Soproni Hirlap, 1933. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-01 / 49. szám

l való szemet adják neki a hízóknak. Még többen vannak, akiknek már csak 10—15 napra elegendő szemtermésük van. Pénzük nincs. Gabonát venni nem tudnak. Naprólnapra várják a kiviteli engedélyek leküldését. A kétségbeesett gazdák izgalmát fokozza az, hogy közben az élőállatok ára esett is. Több gazda azért panaszkodik, hogy ökrei elérték a hízás legmagasabb fokát. A máig most beléjük kerülő gabona mind kárba vész. Négy-öt hét óta tart ez az izgalmas várakozás. Ha rövidesen nem kezdi meg a kiviteli intézet a hízott ökrök kiszárlátását, nagy veszteség éri azokat a szegény gazdákat, akik azt hitték, hogy a hizlalással egy kis nyereséghez fognak jutni. SOPRONI HÍRLAP Három-három évi fegyházra ítélte a törvényszék a Jacobi-gyár, a szeretetház és adóhivatal betörőit A mindvégig tagadó Bauer „csak“ egy évi börtönt kapott Az emlékezetes Jakobi-gyári kasszafútás tettesei kerültek tegnap a törvényszék Pentelényi büntetőtanácsa elé. Pautz Antal, Bauer Mihály és Knabel Mihály, akiket betörések és lopások sorozatával vádolt meg a kir. ügyészség. Velük együtt a vádlottak padjára kerültek még többen, férfiak, nők, akiket orgazdasággal vádoltak meg, mert a vádlottaktól a betöréssel vagy lopással szerzett holmikat megvásárolták. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a tárgyalás iránt, a közönség soraiban ott voltak a károsultak is, megjelent többek között Jakobi Sándor is, továbbá Bencze Imre, a Gyermekvédő Liga soproni szeretetházának igazgatója. Pautz Antal az elnök kérdésére halkan beismerte, hogy a vádiratban ismertetett és terhére rótt bűncselekményeket elkövette. — Bűnösnek érzem magam — mondotta. Tettestársai voltak Bauer és Knabel. A három betört bimbistáját ismertette Printelényi tanácselnök. Betörtek évekkel ezelőtt a sóhivatalnak várkerületi hivatali helyiségébe, ahonnan azonban mindössze csak egy pár pengőt tudtak magukkal vinni. Nem találtak többet a sóhivatalban. Nem tudni, ki küldthette őket oda. Betörtek nemrégen a Fogyasztási Szövetkezetbe is, a Peck-kávéház szomszédságában, ahonnan százhuszonöt pengőt zsákmányoltak. Legnagyobb port vert fel a Jakobi cigarettahüvely gyárban történt betörés, ahol feltörték az irodában talált páncélszekrényt és kétszáznyolcvan pengő készpénzt vettek magukhoz. Betörtek még a Gyermekvédő Liga soproni szeretetházába is, ahonnan első ízben két malacot, majd két nap múlva újra viszszamentek s akkor negyven pár cipőt, meg szövetet loptak. Történt még egy betörés is, Brennbergbányán, a bányaigazgatóság irodájában, ahol azonban Knabel csak egyedül «dolgozott». A másik kettő ebbennem volt részes. Az iroda ajtaját álkulccsal felnyitotta és az irodából több műszert elemeit, de elvitt onnan ruhaneműeket is. A sóhivatali betörést a vádirat szerint Pautz és Bauer követték el. Pautz beismerte, a villanyszerelő Bauer azonban tagadta. Tagadta, hogy ott volt. Általában Bauer mindent tagadott. Tagadta a Fogyasztási Szövetkezet kárával elkövetett betörést is, ahol szintén Pautz volt a társa, akinek segített az ajtó feltörésénél. Pautz azt be is vallotta. Megmondta aztt is, hogy a betörés »lezajlása« után Bauernak a segédkezésért pénzt adott. Hallotta ezt? — kérdezte az elnök a konokul tagadó Bauertól. — Nem voltam ott, én nem segítettem nekihajtogatta továbbra is. — Csak nem vagyok olyan hülye vágta oda Pautz mérgesen, — hogy pénzt aditam volna neki, ha nem lett volna ott. S ezt el is lehetett hinni neki. Látszott, hogy őszintén mérges, amiért a társa meghazudtolja minden szavát, hogy a saját bőrét mentse. Mialatt ezek a betörések történtek, Knabel, a harmadik vádlott valami »csekélység« miatt éppen ült. Kiszabadulása után ő is közéjük állt s a Jakobi-gyárban történt legutóbbi betörésnél már ő is közrejátszott. Pautz és Knabel töviről-hegyire elmondták, hogy követték el ezt a betörést, amelyben mind a hárman résztvettek, tehát Bauer is. A kerítésen kellett átmászniuk, hogy be tudjanak hatolni az irodába, ahol a pénzszekrény állt. A sértett Jakobi Sándor szerint a szekrényből, amelyet úgy törtek fel, de amely nem volt Wertheim-s kassza, 280 pengőt vittek el a betörők. Bauer ezt is tagadta, illetőleg úgy állította be a dolgot, hogy őt társai kényszerítették, hogy tartson velük. Állítólag Pautz azt is mondtaneki, megöllek, ha elárulsz. A kerítésen úgy nyomták át, de ő semmihez nem nyúlt, így akarta magát kihúzni. Társai azonban továbbra is ellene vallottak. A brennbergi betörést egyedül Knabel végezte. Volt még egy betörési kísérlet is, amelyben Bauer Knabellelegyütt vett részt. Ezt az egyet nem tagadta. A várkerületi Singer varrógép üzletbe akartak betörni, úgy, hogy hátul kibontják a falat. Knabel valamivel megsebezte a kezét, mire Bauert kérte, hogy kezdje meg a falbontást. Bauer ezt nem akarta megtenni, mire otthagyták az egészet. Az orgazdasággal vádoltak tagadták azt, hogy tudtak volna a holmik bűnös eredetéről. Huber Xavérné segített például eladni a szeretetházból lopott malacot, továbbá a bányaigazgatóságtól ellopott körzőt. Szerinte a körzőt Loki Viktor vette meg tőle 5 pengőért, Loki viszont azzal védekezett, hogy nem vette meg, csak kölcsönt adott az asszonynak azzal, hogy ha majd eladja a körzőt, abból visszafizeti. Bauer bátyja, Bauer Lajos szintén vett egy lopott cipőt,neki az öccse hozta oda, nem tudta, honnan van, jóhiszeműen megvette. Az ügyész vádbeszédében szigorú büntetést kért a vádlottakra, míg a védőügyvédek — egy egész sereg — enyhe büntetést vagy felmentést kért. Nem mulasztotta el egyik sem mentségül felhozni a vádlott betörők szomorú, szinte számkivetett helyzetét, nyomorúságát és a rossz gazdasági viszonyokat. — Kivánnak-e az utolsó szó jogán szólni? — fordult az elnök a három vádlott felé. Knabel lépett előre és elcsukló hangon szólt egypár szót: — Méltóságos uram, borzasztó helyzetben voltam, a karácsonyi szent ünnepek előtt, amikor minden embernek van legalább egy meleg szobája, én kint aludtam a temetőben, mint egy kivert kutya. Szalmakazlakban háltam, éheztem, rongyos voltam, nem tehettem mást__ Tanácskozásra vonult vissza a bíróság, majd délután negyed háromkor ítéletet hirdetett a hosszúra nyúlt perben. Pautz Antalt és Knabel Mihályt fejenként három évi fegyházra és 5 évi hivatalvesztésre ítélte. Nyolc heti vizsgálati fogságot ebbe beszámítottnak vett. Enyhítő körülménynek vette őszinte beismerésüket. Bauer Mihályt egy évi börtönre és öt évi hivatalvesztésre ítélte, neki egy hónapot számítanak be, amit letartóztatásban töltött. Az orgazdasággal vádoltak közül egyedül Huber Xavérnét ítélte el a bíróság nyolc hónapi fogházra. Lobit, Schaffert, Bauer Lajost és Lujbernét felmentette a vád alól. 1933. Március 1. A Csornai Cöztéglagyár összeroppanása Schönberger Gyula dr. 348.000 P adóssága, 17 pengős tartozási tételek Az utóbbi évek során gyakran tűnt fel Sopronban hatalmas amerikai túraautóján egy monoklis, »dzsentri» öltözködésű fiatalember, Schönberger Gyula dr. Az apa még csendőr, majd a kis sopronmegyei faluból származó anya szerény kis tőkéjével Csornára kerülnek és lassan-lassan birtokukba veszik a Kokas Ferenc csornai téglagyáros tulajdonát képező téglagyárat. Az apa szorgalommal fejleszti tovább a téglagyárat, már bérli a Premontrei Rend téglagyárát is, jönnek a konjunkturális évek s a vagyon gyarapszik, a fiú jogot végez és mire az apa 1920-ban meghal, hatalmas vagyont hagy fiára. Nagy hozománnyal nősül, a vagyonhoz méltó keretek kicsinyek lévén Csornán, Budapestre költözik egy volt miniszter palotájában bérel lakást a város legelőkelőbb villanegyedében évi 8000 pengő lakbérért, a falusi rokonokról libériás inas segíti le a kopott, de becsülettel szerzett jelöltőt; a cég másik tagja előkelő budapesti intézetben nevelteti gyermekét, megindul a gründolási láz, mészhomok téglagyárat vásárol Budapest közelében, amely nem válik be, de szerencsére leég , és utána visszatérés a régi agyag-, illetve aranybányához Csornára. A gyár tényleg a legszerencsésebben fekvő téglagyárak egyike a Dunántúlon és még ez idén is többszáz munkást foglalkoztat. A gyáros túltengő önérzetű modora és fellépése dacára bank- és szakmai körökben már hosszú idő ótanagy bizalmatlansággal és kétkedéssel beszélnek Schönberger dr. jelenéről és jövőjéről, pénz helyett mindenütt váltóval operál, és mikor néhány hét előtt nyilvánvalóvá lesz fizetésképtelenségre, senki bennfentes sincs meglepetve, a megdöbbenés csak most üti fel fejét, mikor beadja hivatalosan is a Tényszeregyezségi kérvényt s láthatóvá válik, hogy egy sereg hitelező van, sok kisegzisztencia, iparos, kereskedő is siratja a pénzét és ami mindennél többet mond, 17 pengős tételek is szerepelnek. A hitelezők között szerepel a Magyar Általános Kőszén Urikányi, Ajkai Szénbánya és a hitelezők kategóriájának hosszú légiója. Mindenesetre feltűnő, hogy egy vállalat, mely 348.000 pengő tartozásával szemben összesen csak 108.000 /pengő vagyont mutat ki és 25 százalékot ajánl fel a hitelezőknek, csak most látja elérkezettnek az időt, hogy feltárja lezüllött anyagi viszonyait. E feltűnő jelenségek természetesen az OHB és a bíróság elbírálására tartoznak. Hogyan tervezik a soproni hetet A soproni keresk. testület beadványt intézett a polgármesterhez a soproni hét ügyében,. Azt javasolja, hogy pünkösd vasárnaptól, vagyis június 4-től 11-ig terjedjen. Hogy" belefoglalják a motoros versenyt, a műemlékek kiállítását, a fotoklub kiállítását, a szabadtéri játékokat, a zeneegyesület díszhangversenyét, az irodalmi kör estélyét, dísztornát, úszóversenyeket, táncmulatságot, a főiskolások ballagását és a turistaegyesület kiállítását, őszintén megmondjuk, hogy ezt túlságosan soknak tartjuk. Aki sokat "markol, az rendesen keveset fog.