Soproni Hirlap, 1931. augusztus (18. évfolyam, 172-195. szám)

1931-08-01 / 172. szám

AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyed­évre 8.00 P — Egy hónapra 2.80 P Szerkesztőség: Várkerület 66. Tel. 345. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: RÁBEL LÁSZLÓ Egyes példány ára 12 fillér, vasár- és ünnepnapon 20 fillér. Kiadóhivatal: Várkerület 66. Tel. 394. Az adósok védelme az árveréseknél Folyton hallunk panaszokat amiatt, hogy az árverések alkalmával az ingó­ságok, a földek és házak potom áron kerülnek eladásra és hogy az árverési költségek is felemésztik az árverési vé­telár nagy részét. Ezek a panaszok túl­nyomóan jogosak, mert a csekély ár­verési vételár mellett az adós vagyona elúszik, de adósságai mégsem csökken­nek. Maguk az adósok nem igen tudják, hogy a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló új törvényben több szabály van, amely az adósok védelmére szolgál. Ezeket ismertetjük az alábbiakban: Az új törvény módot ad az adósok­nak arra, hogy vagyonuk elprédálását az árverésen megakadályozzák. Ha in­gatlanról van szó és az árverési hir­detményben megállapított kikiáltási ár az ingatlan valódi értékéhez képest na­gyon alacsony, úgy hogy a végrehajtást szenvedő adós legkésőbben a kitűzött árverési napot megelőző harmincadik napon kérheti a bíróságnál, hogy szak­értő meghallgatásával állapítsa meg az ingatlan értékét és ezt vegye kikiáltási árnak. Ingóság elárverezése esetén pedig a tárgyalást megelőző tizedik napon kér­heti az adós a bíróságtól, hogy küldjön ki az árverésre szakértőt, akinek felada­ta megál­lapítani az ingóság rendes for­galmi árát. Ha ilyen szakértői becslés történt, úgy az ingóságokat a szakértői becsár egy­harmadrészén alul, ingat­lanokat pedig annak felén, vagy két­­harmad részén alul eladni nem lehet. Ez még mindig nagyobb ár, mint ami­kor a valódi érték tized- vagy huszad­részéért kótyavetyélik el az adós va­gyonát. Ha a mezőgazdaság, vagy kis­ipar körébe tartozó ingóságok kerül­nek árverésre, még szakértő kiküldése sem szükséges, hanem elég, ha az adós helyhatósági bizonyítvánnyal igazolja az árverés megtartása előtt ingóságai értékét. Ha lefoglalt terményt akarnak elár­verezni, jogában áll az adósnak az új törvény szerint a terményt piaci, vagy tőzsdei áron szabad kézből eladni. Ha talál olyan vevőt, aki az adós búzáját, vagy egyéb lefoglalt terményét a piaci árnak legalább kilenctized részét ki­tevő árért megveszi és készpénzzel ki­fizeti, úgy jelentkezzék ezzel a­ pénzzel a végrehajtónál, vagy a rendőrségnél, avagy a községi elöljáróságoknál, akik elintézik a dolgot a végrehajtóval. Sokszor előfordul, hogy az árverésen egy tételben bocsátanak eladásra na­gyobb mennyiségű terményt, gabonát vagy egyebet, amire nem akad elég ve­vő, mivel kevés embernek van nagyobb mennyiségre pénze. Ilyenkor az árve­résen kérheti az­ adós, hogy a termé­nyeket kisebb tételekben bocsássák el­adásra. Ugyanezt kérheti, amikor több bútordarabot együttesen akarnak elár­verezni. De ingatlanoknál is előfordul sok­szor, hogy célszerűbb az adós birtokát részletekben eladásra bocsátani, mert apróbb parcellákra több a vételképes vevő. Ezért az új törvény megengedi az adósnak, hogy részletekben való ár­verési eladást kérje. De ezt a megosz­tott árverést az árverési határnapot megelőző harmincadik napon kell a bí­róságtól kérni. Az utóbbi hónapokban az ingóságra vezetett foglalások száma lényegesen megcsappant. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy az új törvény a hitelezőtől megkívánja, hogy a végrehajtó díját és kiadását előre fizesse meg. Ezért sok hitelező inkább nem foglaltat, semhogy a kétes sikerű végrehajtásra még pénzt is költsön. Az új törvény azonban az ügyvédi költségek dolgában is megköny­­nyíti az adós helyzetét. Eddig az ügy­véd az árverés költségeit feltétle­nül m­egkapta, sőt több hitelező esetén va­lamennyi hitelező ügyvédje is, ha any­­nyi vételár folyt is csak be, amennyi­ből az ügyvédi költségek kikerültek. Így az ügyvédi költség gyakran fel­emésztette az egész árverési vételárat, úgy hogy a hitelező követelésére sem­mi pénz sem maradt. Az új törvény szerint csak akkor jár költség az ügyvédnek, ha az árverési vételárból ügyfelének is jut valami, a többi hitelező ügyvédje pedig az ilyen árverésen nem keres semmit. E helyes rendelkezés folytán a jövőben el fog­nak maradni azok a végrehajtások, a­melyeket eddig csupán az ügyvédi költ­ségek behajtása végett tűztek ki. Ezt a lelkiismeretes ügyvédek eddig sem tet­ték meg, de azért — sajnos — gyakran előfordult az ilyen eljárás is és maga az ügyvédi kar volt az, amely az ilyen eseteket, ha tudomására jutottak, fe­gyelmi úton megtorolta. Az ingatlanok árverésének csökken­tésére fog vezetni az is, hogy 25 pengőn aluli összegért ingatlanra sem jelzálo­got bejegyezni, sem végrehajtást ve­zetni nem lehet. A már bejegyzett jel­zálogok alapján ezentúl is lehet vég­rehajtást kérni, ha a követelés nem is nagyobb 25 pengőnél. Ingóságokra le­het majd a jövőben is 25 pengőn aluli követelésekre végrehajtást vezetni, de ezt nem Jeilen végrehajtó, hanem a községi elöljáró foganatosítja, ami a végrehajtás költségeit lényegesen ol­­csóbbítja. Mindezekből látható, hogy a kormány, és a törvényhozás komolyan törekedett az adós megvédésére minden olyan ká­rosodással szemben, amelyet valami­képpen el lehet hárítani. Persze oly messzire nem lehetett menni, hogy a törvény megszüntesse az árveréseket, mert ez tönkre tette volna a hitelt. A­mit azonban lehetett, azt megtette az új törvény a bajbajutottak érdekében és most már ezeknek a dolga, hogy jo­gaikkal éljenek is. Ha e célból az adós ügyvédre nem akar költeni, menjen el a bíróság panaszirodájába, ahol szó­beli kérelmét jegyzőkönyvbe veszik és kitanítják, mit kell tennie. Ugyancsak igen nagyjelentőségű adósvédelmi rendelkezéseket tartalmaz a földteherrendezési törvényjavaslat is, melyek közül a leglényegesebb az, hogy a teherrendezési tárgyalás elrendelése esetén három hónap alatt az adós in­gatlanára és mezőgazdasági felszerelé­sére árverést kitűzni nem lehet és ha már ki volna tűzve az árverés, három hónapi határidőre ki kell tolni. Mai naptól tizenöt órás gyűlésén tárgyalja a Ház a felhatalmazási javaslatot Szilágyi Lajos és Gaál Gaszton éles vitája a független kisgazdapárt választási izgatásai miatt A képviselőház tegnapi gyűlése bő­velkedett zajos, sőt viharos jelenetek­ben. Sajnos a vita mindinkább a sze­mélyeskedések terére csap át, ami az ország mostani súlyos helyzetében el­ítélendő dolog. Az elnöki bejelentések után Mojzes János napirend előtti felszólalásában a földreform során juttatott földek vált­­ságösszegének leszállítását kérte, mert nagy válság fenyegeti a földreformot. W­e­k­e­r­­­e pénzügyminiszter kijelen­tette, hogy ismeri a nehézségeket és ahol látja a fizetési hajlandóságot, ott áldozatra is kész, de akik sem­mit sem fizetnek, azok ellen szigo­­­­rúan fog eljárni. A kormány mindent el fog követni, hogy a földreform ne kerüljön válságba. Ezután a mentelmi bizottság előadója javasolta, hogy Fábián Bélát a Ház megkövetésére utasítsák a tegnapelőtti sorozatos közbeszólása miatt. Pakots József kisebbségi indítványában java­solta, hogy térjenek napirendre az ügy felett. A két indítvány körül zajos vita támadt, végül is a Ház megkövetésére utasították Fábiánt, aki azonnal ünne­pélyesen megkövette a Házat, folytatva a felhatalmazási javaslat vitáját, Lázár Miklós a kormány gaz­dasági politikáját bírálta. A javaslatot nem fogadja el, mert a kormány akkor sem kért felhatal­mazást, amikor felduzzasztotta a költségvetést, miért kell az most, amikor csökkenteni akarja. Komoly munkára kérte a képviselőket, nehogy az a felfogás alakuljon ki, hogy a parlament nem egyéb, mint az állam pénzén nyelvelő testület. Szilágyi Lajos azzal kezdte beszé­dét, hogy a múltak tanulságai alapján Bethlen politikáját fogja a jövőben támogatni. A választások előtt Gaál Gasz­ton is azt mondotta, hogy Isten mentsen attól, hogy Bethlen István gróf megváljon a kormány­tól. Ezután élesen bírálta a független kis­gazdapárt választási agitációját. A füg­getlen kisgazdák választási visszaélések­ről beszélnek, pedig, ha akadtak is tiszt­viselők, akik erőszakra ragadtatták ma­gukat, annak az a határtalan izgatás volt az oka, ami a független kisgazda­­jelöltek részéről hangzott el.

Next