Soproni Hirlap, 1931. december (18. évfolyam, 272-295. szám)

1931-12-01 / 272. szám

XVIII. évf. 272. szám Sopron, 1931 december 1, kedd Ara 12 fillér. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyed évre 8.00 P — Egy hónapra 2.80 P Szerkesztőség: Várkerület 66. Tel. 345. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP FŐSZERKESZTŐ: KÁBEL LÁSZLÓ Egyes példány ára 12 fillér, vasár- és ünnepnapon 20 fülér. Kiadóhivatal: Várkerület 66. Tel. 394. A soproni sajtó Gábor Géza dr. tükrében Megjelent a Soproni Katui. Kör almanach­ja, melyet Gábor Géza dr. tanár ur szer­kesztet. Van ennek az almanachnak egy Szemle cimü rovata és ebben a rovatban a szerkesztő ur igy nyilatkozik a soproni sajtó­ról: Sopronban három napilap (Soproni Hír­lap, Sopron vármegye és Oedenburger Zei­tung) jelenik meg kulturális szükséglet­ként. Ez azonban csak látszat, szétindázás, szívós, széles gyökérzethiány, ami magya­rázatát adja, hogy erős bázison álló napi­lap, folyóirat nem tudott eddig megala­kulni s ezért a sokszínű s vértelen próbál­kozás kis csoportok érdekeit szolgálja, megosztott erőkkel. Hasonló a helyzet a szétporló társadalmi egyesületekben. Kö­vetkezménye az, hogy sem magas színvo­nalon álló, erős, független és általános köz­véleményt elhintő napisajtó, sem ugyan­ilyen, tehát irodalmi nívója folyóirat nem tud életre kapni. Csodálkozással olvastuk ezt a kis falánkos cikket. A szemünket kétszer is megdörzsöl­­tük, vájjon jól olvastuk-e, vagy talán csak álmodjuk, hogy Gábor Géza az ilyen magas paripáról intézi el a soproni sajtót. Azt a soproni sajtót, mely szűkös anyagi eszkö­zökkel szinte heroikus küzdelmet folytat, hogy tisztességgel meg tudjon felelni hivatá­sának. Erről a sajtóról mondja a tudós ta­nár úr, hogy sokszínű, vértelen próbálkozás, hogy kis csoportok érdekeit szolgálja, hogy nem áll magas színvonalon és nem képviseli az általános közvéleményt. Azt meg kell mindenekelőtt állapíta­nunk, hogy Gábor Géza úr eddig sem magas színvonalú cikkeivel, sem előfizetésével nem támogatta a soproni sajtót abban, hogy mai vértelen próbálkozásából arra a szintre emel­kedjék, amelyet ő szánt neki. Ha tehát a soproni sajtó valóban olyan szánalmas szín­vonalon állana, aminőt Gábor Géza úr ho­morú tükre mutat, abban talán Gábor Géza úr is hibás egy kevéssé! De teljes meggyőződéssel valljuk, hogy Gábor Géza úr téved. Mert ha Gábor Géza úr csak egy kevéssé is ismerné a szegény Csonkamagyarország vidéki sajtóját, akkor büszkeséggel kellene megállapítania, hogy ez a soproni sajtó, ide számítjuk laptársainkat is, messze kiemelkedik a vidéki lapok tö­megéből, hogy nem gáncsot, de elismerést érdemel, hogy nem vértelen próbálkozás, hanem élet és valóság, semmiféle kis cso­portok érdekeit nem szolgálja, hanem a ha­za és társadalom egyetemes érdekeit és te­szi ezt olyan önzetlenséggel, aminőről Gábor Géza úr talán nem is álmodik. A sajtó­támogatás e furcsa módjára nincs több szavunk. Csak még arra vagyunk ki­váncsiak, váljon a Kath. Kör azonosítja-e magát a tudós tanár úr megáll­apí­tásaival? Milyen meleg volt tegnap Sopronban ? A szőlészeti és borászat szakiskolától nyert értesülés szerint tegnap reg­gel 7 órakor Sopronban —5'4 fok volt a hőmérséklet. Az éjjeli minimum —5'9, a radiációs minimum, —6­2 a déli hőmérsék­let —2­4 fok volt. A talaj felszínében 0 3 fok és a tegnap maximum 2­4 fok volt. Csapadék 0­0 m/m. A 33-as bizottság megszavazta a kerületi rendőrfőkapitányságok megszüntetéséről és több járás összevonásáról szóló rendeletet Csökkentik a járási tisztiorvosok számát A 33-as bizottság tegnapi gyűlésében na­­pirend előtt Wolff Károly a szombatra tervezett puccskísérletről kért tájékoztatást, mire Keresztes­ Fis­cher belügyminisz­ter ismertette a nyomozás eddigi adatait, mely szerint politikai színezettel leplezett közönséges bűncselekményről van szó, amit néhány kétes egyén tervezett. Valójában ko­molytalan kísérletezésről van szó, melyet az ideges hajlamú közvélemény dagasz­tott szenzációvá. A bizottság tagjai megnyugvással vették tudomásul a belügyminiszter bejelentését, majd áttértek a napirendre. Az előadó ismertette a rendőrségi szerve­zet módosításáról szóló rendeletét, mely mind az 5 vidéki főkapitányságot megszün­teti és hatáskörüket a fővárosi rendőrfőka­pitány fogja gyakorolni. A vidéki kapitányságok szolgálati rend­jében semmi változás nem lesz. Az összevonás 200 ezer pengő megtakarítást jelent. Több felszólalásra válaszolva, a belügy­miniszter határozottan kijelentette, hogy az összevonás következtében csak a fogalmazói karban lesz kisebb csökkenés, a rendőrsze­mélyzet létszámának apasztásáról azonban szó sem lehet. Ezután egyes főszolgabírói és szolgabírói, valamint járási orvosi állás megszüntetéséről szóló rendelet tárgyalására tértek át, mely szerint az ország 154 járásából 5 járási és 3 szolgabirói kirendeltség megszűnik. A járási tiszti orvosok számát is csökkentik és ezek helyett tiszteletbeli járási tisztior­vosok lesznek, akik 1200 pengő tiszteletdíjat és 1200 pengő utiszámla-megtérítést kapnak évente. A fel­szabadult tisztviselőket más járások meg­üresedett állásaiba osztják be. A rendelkezés folytán több mint 200 ezer pengő megtaka­rítás várható. A felszólalásokra válaszolva, Keresztes- Fis­ch­er belügyminiszter hangsúlyozta, hogy sok olyan járás van még, melyek ösz­­szevonhatók, de ez a megyék feladata és reméli, hogy ezt a megyék meg is fogják csinálni. A vármegyék területéhez nem kíván hozzá­nyúlni, azonban a csonka vármegyék össze­vonását szükségesnek tartaná. Miután a bizottság a rendeletet elfogadta, a gyűlés véget ért. A Gazdakamara gyűlése A mezőgazdák állatértékesítési bajai és a devizapolitika A Belsődunántúli Gazdakamara közgyűlést tartott Győrött H­o­­­i­t­s­c­h­e­r Károly orsz. képviselő elnöklete alatt. Az elnök székfog­lalójában a gazdabajokat ismertette. Nyu­gati szomszédainknak akadékoskodó és ri­deg elzárkózása egységes tömbbé forrasztja össze az agrártársadalmat, mely egy ember­ként áll a kormány mögött. A mezőgazdaság, mely fizette a hatalmas ipari védvámok nyo­masztó terheit, nem viselheti tovább a de­vizapolitika révén reáháramló 25 százalékos újabb terhet is. A Nemzeti Bank mellett mű­ködjék egy agrár devizatanács is úgy, mint az ipar és a gyárak részéről. Élénk helyes­lés közben sorolja elő Holitscher a föld népének gazdaságpolitikai sérelmeit, a pénz­ügyi politika, a kamat- és adóterhek arány­talanságai, a termelési szervezetlenség és gaz­­daszéthúzás terén. A termelés, de főleg a kisgazdák termelésé­nek körzetek szerinti megszervezése a ka­mara legsürgősebb feladata, mert értékesí­teni csak egyöntetű árut lehet. A tejértékesítést a vidéken ugyanolyan el­vek szerint kell szabályozni, mint a főváros­ban és a főváros körüli magasabb tejárak­ból a félreeső vidékek kistermelőinek tejárát emeljék. A vagyonváltság- és reformföldek lehetet­lenült terheinek rendezésére a kamara or­szágos mozgalmat indít. Erélyesen visszautasítja a kamaraellenes támadásokat. A kamarai reform során meg lehet oldani azt, hogy a gazdakamara me­gyei, járási és falusi szervei az évtizedes gazdasági egyesületekkel összeforrasztva dol­gozzanak s hogy ezt a kamara pénzügyileg alátámassza. De a saját pénzügyi nehézségei­ket a kamarák is csak 2­3 év alatt tudják kiküszöbölni. Ormándy J­ános igazgató széles vonalak­ban vázolta a kamara 1932. évi munkaprog­ramját és okolta meg a takarékossággal ösz­­szeállított költségvetést. S­z­á­v­o­z­d Richárd beszámol a bérbeadók és bérlők közötti egyezkedési tárgyalások eredményeiről. Az 50 holdon aluli kisbérle­tek tűrhetetlen feltételeinek mérséklésére re­ménység van, a közép- és nagybérletek pénz­bérének és gabonabérének méltányos rende­zése is várható. A pengő vásárlóereje az ag­rártermékek érvényesítésénél 100 százalék­kal emelkedett, míg a szükségleti és üzemi cikkek vásárlásánál 25—30 százalékkal esett. Jókai-Ihász Miklós az adóbehajtások­nak a kársujtott és ínséges vidékeken való emberségesebb alkalmazását sürgette. Marosy József az egyenlő adóztatás eré­lyesebb s a rejtett jövedelmek erőteljesebb teherviselését kö­ve­telte. Miksa Mihály, Erényi Károly a vidéki tejmizériák, a 6—10 filléres kisgazdatejárak kiküszöbölését követeli. Gláser Géza a cukorrépa árrevíziós ja­vaslatát fejti ki. Megdöbbentő adatait sorolja fel a fővárosban eladásra kerülő állathús harmincféle költségének, ami miatt a 20—30 filléres termelői árból a fogyasztóhoz 3—5- szörös árban jut a hús. Az értékesítés ba­jainak a kiküszöbölése nemzetközi agrár­blokk megteremtése nélkül hiú ábránd. Az állatpiac szabályozására külföldi példák sze­rint piacszabályozó bizottságot kell felállí­tani. Kirchknopf Mihály a házhelyek és vagyonváltság-földek visszásságainak orvos­lását kéri. Nem magyar az, ki a külföld áruját többre becsüli a magyar föld és a magyar ipar termékénél

Next