Soproni Hirlap, 1931. december (18. évfolyam, 272-295. szám)
1931-12-01 / 272. szám
XVIII. évf. 272. szám Sopron, 1931 december 1, kedd Ara 12 fillér. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyed évre 8.00 P — Egy hónapra 2.80 P Szerkesztőség: Várkerület 66. Tel. 345. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: KÁBEL LÁSZLÓ Egyes példány ára 12 fillér, vasár- és ünnepnapon 20 fülér. Kiadóhivatal: Várkerület 66. Tel. 394. A soproni sajtó Gábor Géza dr. tükrében Megjelent a Soproni Katui. Kör almanachja, melyet Gábor Géza dr. tanár ur szerkesztet. Van ennek az almanachnak egy Szemle cimü rovata és ebben a rovatban a szerkesztő ur igy nyilatkozik a soproni sajtóról: Sopronban három napilap (Soproni Hírlap, Sopron vármegye és Oedenburger Zeitung) jelenik meg kulturális szükségletként. Ez azonban csak látszat, szétindázás, szívós, széles gyökérzethiány, ami magyarázatát adja, hogy erős bázison álló napilap, folyóirat nem tudott eddig megalakulni s ezért a sokszínű s vértelen próbálkozás kis csoportok érdekeit szolgálja, megosztott erőkkel. Hasonló a helyzet a szétporló társadalmi egyesületekben. Következménye az, hogy sem magas színvonalon álló, erős, független és általános közvéleményt elhintő napisajtó, sem ugyanilyen, tehát irodalmi nívója folyóirat nem tud életre kapni. Csodálkozással olvastuk ezt a kis falánkos cikket. A szemünket kétszer is megdörzsöltük, vájjon jól olvastuk-e, vagy talán csak álmodjuk, hogy Gábor Géza az ilyen magas paripáról intézi el a soproni sajtót. Azt a soproni sajtót, mely szűkös anyagi eszközökkel szinte heroikus küzdelmet folytat, hogy tisztességgel meg tudjon felelni hivatásának. Erről a sajtóról mondja a tudós tanár úr, hogy sokszínű, vértelen próbálkozás, hogy kis csoportok érdekeit szolgálja, hogy nem áll magas színvonalon és nem képviseli az általános közvéleményt. Azt meg kell mindenekelőtt állapítanunk, hogy Gábor Géza úr eddig sem magas színvonalú cikkeivel, sem előfizetésével nem támogatta a soproni sajtót abban, hogy mai vértelen próbálkozásából arra a szintre emelkedjék, amelyet ő szánt neki. Ha tehát a soproni sajtó valóban olyan szánalmas színvonalon állana, aminőt Gábor Géza úr homorú tükre mutat, abban talán Gábor Géza úr is hibás egy kevéssé! De teljes meggyőződéssel valljuk, hogy Gábor Géza úr téved. Mert ha Gábor Géza úr csak egy kevéssé is ismerné a szegény Csonkamagyarország vidéki sajtóját, akkor büszkeséggel kellene megállapítania, hogy ez a soproni sajtó, ide számítjuk laptársainkat is, messze kiemelkedik a vidéki lapok tömegéből, hogy nem gáncsot, de elismerést érdemel, hogy nem vértelen próbálkozás, hanem élet és valóság, semmiféle kis csoportok érdekeit nem szolgálja, hanem a haza és társadalom egyetemes érdekeit és teszi ezt olyan önzetlenséggel, aminőről Gábor Géza úr talán nem is álmodik. A sajtótámogatás e furcsa módjára nincs több szavunk. Csak még arra vagyunk kiváncsiak, váljon a Kath. Kör azonosítja-e magát a tudós tanár úr megállapításaival? Milyen meleg volt tegnap Sopronban ? A szőlészeti és borászat szakiskolától nyert értesülés szerint tegnap reggel 7 órakor Sopronban —5'4 fok volt a hőmérséklet. Az éjjeli minimum —5'9, a radiációs minimum, —62 a déli hőmérséklet —24 fok volt. A talaj felszínében 0 3 fok és a tegnap maximum 24 fok volt. Csapadék 00 m/m. A 33-as bizottság megszavazta a kerületi rendőrfőkapitányságok megszüntetéséről és több járás összevonásáról szóló rendeletet Csökkentik a járási tisztiorvosok számát A 33-as bizottság tegnapi gyűlésében napirend előtt Wolff Károly a szombatra tervezett puccskísérletről kért tájékoztatást, mire Keresztes Fischer belügyminiszter ismertette a nyomozás eddigi adatait, mely szerint politikai színezettel leplezett közönséges bűncselekményről van szó, amit néhány kétes egyén tervezett. Valójában komolytalan kísérletezésről van szó, melyet az ideges hajlamú közvélemény dagasztott szenzációvá. A bizottság tagjai megnyugvással vették tudomásul a belügyminiszter bejelentését, majd áttértek a napirendre. Az előadó ismertette a rendőrségi szervezet módosításáról szóló rendeletét, mely mind az 5 vidéki főkapitányságot megszünteti és hatáskörüket a fővárosi rendőrfőkapitány fogja gyakorolni. A vidéki kapitányságok szolgálati rendjében semmi változás nem lesz. Az összevonás 200 ezer pengő megtakarítást jelent. Több felszólalásra válaszolva, a belügyminiszter határozottan kijelentette, hogy az összevonás következtében csak a fogalmazói karban lesz kisebb csökkenés, a rendőrszemélyzet létszámának apasztásáról azonban szó sem lehet. Ezután egyes főszolgabírói és szolgabírói, valamint járási orvosi állás megszüntetéséről szóló rendelet tárgyalására tértek át, mely szerint az ország 154 járásából 5 járási és 3 szolgabirói kirendeltség megszűnik. A járási tiszti orvosok számát is csökkentik és ezek helyett tiszteletbeli járási tisztiorvosok lesznek, akik 1200 pengő tiszteletdíjat és 1200 pengő utiszámla-megtérítést kapnak évente. A felszabadult tisztviselőket más járások megüresedett állásaiba osztják be. A rendelkezés folytán több mint 200 ezer pengő megtakarítás várható. A felszólalásokra válaszolva, Keresztes- Fischer belügyminiszter hangsúlyozta, hogy sok olyan járás van még, melyek öszszevonhatók, de ez a megyék feladata és reméli, hogy ezt a megyék meg is fogják csinálni. A vármegyék területéhez nem kíván hozzányúlni, azonban a csonka vármegyék összevonását szükségesnek tartaná. Miután a bizottság a rendeletet elfogadta, a gyűlés véget ért. A Gazdakamara gyűlése A mezőgazdák állatértékesítési bajai és a devizapolitika A Belsődunántúli Gazdakamara közgyűlést tartott Győrött Hoitscher Károly orsz. képviselő elnöklete alatt. Az elnök székfoglalójában a gazdabajokat ismertette. Nyugati szomszédainknak akadékoskodó és rideg elzárkózása egységes tömbbé forrasztja össze az agrártársadalmat, mely egy emberként áll a kormány mögött. A mezőgazdaság, mely fizette a hatalmas ipari védvámok nyomasztó terheit, nem viselheti tovább a devizapolitika révén reáháramló 25 százalékos újabb terhet is. A Nemzeti Bank mellett működjék egy agrár devizatanács is úgy, mint az ipar és a gyárak részéről. Élénk helyeslés közben sorolja elő Holitscher a föld népének gazdaságpolitikai sérelmeit, a pénzügyi politika, a kamat- és adóterhek aránytalanságai, a termelési szervezetlenség és gazdaszéthúzás terén. A termelés, de főleg a kisgazdák termelésének körzetek szerinti megszervezése a kamara legsürgősebb feladata, mert értékesíteni csak egyöntetű árut lehet. A tejértékesítést a vidéken ugyanolyan elvek szerint kell szabályozni, mint a fővárosban és a főváros körüli magasabb tejárakból a félreeső vidékek kistermelőinek tejárát emeljék. A vagyonváltság- és reformföldek lehetetlenült terheinek rendezésére a kamara országos mozgalmat indít. Erélyesen visszautasítja a kamaraellenes támadásokat. A kamarai reform során meg lehet oldani azt, hogy a gazdakamara megyei, járási és falusi szervei az évtizedes gazdasági egyesületekkel összeforrasztva dolgozzanak s hogy ezt a kamara pénzügyileg alátámassza. De a saját pénzügyi nehézségeiket a kamarák is csak 23 év alatt tudják kiküszöbölni. Ormándy János igazgató széles vonalakban vázolta a kamara 1932. évi munkaprogramját és okolta meg a takarékossággal öszszeállított költségvetést. Szávozd Richárd beszámol a bérbeadók és bérlők közötti egyezkedési tárgyalások eredményeiről. Az 50 holdon aluli kisbérletek tűrhetetlen feltételeinek mérséklésére reménység van, a közép- és nagybérletek pénzbérének és gabonabérének méltányos rendezése is várható. A pengő vásárlóereje az agrártermékek érvényesítésénél 100 százalékkal emelkedett, míg a szükségleti és üzemi cikkek vásárlásánál 25—30 százalékkal esett. Jókai-Ihász Miklós az adóbehajtásoknak a kársujtott és ínséges vidékeken való emberségesebb alkalmazását sürgette. Marosy József az egyenlő adóztatás erélyesebb s a rejtett jövedelmek erőteljesebb teherviselését követelte. Miksa Mihály, Erényi Károly a vidéki tejmizériák, a 6—10 filléres kisgazdatejárak kiküszöbölését követeli. Gláser Géza a cukorrépa árrevíziós javaslatát fejti ki. Megdöbbentő adatait sorolja fel a fővárosban eladásra kerülő állathús harmincféle költségének, ami miatt a 20—30 filléres termelői árból a fogyasztóhoz 3—5- szörös árban jut a hús. Az értékesítés bajainak a kiküszöbölése nemzetközi agrárblokk megteremtése nélkül hiú ábránd. Az állatpiac szabályozására külföldi példák szerint piacszabályozó bizottságot kell felállítani. Kirchknopf Mihály a házhelyek és vagyonváltság-földek visszásságainak orvoslását kéri. Nem magyar az, ki a külföld áruját többre becsüli a magyar föld és a magyar ipar termékénél