Soproni Hirlap, 1933. június (20. évfolyam, 123-142. szám)

1933-06-01 / 123. szám

XX. évf. 123. szám Sopron, 1933 junius 1, csütörtök Ára 12 fillér. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA­­ Negyed­évre 8.00 P — Egy hónapra 2.80 P Szerkesztőség: Várkerület 66. Tel. 345. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ: HORVÁTH MIKLÓS Egyet példány ára 12 fillér, vasár- és ünnepnapon 20 fillér. Kiadóhivatal: Várkerület 66. Tel. 394. A mai könyvnap írta: Berecz Dezső, a Frankenburg Irodalmi Kör főtitkára A *111 Magyar könyv néhány esztendő óta ,minden tavaszon ünnepet ül. A saját ünne­pét. Könyvnapnak nevezik. Mi az értelme ? Mi a jelentősége"? Röviden az, hogy rámutasson a­ könyv fontosságára. Hogy a közönséget oda vezesse a könyves kirakatok elé, a­ könyves boltok ajtajába, a könyves­ sátrak nyílásához és azt mondja­: ez is van a világon. Könyv! Benne az élet a­­maga kiieteríthetetlen változatosságával, benne az ember a m­aga teljességében, isteni eredetével és halhatatlanságával. Elmúlt századok elgondolásai, e­lmúlt agyvelők tu­dása, elmúlt szivek dobbanásai, jelen és jövő. Min­den, amint tudunk. A könyv! A könyvnap kézen fog bennünket és oda­visz a könyvek közé. Szükség van erre. Leg­alább egyszer egy esztendőben. Mert nagyon kevesen vannak, akik elmondhatják egy ma­gyar íróval: nekem­­minden nap könyvnap, nekem minden éjszaka könyvéjszaka. Mert sokat vétkezünk a könyv­ek­en. Hányszor volna alkalma a lelkiism­eretünknek arra, hogy egy-egy elpocsékolt óra után­­megszólal­jon : mennyit olvashattam volna. Sok ember nem is tudja, hogy a lelki­­ismeretnek ilyen hangjai is vannak, külö­nösen pia, a­m­ikor a szelem jelentősége egyre kevesebb. A gyomor éhségét nem tűri az ember. Képes volna­­miatta ölni és lá­zadni. De a szel­lem éhségét észre sem veszi. Pedig az éhségnek ez a forpiája is kínos olyan emberek számára, akik nemcsak a testükkel élnek, h­an­em a telkükkel is. A könyvnap arra való hogy a szellem­ éhségét is megéreztesse, hogy a lélek üres­ségét is észre vétesse. És megadja a módját annak, hogy az éhség csillapodhassék. Jól­lakni csak a gyomor tud, a lélek soha. Olcsó könyvekkel vannak tele a kirakatok. A kiadók érdemes­­munkát végeztek. Jobbnál jobb jobb könyveket állítottak csatasorba. Potom áron. A könyvnap nemi üzlet. Nem­ is az a célja, hogy üzlet legyen. Az a célja, hogy a könyvkereskedők tele könyvespol­cairól elindítsa a könyveket a lakások üres könyvespolcai elé. A elvágatl­an könyvek holt tartalmát élővé tegye és beültesse a lelkek humuszába.­­ Kell ez a m­ai­ telkeknek, amelyek túlsá­gosan józanok, sivárak, túlságosan materia­listák. A mának élnek. Nem törődnek a m­ult­­tal és nem törődnek a jövővel. Ideálokra van szükség. Szellemi ideálokra, amilyenek a jó könyvekből teremnek. A jó könyvek napja van. A lelkek ünnepe van. A mai napon a­­­magyar írók is kilépnek a közönség közé. Felugran­ak az Íróasztal tetejére és hirdetik a m­agyar irodalom jelen­tőségét. Ne­mi az a fontos, hogy az uauto­­gram­mgyűjtők sportszenvedélye kielégülést nyerjen, hanem hogy a m­agyar írók lelke utat lejen a közönség lelkébe. A m­agyar iro­dal­o­m sorsa egy a magyar könyv sorsával. A­­magyar író sorsa egy a magyar közönség sorsával Egymásért vannak. A Könyvnap az ő nagy ünnepi találko­zásuk. A soproni főiskolát a kultuszminisztérium fennhatósága alá helyezték Hóman kultuszminiszter még e hónapban Sopronba jön a főiskola átszervezésének megtárgyalása érdekében A képviselőház tegnap a kultusztárca, költségvetését tárgyalta és az általános vita során Pintér László azt kérte, hogy a bá­nyamérnöki és erdősmérnöki főiskolát ne vi­gyék el Sopronból, mert az ímm jelentene megtakarításokat. Legfeljebb a tanszékek számát lehetne összevonni. Végül H­ó­mi­a­n Bálint kultusz­minsz­­ter válaszolt a felszólalásokra. Ennek során döntő fontosságú nyilatkozatot tett a­ sop­roni főiskola jövő sorsát illetőleg. A nyilat­kozatot a nagy lárma miatt nem­­ jól értet­ték az újságírók és pillanatok alatt hire ter­jedt, hogy a főiskolát el akarják vinni Sop­ronból. A hít vétele után vitéz Simon Ele­mén dr. főispán, aki mindenkor szívügyének te­kintette a soproni főiskolát, azonnal felke­reste Hóman kultuszpi­nisztert, m­ajd utána telefonon közölte a Soproni Hírlappal a be­széd szószerinti szövegét, azért, nehogy fél­reértésre, vagy" különböző nyugtalanságra adjon okot a beszéd. A kultuszminiszter nyilatkozata szó szerint az alábbi: «A pénzügyminiszter úr a soproni bá­nyamérnöki és erdőmérnöki főiskolát a kultuszminisztérium alá átengedte, ennek következtében ott bizonyos átszervezés válik lehetségessé. Megnyugtathatom Herr­mann Miksa tisztelt kép­vs­előtársamat, — aki már nagyon haragosan néz felélni, — hogy nem akarom a soproni főiskolát m­egölni,­­csak helyesebb útra akarolni terelni, hogy az új iskola szervezetében Sopronnak fejlődésképes, szép főiskolája maradjon és a bányászati tanszéknek a Elitegyetemmel leendő kapcsolatba hoza­tala se jelentsen sérelmet. Ha mégis bizonyos károsodás támadna, ezért is bizonyos kárpótlást fogunk Sop­ronnak nyújtani az iskolaügy terén. De erről soproni látogatásom előtt, amely még június folyamán meg fog történni, döntően nem nyilatkozom­. A főispán érdeklődésünkre még­­megje­gyezte, hogy nincs szó sem az erdőmérnöki, sem a bányaim­érnöki szak Sopronból való elviteléről. Ibiből előtérbe került a megye villamosításának kérdése Gévay-Wolff Lajos alispán nyilatkozata Gévay-Wolff Lajos alispán, mint meg­emlékeztünk róla, közvetlen a törvényható­ság tavaszi közgyűlése után Bud­a­pestre,­­on­nan pedig Tollna megyébe utazott, honnan kedden este tért vissza. Az alispán, aki teg­nap reggel már átvette hivatala vezetését, a fővárosban több fontos megyei ügyben folytatott tanácskozásokat. Így tárgyalt a ke­reskedelemügyi minisztériumiban és főleg a­­megy­­e villamosításával kapcsolatban ,megb­eszélést folytatott a pénzügyminisz­ter m­egbizottjával is. Az utóbbira vonatkozólag az alispán­­mun­katársunknak a­ következőket m­ondta: — A m­egye villaimtositisival kapcsolatban a pénzügy­,miinisztériuimi várja, hogy a GyIRT (Győri Ipartelepek RT) határozott választ adjon. Erre a válaszadásra 8—10 nap múlva kerül sor, amikor elválik, hogy a GyIBT vállalja-e az jnlegye vitaamnosítását, vagy arról végleg lemond. Az utóbb­i esetben nem i m­a­­rad más hátra,­­mint az, hogy a szövetkezetnek az elektriikálásra új pályázatot kell kiírni. — Mindezek után — vetette fel­­munka­társunk a kérdést — lehet-e komoly for­mjá­­ban szó arról, hogy a­ megyét villa­mtositják. A kérdésre az alispán habozás nélkül fe­lelt: — Az én nézetem az, hogy a megye villantositása megtörténik. — És mikor, m­éltóságos ura­m,!? — Erre a kérdésre a szövetkezet és a­ községek adhatnák meg a feleletet. Az utóbbi ugyanis rajtuk múlik. Az alispán nyilatkozata megnyugtathatja mindazokat, akik évek óta türel­metlenül várják a vil­lamos­ít­ásra vonatkozó korábbi, közismert határozatok m­egvalósításait. Hogy a határozatok és hozzájuk fűzött tervek mindezideig mem valósultak jm­eg, az netá­ a villamosítási szövetkezet és­­mégkevésbé a vármegye vezetőségének a hibája. És talán jól is, hogy a villamosítás kérdése m­indez­­ideig húzódott. Az utóbbi esztendőben meg­változtak az általános gazdasági viszonyok s igy minden remény m­egvan arra, hogy egy újabb pályázat a korábbinál jóval kedvezőbb eredményt hozna. Magának a villamosításnak s­ok az ellen­zője, még többen vannak azonban azok, akik nehezen várják, hogy a megyei villa­m­os­­világítás befejezett ténnyé váljon. Attól sem­mi esetre sem kell félni, hogy a villalmtosítás megyei pótadóemelést vonna m­­aga után. A halálba zuhant egy 89 éves iváni aggastyán A közelmúltban megrendítő szerencsétlen­ség játszód­ott le Ivánban. Csapó János 89 éves aggastyán a nap verőfényében az udva­ron­ üldögélve észrevette, hogy háza padlá­sára felrepült egy lyúk. Attól való aggodal­oméban, hogy az utóbbi ott rendetlenséget csinál, egy keskeny létrán felpuent utána. A pi még­­mindig fiatalos erővel rendelkező ag­­gas után éppen a tyúk hessegetéséhez fogott,­­ amikor a padlás leszakadt alatta. Csapó­­ min­t­egy két métert zuhant s az üt­ődéstől oly súlyos belső sérüléseket szenvedett, hogy­ azokba a szerencsétlenséget követő másnap belehalt. A szerencsétlen véget ért, közmegbecsülés­nek örvendett aggastyánt nagy részvét mel­lett helyezték örök nyugalomra.

Next