Soproni Hirlap, 1931. szeptember (18. évfolyam, 196-220. szám)

1931-09-01 / 196. szám

2 SOPRONI HÍRLAP 1931. szeptember 1. Díszgyülés a község tanács­termében Utána a közönség a községi tanács­terembe vonult. A községháza kapujá­ban Hegedűs József községi bíró és Pödör István főjegyző fogadták az ér­kezőket és megkezdődött a díszgyülés. A díszgyülést vitéz E­n­d­r­ő­d­y Géza al­­ezredes, székkapitány nyitotta meg, üd­vözölve a vendégeket. Vitéz Simon Elemér dr. főispán ünnepi beszédében a tőle megszokott ékesszólással igen nagyhatású szép beszédében a többek közt rámutatott arra, hogy mikép szü­letett meg a vitézi intézmény. A főispán ünnepi beszéde — Tíz éve annak — mondotta töb­bek között a főispán,­­ hogy a vitézi intézmény megalakult és örömmel jöt­tem ide ma, hogy a csornai járás vitézi zászlószentelési ünnepélyén részt ve­gyek. Ez a zászló a második az ország­ban, az első a fővárosban van. Ez a zászló kötelességeket ró ránk, köteles­ségeket, amelyeket minden körülmé­nyek között be kell tartanunk. Háború­ban élünk most is. Ellenségeink gazda­ságilag akarják tönkretenni ezt az or­szágot. Ez a nemzet mindig vértanú nem­zet volt és most nemcsak a külső ellenség ellen kell harcolnunk, de ébren kell figyel­nünk a belső ellenséget is. Dolgoznunk kell, le kell mondanunk minden pom­páról, minden külsőségről. Ki kell tar­tanunk, nem szabad megtorpannunk, a szenvedések ideje még nem múlt el. Ha gazdaságilag egyikünk-másikunk megté­­pázódik is, erkölcsileg keményen kell állnunk és bíznunk a jövőben. Nem kell félnünk semmiféle ellenségtől, mert nem jöhet olyan támadás, amit a ma­gyar vitézek tize­zernyi serege le ne hen­gerelne. Ez a magyar vitéziesség bizto­síték a jövőben is, mert az ő váromá­nyosaik, a 17 éves ifjú vitézek apáik nyomdokain továbbra is biztosítéka lesznek a nemzeti életnek, de most kö­telessége minden vitéznek gyermeke szí­vébe belenevelni ezt az érzést a köte­lességtudásra, az erkölcsre, az Isten­­félelemre tanítani őket. Akik a háború­ban részt vettek, azok megtanulták meg­ismerni az Istent. Tanítsák erre utó­daikat is, hogy az Istenről meg ne fe­ledkezzenek. Nekünk, vitézeknek kell a lelkeket tartani a csüggedő emberek­ben, mert mi láttuk a sötét időket is és edződtünk a viharban. A kormányzó üdvözlése, kitüntetések átadása Lelkesen szállt a főispán szava, ma­gyar szive lüktetett a beszéd minden szavában. A hatalmas beszédet nagy taps és éljenzés közt fejezte be a fő­ispán. Utána Laffer Ferenc dr. sza­valta el «Végvári szentek» című költe­ményét, amelyet erre az alkalomra irt Pödör István dr., Csorna község fő­jegyzőjének a fia. A nagy hatással elő­adott költemény leírhatatlan hatással volt az egybegyűltekre, kik a szavalót lelkesen megéljenezték. Utána vitéz Kerényi Aladár dr. t. orvosnak és vitéz Kovács Ferenc, a csornai járás vitéz őrmesterének adta át vitéz Endrődy Géza alezredes a kormányzó kitüntetését, amelyet a vi­tézi rend fejlesztése körül szerzett ér­demeikért kaptak. Végül köszönetet sza­vazott Csorna képviselőtestületének, a járás közönségének, a csornai iparos­­dalkörnek és mindazoknak, kik a zászló megszerzését lehetővé tették. Felszólí­totta vitéz Dénes Elemér vitézi had­nagyot, hogy a zászlót vegye át, aki azt átvéve, fogadalmat tett a járás vi­tézei nevében, hogy azt szeplőtelen tisz­taságában fogja megőrizni A díszgyű­­lésből táviratilag üdvözölték vitéz nagy­bányai Horthy Miklós kormányzót. Díszebéd A díszközgyűlés után a Korona-ven­déglőben 140 terítékes díszebéd volt. Az első felköszöntőt vitéz Simon Ele­mér mondotta a kormányzóra. Peer Leó premontrei perjel a zászlóanyát, Molnár Elemér dr. főszolgabíró a ven­dégeket, Wágner Mihály plébános Si­m­on Elemér főispánt köszöntötte. Dr. Szántó Gyula, a frontharcos szövet­ség elnöke a frontharcosok nevében üd­vözölte a vitézeket. Az ebéd után vitéz Kovács Ferenc vitéz őrmester egy vitéz nemzetes asszonnyal megkezdte a táncot, amely kedélyes hangulatban a hajnali órákig tartott. Látogatott gyűlést tartott a Concordia A Concordia soproni férfidalegylet vasárnap délelőtt fél tíz órai kezdettel tartotta évi rendes közgyűlését Hor­váth József számvevőségi tanácsos el­nöklete mellett egyesületi helyiségében. A gyűlésben szokatlanul nagy számban jelentek meg nemcsak az egyesület mű­ködő, hanem pártoló tagjai is. A pénztári jelentés szerint az egye­sület múlt évi pénztári forgalma 7200 pengő volt. Ily pénztári forgalommal kevés egyesületünk dicsekedhet. A be­vételből 1500 pengőt fordított a veze­tőség korábbi adósságokra, melyek ze­nekari felszerelések vásárlásából szár­maztak. A feltárások jelentése szerint a szük­séges zenedarabok kivétel nélkül meg­vannak az egyesület tulajdonában. A háznagy beszámolt az egyesületi helyiség felszereléséről, megfelelő vil­lanyvilágítással való ellátásáról, majd bejelentette, hogy az elnökség régi hi­ány pótlásaképpen új harmóniumot vá­sárolt. A múlt télen történt, hogy az egye­sület kebelében egy úgynevezett taka­rékossági osztály alakult. Tagjai időről­­időre ennél az osztálynál helyezik el nélkülözhető filléreiket. Ezideig össze­sen 700 pengőt fizettek be. Az osztály tagjainak száma egyre szaporodik. A választások során, mikor is a kor­elnöki széket Blaschek Vilmos ny. főszolgabíró foglalta el, a közgyűlés új­ra a régi elnökséget választotta meg. A választmányi tagok megválasztása so­rán a bizalom ugyancsak a régiek iránt nyilvánult meg. A választmánynak csu­pán egyetlen új tagja lett: R­u­d­a­s­i­t­s János, aki a meghalt Bauer József helyét foglalja el. A polgármester fiagyilk­osi engedélyt ad minden arra rászorulónak A nyomasztó gazdasági viszonyok kö­vetkeztében a munkanélküliség, sajnos, egyre nagyobb arányokat ölt. A város vezetősége, mint arról a törvényható­sági bizottság szombati közgyűlésében meggyőződhettünk, ismeri a bajokat és a helyzet magaslatán áll. Thurner Mihály dr. polgármester bámulatos munkabírásának legjavát, páratlan ener­giájának teljességét elsősorban ennek a kérdésnek szenteli. Az ő munkáját nagy megértéssel támogatja vitéz Si­mon Elemér dr. főispán és vele egye­temben a törvényhatóság is. A polgármester nagy gondosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a kö­rülmény, hogy ő volt az, aki az egyik legnagyobb erőforrásra, a városi er­dőkre fölhívta a figyelmet.­­ A hét bizonyos napjain az erdő­mesteri hivatal által megjelölt helye­ken minden arra rászorulónak megen­gedem, hogy szárazfát gyűjthessen — mondotta. Különösen jó fagyűjtési te­rület a brennbergi erdő, ahol karvas­­tagságú száraz faágak korhadnak. A polgármester nyilatkozatára ezúttal is felhívjuk a figyelmet. Vannak — kü­lönösen családtagok, — akiket a ható­sági munkaközvetítő a legjobb akarat­tal sem állíthat munkába. Az ilyenek a rájuk kényszerített dologtalanságban magukon és családjukon segítenek, ha élnek a polgármester engedélyével. Tu­dunk szegénysorsú családokat, akik ilyen módon téli faszükségletüket már beszerezték. A száraz fa összegyűjtése és a nagy távolságból való hazaszállí­tása, elismerjük, nem könnyű munka. A rendkívüli idők és a megváltozott gazdasági viszonyok azonban ma min­denkit arra ösztönöznek, hogy kétsze­resen áldozatot hozzon. Más városok munkanélküliei, ha módjukban lenne, kapva kapnának a szóbanforgó kedve­ző alkalmon. Egy soproni fiatalembert véres fejjel, eszméletlenül találtak meg a balfi erdő szélén Bűntény vagy baleset? Tegnap délután értesítették a balfi­­úti rendőrőrszobát, hogy a balfi erdő szélén egy ismeretlenn fiatal férfi fekszik véres fejjel, eszméletlenül. Az őrszobáról rendőr ment ki egy ép­pen Balfra igyekvő autóbusszal, aki meg is találta a fiatalembert, akinek az irataiból megállapította, hogy Kinzl Mátyásnak hívják, 28 éves soproni fia­talember. Az esetről értesítette egy biciklista a mentőket, akik a még mindig eszmé­letlen fiatalembert beszállították az Er­­zsébet-kórházba, ahol ápolás alá vették. A rendőri jelentés szerint azon a he­lyen, ahol a véres fejű Kinzl Mátyás hevert, nem találták nyomát sem dula­kodásnak, verekedésnek. Sőt még csak vérnyomokat sem találtak. A sebesült fején egyébként ütődéstől származó sé­rülések vannak, amelyek az orrait is betörték. Mindenesetre az állapota súlyos. A rendőrségnek egyet mégis sikerült megtudni. Megtudták azt, hogy Kinzl Mátyás vasárnap délután egy férfi ismerőse tár­saságában ment el Balfra. Ez a férfi még az éjszaka visszajött és hazahozta magával Kinzl kerékpárját, amelyet át­adott a hozzátartozóinak azzal, hogy kerékpár-baleset érte, azonban majd haza fog jönni. Azóta az a fiatalember eltűnt. A rendőrség most keresi, hogy kihall­gathassa. A kórházból nyert értesülésünk sze­rint Kinzl állapota még mindig súlyos és most is eszméletlenül fekszik.

Next