Soproni Hirlap, 1931. november (18. évfolyam, 248-271. szám)
1931-11-03 / 248. szám
o A szovjet kocsi ügynökei Oroszországba csalják a munkanélküli szakmunkásokat Sopronban és környékén ezideig csak azokról a kivándorlási hiénákról halottunk, akik előbb Délamerikába, majd később a francia idegenlégióba csalták a nyugtalan vérű, vagy idehaza boldogulni nem tudó fiatalságot .Áldozatuk mindig akadt, akik a messzeséges idegenekben kétségbeesetten döbbentek rá nagy becsapottságukra. Néhány éve innen Sopronból, mintegy húsz fiatalember hajózott ki Brazíliába. Közülük egyet, aki azóta már a temetőben pihen, elmeháborodottan hozatták haza hozzátartozói, négy állami támogatással tudott csak visszajönni, egy pedig alig két hete jött haza lerongyolódottam, koldusán. Akik megjöttek, regénybe illő eseteket mondanak el a Délamerikába kiszakadt magyar testvéreink sorsáról. Kivétel persze akad, a nagy többség azonban olyan nyomorúságban van, hogy az szinte leírhatatlan. A hajóstársaságok, valamint a francia idegenlégió ügynökei után most a szovjet bécsi megbízottai hallatnak magukról. Ezek a megbízottak nemcsak a megszállt területen, de itt Sopronban is portyáznak és különösen a munkanélküli szakmunkások között igyekeznek hangulatot kelteni Oroszország mellett. Működésük közben csupán annyiban csinálnak szovjetpropagandát, amennyiben az oroszországi állapotokat a lehető legkedvezőbb színben tüntetik föl. Ugyanekkor azonban egyre hangoztatják, hogy a szovjet elismeri már a magántulajdont, ha a tulajdonos azt két keze munkájával szerezte. Tudomásunk szerint Sopronból ezideig ketten hallgattak az ügynökökre s ez a kettő — fiatalemberek — már hónapok óta künn is él Oroszországban. Hogy az életük ott milyen, arról hozzátartozóik nem tudnak, mert ezideig még életjelt nem adtak magukról. A két fiatalember példáját most újabbak akarják követni, mire nyomatékosan felhívjuk a rendőrség figyelmét. A szovjet bécsi ügynökei szerint a kivándorolt szakmunkás heti huszonöt dollár fizetést kap, melyből azonban külföldre nem küldhet, azt köteles ott elkölteni. Senki a családját maga után nem viheti s azokhoz vissza nem térhet. A kivándorolni szándékozó gyülekező helye a szovjet bécsi megbízottjánál van, aki a szükséges iratokkal ellátja őket. Nyilvánvaló, hogy az ügynökök a 25 dolláros hetibér ígérgetésével csupán a kivándorlási kedvet akarják fokozni. Annak a kijelentésével pedig, hogy a hetibéréből senki külföldre pénzt nem küldhet, nyilvánvalóan a kivándorlók nyomorúságát akarják leplezni. lett hasonló cselekményekért már, kétszer büntetve volt. A kir. törvényszék Grafl János tanúnak vallomására nem helyezett súlyt, mert vallomása aggályosnak mutatkozott. Ugyanis Grafl János tanú a vádlottnak állandó, fizetéses alkalmazottja, tehát nagymértékben befolyása alatt áll. Id. Gyurasits Ferenc tanú pedig vallomásában egyáltalán nem cáfolta meg a sértett és Preiszler Károly tanuk vallomásának szavahihetőségét. Mindamellett a főmagánvádló által szintén vád tárgyává tett szóbeli becsületsértés vétségét a kir. törvényszék a vádlott terhére nem állapította meg, mert Preiszler Károly tanúvallomása csak az arculütést bizonyította és a kir. törvényszék a sértett egyedülálló terhelő tanúvallomását egészen megnyugtató bizonyítékként nem fogadta el. Az ítélet közzétételét a Bv. 28. §-a és a St. 43. §-ának 2. bekezdése értelmében el kellett rendelni, amennyiben ezt a főmagánvádló a kir. járásbíróságnál benyújtott vádindítványában és a felebbviteli tárgyaláson kifejezetten kérte, minthogy továbbá a vádlott bűnösnek mondatott ki a Bp. 480. §-a alapján őt az összes költségek megfizetésére kellett kötelezni. Az ítélet egyéb rendelkezése az ott hivatkozott törvényhelyeken alapszik. Sopron, 1931. évi szeptember hó 17-én. Pentelényi János s. k., a tanács elnöke és előadó. A kiadmány hiteléül: Demény, irodaigazgató. A soproni kir. törvényszék._______ Bf. 1366/1931/9. szám. A Magyar Szent Korona nevében! A soproni kir. törvényszék mint büntető fellebbviteli bíróság becsületsértés vétsége miatt Turcsik József Henrik ellen indított bűnügyben, amelyben a soproni kir. járásbíróság az 1931. évi junius hó 30. napján B. 8464/1931/4. szám alatt ítéletet hozott a főmagánvádló részéről a vádlott felmentése miatt használt és írásban nem indokolt fellebbezés következtében megtartott nyilvános tárgyaláson vizsgálat alá vette és meghozta a következő ítéletet: A kir. törvényszék a kir. járásbíróság ítéletét a Bp. 554. §-ának 2. bekezdése alapján megváltoztatja, — Turcsik József Henrik vádlottat bűnösnek mondja ki a Bv. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétségében és ezért őt utalással a II. Bv. 5. §-ára a Bv. 4. §-ának 1. bekezdése alapján az 1892. XXVII. t.-c. 3. §-ában meghatározott célokra fordítandó, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhével a soproni kir. járásbíróság elnökénél lefizetendő, behajthatatlanság esetén a II. Bn. 10. §-a értelmében 5, azaz öt pengőnként egy napi fogházbüntetésre átváltoztatandó 30 pengő azaz Harminc pengő pénzbüntetésre ítéli. Egyúttal a Bv. 28. §-a és a Sz. 43. §-ának 2. bekezdése alapján elrendeli, hogy Turcsik József Henrik vádlott ezt az ítéletet indokaival együtt a Soproni Hírlap c. lapban egész Mindennek a nyilvánosságra hozatalát két okból is szükségesnek tartottuk. Az egyik ok, hogy az ügynökök működésére fölhívjuk különösen a szakmunkások figyelmét, hogy nekik hitelt ne adjanak s amennyiben egyegy ilyen ügynök körükben megjelenne, azonnal hívják föl rá a rendőrség figyelmét. A másik ok, hogy a hatóságok figyelmét rátereljük erre a nálunk eddig szokatlan jelenségre, terjedelmében rendes nyomású hetükkel a lap elején közzététesre. Turcsik József Henrik vádlott köteles a Bp. 480. §-a értelmében 38, azaz Harmincnyolc pengő elsőbírósági és 24 azaz Huszonnégy pengő fellebbviteli ügyvédi képviselettel felmerült költséget Buczolits Antal cipészmester, soproni lakos főmagánvádlónak 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. Indokolás: A kir. járásbíróság ítélete ellen a főmagánvádló a vádlott felmentése miatt fellebbezett. A kir. törvényszék a fellebbviteli tárgyaláson tanúként kihallgatott Buczolits Antal sértett és az érdektelen Preiszler Károly esküvel megerősített tanúvallomása alapján tényként állapította meg, hogy Turcsik József Henrik vádlott Sopronban, 1931. május 9-én Buczolits Antal sértettet az előbbi üzletében kétszer arcul ütötte, miáltal a sértett ellen becstelenítő és megszégyenítő cselekményt követett el. A vádlottnak ez a cselekménye megállapítja a Bv. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétségét és minthogy büntethetőséget megszüntető vagy beszámítást kizáró ok fenn nem forog, a kir. járásbíróság felmentő ítéletét a Bp. 554. §-ának 2. bekezdése alapján megváltoztatni. Turcsik József Henrik vádlottat a becsületsértés vétségében bűnösnek kimondani és megbüntetni kellett. A büntetés kiszabásánál a kir. törvényszék enyhítő körülménynek tekintette, hogy a vádlott a cselekmény elkövetésénél izgatott lelki állapotban volt, viszont súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy a vád SOPRONI HÍRLAP 1931 november 3. Az Irodalmi Kör a képkiállításon Mindenütt a legnagyobb tetszéssel találkozott a Frankenburg Irodalmi Kör elnökségének az a terve, hogy az idén tudományos és művészeti séták formájában hívja föl a közönség figyelmét a soproni kultúrintézményekre. A tervben szerepel a városi és vármegyei levéltár, a városi múzeum, a közkönyvtár, a Stornó-gyűjtemény, több soproni festő műterme és maga a város is. E séták alatt a közönség szakemberek vezetése mellett ismerheti meg az egyes intézmények jelentőségét és értékét. Nem tudjuk eléggé dicsérni ezt az ötletet, amely nemcsak az egyes kultúrintézmények népszerűsítését célozza, hanem azt is, hogy az egyes intézményekkel felmerülő kérdések utat találjanak a közönség érdeklődéséhez. Az első séta máris megmutatta, hogy az ötletnek gyakorlati jelentősége is van. A Soproni Képzőművészeti Kör kiállításán számos érdeklődő jelent meg, akik a legkomolyabb érdeklődéssel fogadták Mühl Gusztáv festőművész vezetését. Mühl Gusztáv közvetlen szavakkal magyarázta a kiállítás képeit, a kiállítók stílusát s rövid, lélekből fakadó és lélekbe látó mondatok reflektorfényével világította végig a soproni festők munkáival teleaggatott paravánokat. Egyegy jelzővel mutatta meg a lényegét s tette lehetővé, hogy — miként vezetésének a bevezetésében mondta, — közönség ne csak a testi szemével lásson, hanem a lelki szemével is. Hallgatói teljes megértéssel kísérték lépésről lépésre, képről képre s azzal a tudattal távoztak, hogy mindannyian megismerték a soproni piktúrát. A képkiállítás meglátogatása egyszersmind a két egyesület baráti kézfogása volt s remélhető, hogy a közös célért való munkában ez a találkozás máskor is és többször is megismétlődik. r ...... 11 "" —......^ A legszebb Willy Forst film ez idényben: „A bécsi vígasszonyok“ cimű végtelen bájos hangos filmattrakció, zene, ének, tánc, német beszéd, magyar felirattal. Rendező: Bolváry Géza. Főszereplők: Willy Forst és Bécs városának legszebb 10 leánya. Kizárólagos joggal november 4-étől 8-áig az „ELITE MOZGÓ** filmszínházban.