Soproni Hirlap, 1934. október (21. évfolyam, 222-246. szám)

1934-10-02 / 222. szám

XXI. évf. 222. szám. So­p­­ron, 1934 október 2. kedd Ára 10 fillér, az előfizetés ára : Egyes példány ára 10 fillér, vasár- én Negyed­évre 8.00 P — Egy hónapra 2.80 P KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ünnepnapon 16 fillér. Szerkesztőség: Várkerület 66. Tel. 345. FELELŐS SZERKESZTŐ: HORVÁTH MIKLÓS Kiadóhivatal, Várkerület ,66. Tel. 30. Százezrek hódolata az állandó előtt Budapest, szept 30. A hatalmas ügetőpályán ezrek és tízezrek állnak a vasárnapi napsütésben. So­kszinü zászlóerdő tar­kítja kétszázezer főnyi tömeget: nemzetiszinü lobogók, városok, vármegyék és kü­lönböző egyesületek piros, zöld, sárga és kék­­ zászlói. Ragyogva verődik vissza a napfény, a tömegben álló tűzoltók fényes acélsisakjáról és nevetve virít a sok magyarruhás kislány piros p­uszlikja. A pálya közepén áll az aranyozott, fehérdrapériás diszemelvény, amelynek három ár-­­kádja alatt aranyos betűkkel ez van kiírva: 1919 1934 és a kormányzó monogramja: H.M. Minden rendű és rangú ember eljött ünnepelni a kormányzót, aki 15 évvel ezelőtt vonu­lt ba a fővárosba... A diszemelvény körül áll a intézeti cs­oportja, postások, cserkészek, munkások, köz­művelődési és bajtársi egyesületek és dalárdák, a tribünön pedig a kormány és a királyi hercegek díszpáholya körül zsakettesen és cilinderben az országgyűlés tagjai. A tribünön egymás mellett ülnek magasrangú katona­isztek, főpapok és pol­gárok. A hatalmas — és tisztán szóló — hang­­­szórón percenként szólal m­eg a szpíker egy-egy figyelmeztetése, utasítása. A rendőr- és postásze­nekarok felváltva játszák a harsogó indulókat és bánatos zengésű magyar nótákat. A muzsika hir­telen elhallgat s szpíker hangja ünnepélyesen jelenti be: a főméltóságú Kormányzó Úr érkezik. A néma csendben felcsendülnek a Himnusz hangjai s a tribünök előtt lassan elgördül a kor­mányzó autója. Díszben, fehér tengerészsapká­ban lép ki a kormányzó autójából. Gömbös mi­­niszterelnök és a kormány tagjai kisérik fel a dísztribünre. Felrúgnak a kürtök, három ágyulövés dördül , és örömtüzek gyúlnak­ a kispáholy előtt. Négyszázezer szem nézi a kormányzót, aki sap­kájához emelt kézzel áll páholyában. Pár pil­lanatnyi csönd, majd Kiss Ferenc zamatos ma­gyar beszéde szólal meg a hangszóróban: — Éljen Magyarország kormányzója! Egetverő üdvrivalgás köszönti a kormányzót. Most Gömbös Gyula miniszterelnök kezd be­­szélni: — Főméltóságú Kormányzó Úr! Magyar Test­véreim! A Nemzeti Munkahétnek az a feladata, hogy aki építeni akar, aki dolgozni akar egy szebb jövőért, találkozzék, megismerje egymást, megbecsüléssel menjen el egymás mellett és meg­becsülje azt, hogy ma egy szabad és független államban dolgozhatik. Meggyőződésem, hogy ha a múltban tudtuk volna, mit jelent egy nemzet számára a függetlenség, akkor fo­kozottabb mértékben haladtunk volna azok után a vezéreink után, akik állandóan en­nek a gondolatnak a jegyében folytattak politikát. A független állameszme igazi megvalósulása egyetlen záloga a magyar jövő kifejlődésének. Ha mint reális magyarok tudtuk volna, mit jelent első vagy mezőgazdasági államnak lenni, mit jó­­magyar energiák felett rendelkezni, mit jelent a kőszén, mit jelent a külkereskedelmi és a pénzügyi politika kérdéskomplexuma, akkor sok­kal öntudatosabb életet éltünk volna, akkor nem lettük volna, hog­y idegenből importáljanak hoz­zánk idegen eszméket, nem vártuk volna, hogy idegenben hogyan intézik ennek a nemzetnek a sorsát, akkor feleszméltünk volna arra, hogy itt a Kár­pátok medencéjében csak mi, magyarok, csak ez a nemzet képes államot alkotni, csak ez a nemzet hivatott arra, hogy Közép-Európa nyugalmának békés alkotó munkájának őre és bástyája legyen. A miniszterelnök ezután Horthy kormányzó felé fordult és üdvözölte őt tizenötödik évfordulóján annak, hogy a Szegeden megszervezett magyar had­hadsereg élén bevonult a fővárosba. — Főméltóságod szándékainak megfelelően — mondotta a miniszterelnök — ez az ország a rend, a béke, és a nyugalom orszá­ga. Ezzé tette Fő­­méltóságod ezt az országot, amelynek népében, annyi erő és tehetség van, mint amennyit mási népekben alig találni. Főméltóságod a magyar falut és annak népét nemzetünk büszkeségének nevezte annak idején és bűnösnek minősítette fővárost, illetve azt a részét, amely a nemz­tközi eszmék bódulatában megrontotta ezt a nemzetet.­ Ez a főváros 15 év alatt teljesen átalakult a­ keresztény nemzeti gondolat jegyében s erre az átalakult fővárosra büszkék lehetünk mindnyá­jan magyarok:­­a bűnös város csillaga és ékszere lett a nemzetnek! Ez a nemzet élni akar és élni fog, erre bizonyí­ték az elmúlt másfél évtized, amelynek során Fő­­méltóságod vezetése alatt az egész világ előtt bizonyságát adta, hogy törhetetlen életerők lakoz­nak benne. A százezernyi tömeg, amely itt ma millió és millió magyar ember nevében jelent meg, engem kért fel arra, hogy hódolatteljes tiszteletünket magyar szeretettel tolmácsolhassam. Ez a fegyelmezett magyar társadalom Főméltó­­ságod további parancsaira vár! Viharos éljenzés kisérte a miniszterelnök sza­­­vait és ezután Gömbös Gyula felkérésére a kor­mányzó megnyitotta a Nemzeti Munkahetet, majd­ Kiss Ferenc állott a díszpáholy elé és lelkesen szavalt el egy ódát Magyarország kormányzó­jához. A tömeg percekig tartó, egetverő lelke­sedéssel hódolt az államfőnek. A háttérből pedig közben dübörögve, színesen vonult elő a Nemzeti Munkahét ipari díszmenete. Legnagyobb tetszést a MÁV hatalmas, fából konstruált mozdony aratta. Utána jött az Ár­pád sinzeppelin suhanó, kecses alakja. A posta is kivonult motoros, biciklis, kocsis, autós oszta­gaival és egy hatalmas, ijesztő méretű telefon-­­nal, amelynek a tárcsázásához is legalább tizenkét em­ber kellene... Felvonul az egész magyar ipar: óriási méretű cipőpasztadobozoktól a sörgyár­tásig, művészileg elrendezett ásványvizes üve­gektől, zakatoló gőzturbinákig minden. Nevető leány arcok, mosolygó tekintetek, loobogó zászlók... A soproni kamara már elkészítette a törvényhatósági bizottsági kiküldötteinek választói névjegyzékét A névjegyzékek közszemlére vannak kitéve A kereskedelmi és iparkamara törvényhatósági bizottsági kiküldötteinek mandátuma a törvény értelmében ez év végén lejár. Az új választások a­­legközelebbi jövőben lesznek. A választásnál az idevágó törvényes rendelkezések értelmében cselekvő választói jogot csak azok az iparosok és kereskedők gyakorolhatnak, akiknek neve a kamarai illetés,lajstrom alapján készült választói névjegyzékben előfordul. Mint most értesülünk, a választói névjegyzékek elkészültek, azokat a kamara közszemlére he­lyezte. A Sopron város és a soproni járás név­jegyzékeit a kamara irodájában Sopronban, a­ csepregi, csornai és kapuvári járások névjegy-­­zékei pedig a járási főszolgabírói hivatalokban­ vannak kitéve közszemlére. A névjegyzékeket ezeke­ken a helyeken Sopron város, illetve az említett járások minden iparosa és kereskedője megtekint­heti október hó 4-től 12-ig. Esetleges felszólam­lások ugyanazon helyen október hó 15-ig adhatók be. A választásokat mindenütt az összes (nem vi­­rilis) választásokat követő 15 nap alatt kell megtartani. ” Felavatták a hangárt a Hubertusz lábánál a cserkészrepülők Holl Jenő dr. megyei cserkészelnök adta át a hangárt rendeltetésének Bensőséges, egyúttal nagyjelentőségű ünnepi ak­tus zajlott le vasárnap szépszámú közönség je­lenlétében a Hubertusz lábánál: Holl Jenő dr. kormányfőtanác­os, GySEV üzletigazgató, várme­gyei cserkészelnök felavatta a Végvári-cserkész­repülők hangárját. Két évi, fáradságot nem ismerő, lelkes mun­kával jutottak­­ ehhez az állomáshoz a Végvári­­cserkészek, akik parancsnokuk, Szabados József vezetésével sok dicsőséget szereztek maguknak, csapatuknak és nem utolsó sorban Sopron váro­sának is.­­ Ez a munka nem is maradt eredmény nélkül­ a sok erkölcsi siker mellett, most látható, szép jutalmat kaptak munkásságukért a cserkészek azoktól, akik értékelni tudják a fiatalság ma­­gasba lendülni akarását. Ezt az elismerő jutalmat adta át meleg szavak kíséretében vasárnap a végváriaknak Holl Jenő dr. kormányfőtanácsos, vármegyei cserkéselnök, ak­i beszédében méltatta a cserkészrepülők mun­kásságát, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik lehetővé tették a hangár felépítését. Elsősor­­ban a légügyi hivatalnak, a városnak és Győr.

Next