál olyan vevőt, aki az adós búzáját, vagy egyéb lefoglalt terményét a piaci árnak legalább kilenctized részét kitevő árért megveszi és készpénzzel kifizeti, úgy jelentkezzék ezzel a pénzzel a végrehajtónál, vagy a rendőrségnél, avagy a községi elöljáróságoknál, akik elintézik a dolgot a végrehajtóval. Sokszor előfordul, hogy az árverésen egy tételben bocsátanak eladásra nagyobb mennyiségű terményt, gabonát vagy egyebet, amire nem akad elég vevő, mivel kevés embernek van nagyobb mennyiségre pénze. Ilyenkor az árverésen kérheti az adós, hogy a terményeket kisebb tételekben bocsássák eladásra. Ugyanezt kérheti, amikor több bútordarabot együttesen akarnak elárverezni. De ingatlanoknál is előfordul sokszor, hogy célszerűbb az adós birtokát részletekben eladásra bocsátani, mert apróbb parcellákra több a vételképes vevő. Ezért az új törvény megengedi az adósnak, hogy részletekben való árverési eladást kérje. De ezt a megosztott árverést az árverési határnapot megelőző harmincadik napon kell a bíróságtól kérni. Az utóbbi hónapokban az ingóságra vezetett foglalások száma lényegesen megcsappant. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy az új törvény a hitelezőtől megkívánja, hogy a végrehajtó díját és kiadását előre fizesse meg. Ezért sok hitelező inkább nem foglaltat, semhogy a kétes sikerű végrehajtásra még pénzt is költsön. Az új törvény azonban az ügyvédi költségek dolgában is megkönynyíti az adós helyzetét. Eddig az ügyvéd az árverés költségeit feltétlenül megkapta, sőt több hitelező esetén valamennyi hitelező ügyvédje is, ha anynyi vételár folyt is csak be, amennyiből az ügyvédi költségek kikerültek. Így az ügyvédi költség gyakran felemésztette az egész árverési vételárat, úgy hogy a hitelező követelésére semmi pénz sem maradt. Az új törvény szerint csak akkor jár költség az ügyvédnek, ha az árverési vételárból ügyfelének is jut valami, a többi hitelező ügyvédje pedig az ilyen árverésen nem keres semmit. E helyes rendelkezés folytán a jövőben el fognak maradni azok a végrehajtások, amelyeket eddig csupán az ügyvédi költségek behajtása végett tűztek ki. Ezt a lelkiismeretes ügyvédek eddig sem tették meg, de azért — sajnos — gyakran előfordult az ilyen eljárás is és maga az ügyvédi kar volt az, amely az ilyen eseteket, ha tudomására jutottak, fegyelmi úton megtorolta. Az ingatlanok árverésének csökkentésére fog vezetni az is, hogy 25 pengőn aluli összegért ingatlanra sem jelzálogot bejegyezni, sem végrehajtást vezetni nem lehet. A már bejegyzett jelzálogok alapján ezentúl is lehet végrehajtást kérni, ha a követelés nem is nagyobb 25 pengőnél. Ingóságokra lehet majd a jövőben is 25 pengőn aluli követelésekre végrehajtást vezetni, de ezt nem Jeilen végrehajtó, hanem a községi elöljáró foganatosítja, ami a végrehajtás költségeit lényegesen olcsóbbítja. Mindezekből látható, hogy a kormány, és a törvényhozás komolyan törekedett az adós megvédésére minden olyan károsodással szemben, amelyet valamiképpen el lehet hárítani. Persze oly messzire nem lehetett menni, hogy a törvény megszüntesse az árveréseket, mert ez tönkre tette volna a hitelt. Amit azonban lehetett, azt megtette az új törvény a bajbajutottak érdekében és most már ezeknek a dolga, hogy jogaikkal éljenek is. Ha e célból az adós ügyvédre nem akar költeni, menjen el a bíróság panaszirodájába, ahol szóbeli kérelmét jegyzőkönyvbe veszik és kitanítják, mit kell tennie. Ugyancsak igen nagyjelentőségű adósvédelmi rendelkezéseket tartalmaz a földteherrendezési törvényjavaslat is, melyek közül a leglényegesebb az, hogy a teherrendezési tárgyalás elrendelése esetén három hónap alatt az adós ingatlanára és mezőgazdasági felszerelésére árverést kitűzni nem lehet és ha már ki volna tűzve az árverés, három hónapi határidőre ki kell tolni. Mai naptól tizenöt órás gyűlésén tárgyalja a Ház a felhatalmazási javaslatot Szilágyi Lajos és Gaál Gaszton éles vitája a független kisgazdapárt választási izgatásai miatt A képviselőház tegnapi gyűlése bővelkedett zajos, sőt viharos jelenetekben. Sajnos a vita mindinkább a személyeskedések terére csap át, ami az ország mostani súlyos helyzetében elítélendő dolog. Az elnöki bejelentések után Mojzes János napirend előtti felszólalásában a földreform során juttatott földek váltságösszegének leszállítását kérte, mert nagy válság fenyegeti a földreformot. Wekere pénzügyminiszter kijelentette, hogy ismeri a nehézségeket és ahol látja a fizetési hajlandóságot, ott áldozatra is kész, de akik semmit sem fizetnek, azok ellen szigorúan fog eljárni. A kormány mindent el fog követni, hogy a földreform ne kerüljön válságba. Ezután a mentelmi bizottság előadója javasolta, hogy Fábián Bélát a Ház megkövetésére utasítsák a tegnapelőtti sorozatos közbeszólása miatt. Pakots József kisebbségi indítványában javasolta, hogy térjenek napirendre az ügy felett. A két indítvány körül zajos vita támadt, végül is a Ház megkövetésére utasították Fábiánt, aki azonnal ünnepélyesen megkövette a Házat, folytatva a felhatalmazási javaslat vitáját, Lázár Miklós a kormány gazdasági politikáját bírálta. A javaslatot nem fogadja el, mert a kormány akkor sem kért felhatalmazást, amikor felduzzasztotta a költségvetést, miért kell az most, amikor csökkenteni akarja. Komoly munkára kérte a képviselőket, nehogy az a felfogás alakuljon ki, hogy a parlament nem egyéb, mint az állam pénzén nyelvelő testület. Szilágyi Lajos azzal kezdte beszédét, hogy a múltak tanulságai alapján Bethlen politikáját fogja a jövőben támogatni. A választások előtt Gaál Gaszton is azt mondotta, hogy Isten mentsen attól, hogy Bethlen István gróf megváljon a kormánytól. Ezután élesen bírálta a független kisgazdapárt választási agitációját. A független kisgazdák választási visszaélésekről beszélnek, pedig, ha akadtak is tisztviselők, akik erőszakra ragadtatták magukat, annak az a határtalan izgatás volt az oka, ami a független kisgazdajelöltek részéről hangzott el.