Soproni Hirlap, 1934. november (21. évfolyam, 247-270. szám)
1934-11-02 / 243. (247.) szám
XXI. évf. 243. szám Sopron, 1934 november 2. szombat Ára 10 fillér. Soproni Hírlap KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP FELELŐS SZERKESZTŐ: HORVÁTH MIKLÓS AZ ELŐFIZETÉS ÁRA : Negyed évre 8.00 P — Egy hónapra 2.80 P Szerkesztőség: Várkerület 66. Tel. 345. Egyes példány ára 10 fillér, vasár- ér ünnepnapon 16 fillér. Kiadóhivatal: Várkerület '66. Tel. 394. Miért nem rendezte a két „ideiglenes“ mérnök ügyét a város? — érdeklődik a minisztérium Régen megoldásra váró kérdése a városházának a mérnöki hivatal «ideiglenes alkalmazottainak» a kérdése. Még 1928-ban alkalmazott egy mérnököt a város ideiglenes beosztással, később még egyet 120 pengő havi fizetéssel. Két év múlva, 1930 decemberében a polgármester az egyik hetibéres mérnök fizetését napi 7 pengőre emelte fel. Ez a fizetésemelés azonban csak a miniszteri jóváhagyása után lett volna érvényes. A kisgyűlés fel is terjesztette a minisztériumhoz a fizetésemelésről szóló javaslatot. 1931-ben jött meg a miniszteri leirat, amelyben utasítja a várost, hogy a városi alkalmazottak normálstátuszának rendezésével a hetibéres alkalmazottak kérdését is rendezze. Ennek értelmében a hetibéresek alkalmaztatását mindig csak egy évre hosszabbították meg. 1934-ben azután megállapították a normálstátust, de a hetibéres mérnökök ügye nem nyert rendezést, annak ellenére séta, hogy a mérnöki hivatalban feltétlenül szükség volt és van rájuk. Június 14-én meg is állapította a város, hogy «a két «ideiglenes» további alkalmaztatására pedig szükség van. ■ így húzódott az ügyük hónapokig, míg most a napokban a minisztériumnak egy újabb leirata érkezett ide, amelyben felhívta a várost újabb jelentéstételre a két ideiglenes alkalmazott mérnökről. «Miért nem rendezték az évek óta dolgozó két mérnök állását a normálstátus kapcsán, ha valóban szükség van rájuk?» — kérdezi a miniszteri leirat. «Ha pedig nincs rájuk szükség, miért tartják őket, mint «ideigleneseket» továbbra is». Erre a kérdésre vár most választ a miniszter Sopron városától. Két nyilatkozat a hagyományos gruben-viselésről Finkey dékán félremagyarázott kijelentése a túlzásokról A műegyetem soproni erdészeti és bányászati fakultásának dékánja, Finkey József egyetemi tanár a tanévnyitó közgyűlésen nagyhatású megnyitó beszédet mondott. Ezzel kapcsolatban beszélt a főiskolások hagyományos gruben-viseléséről, ennél a pontnál megjegyezte, hogy amilyen szépnek tartja a régi hagyományos gruben-viselést anynyira ellene van a grubenra varrott színes jelvények, díszek túlzásainak. A grubenra varrott jelek és díszek viselését helyesnek tartja Finkey dékán is, de ellene van annak, hogy rikító színű, ízléstelen dolgokat viseljenek a fiúk a bányászvagy erdészkabáton. Amilyen szépek voltak régi selmeci időkben a kabátra varrott barna vagysötétzöld színű foltok, jelvények, anynyira ízléstelenek a most viselt sárga, piros és egyéb feltűnő foltok. Ez ellen szólt a megjegyzése Finkey professzornak. Utána egyesek feltűnően félremagyarázták a professzor kijelentéseit s olyan kommentárokat fűztek hozzá, hogy ellene van a grubenviseletnek és nem szívesen látja a jellegzetes erdész és bányászkabátokat. Ezzel kapcsolatban egy grubenvédő cikk is jelent meg az egyik lapban, elitélve a professzor kifogásait. A 27-én megtartott ismerkedési esten azután a dékán visszatért a gruben-ügyre s kijelentette, hogy a megjelent cikk szellemével nem ért egyet. A szavait félremagyarázták, mert soha nem volt ellene a hagyományos erdész- és bányászviseletnek, sőt, mindenkor a hagyományok ápolója volt. Csupán a túlzásokat nem helyeselte sohasem. Ebben az esetben is csak erről volt szó. A kérdéssel kapcsolatban vitéz Simon Elemér dr. főispán, a főiskola őszinte barátja, szintén véleményt nyilvánított, kijelentette ugyanis, hogy a selmeci szokásokat a maga részéről a legszebbnek s feltétlenül megőrizendőnek tartja. A hagyományok nagy része külsőségekben nyilvánul meg. A legszebb hagyományok közé tartozik az erdészek az bányászok jellegzetes kabátja, a gruben, amelynek eltüntetése a selmeci főiskola örökségéből a legszerencsétlenebb gondolat volna. V . ............................. ron megye villamosítására még ez évben kiírják a pályázatot !Őviselője lett az Energiatanács elnöke Sopron országgyűlési képviselője lett az Energiatanács elnöke A «Községfejlesztés» című havi folyóirat legutóbbi száma írja az alábbiakat: «Végre eldőlt a nagy kérdés, hogy ki kerül az Energiatanács élére? Gazdát kapott az elnöki szék Herrmann Miksa, v. kereskedelmi miniszter s műegyetemi professzor, Sopron országgyűlési képviselő személyében, aki a minisztersége idején a bánhidai erőműtelep megalkotásával tette a nevét halhatatlanná. A műegyetem egyik leghírnevesebb tudós professzora, aki távol élt ugyan eddig a gyakorlati villamossági élet lüktető zajától, de akinek páratlan szaktekintélyét s puritán egyéniségét mindenütt elismerik és nagyra értékelik. Ő lesz tehát kinevezendő alelnöktársával hivatva ezt a tekintélyes testületet vezetni s a jövőbeni villamosítási program irányát megállapítani a terveknek, elgondolásoknak irányt szabni». Ugyanez a lap írja, hogy Fabinti kereskedelmi minisztert nagy és dicséretreméltó tervek foglalkoztatják.. «Nem kisebb dologról van szó, mint arról, hogy három megye elektrifikálását kiírják hamarosan s minden remény megvan arra is, hogy e kiírt pályázatok nem fognak meddők maradni. Sopron, Tolna és Pest megye kerülnek sorra s a magánmérnökök bevonásával még ez évben megkezdődik az előkészítő munka Sopron és Tolna megyékre már «in petto» megvan a vállalkozó is, a vezérvármegyénél pedig egy egészen újszerű elgondolás kísért. Arról van szó ugyanis, hogy a villamosirtatlan megyebeli községeket az alispán egy közös gazdasági alakulatba tömöríti (valószínűleg szövetkezetbe) s ez az uj, megyebeli érdekeltség kapná meg a koncessziót s 2—3 évi munkaterv szemmeltartásával hajtanák végre az elektrifikálás művét. •MMMMMMMMMMIMIWIMWMMIMMM és asui irók as irodalmi kör estjén A Frankenburg Irodalmi Kör hétfőn, nov. 5-én este 8 órakor rendezi a kaszinó nagytermében idei első estjét s ismét hatalmas és értékes mai sorral kezdi a szezont. Budapesti vendége Báthy Anna, a m. kir. operaház kiváló énekesnője, akii rengeteg elfoglaltsága mellett is talál időt arra, hogy művészetét az itthoni közönség előtt meg- csillogtassa. Különösen örülünk a művésznő soponi fellépésének azért, mert alkalmunk lesz arra, hogy az eheti bécsi nagy sikere alkalmával üdvözöljük. Tudvalevő, hogy Toscanini, a világhírest olasz karmester Mindszentek napján Verdi Requiemjét dirigálta Bécsben s a szopránszólóval Báthy Annát szerződtette. Báthy Anna Budapestről járt a bécsi próbákra s egyben operaházi köteezettségeinek is megfelelt. A Requiemet csütörtökön délelőtt Bécsben érékelte, hírnevet, dicsőséget szerezve önmagának és magyar nemzetnek, este pedig ugyanezt Budapesten. Soproni műsorát operai szerepeiből állítja össze. A zontgorán Florian György kíséri. Az est irodalmi programmja ugyancsak sok érdekességet tartogat, mert csupa olyan soproni és sopronmegyei írót szólaltat meg, akik az irodalmi kör pódiumán még nem szerepeltek. Nagy Gyula bágyogi plébános, aki néprajzi és egyháztörténeti munkál’, hozásával, a rábaközi népélésről szóló tanulmányaival szerzett nevet s akit olvasóink a Soproni Hírlapban megjelent cikkeiből ismernek, a régi bágyogi lakodalomról tart előadást. Kardos Árpád, vármegyénk tisztikarának, költői lelkű tagjai lapunk ékestollu munkatársa egy romantikus tár-ügyű novelláját mutatja be. Ifj. Becht Rezső, akinek írásai főképen külföldi lapokban jelennek meg, akit több finomművű cikke révén a soproniak is ismernek, egy orosztárgyú elbeszélésével szerepel. Magasi Artur bencéstanár, fiatal papköltő, verseit mutatja be. Magasi Artur Győrből került Sopronba, ahol a Kisfaludy Kör szorgalmas munkása volt. Már több kötete látott napvilágot, így 1932-ben A kristály és a kaiméi leon című az Élet kiadásában, most pedig a Bárányfelhők című verseskönyve van sajtó alatt az Atheneumnál. Az irodalmi kör egyik legszebb feladatát teljesíti, amikor a helyi írókat állítja műsorba. Az irodalmi kör tagjai és azok családtagjai ezen az alapszabályszerű estén belépődíjat nem fizetnek. Nem tagok belépődíja 1 P 50 f. A tagsági igazolványok az esti pénztárnál is kiválthatók. Az irodalmi kör elnöksége kéri azokat, akik tagsági lapjukat még nem küldték el az elnökség címére, szíveskedjenek tagsági lapjukat az esti pénztárnál átadni. Örömmel látjuk a szezonkezdés nagy lendületét, amely arra mutat, hogy az irodalmi kör ez idén is megtartja szokott agilitását és szintvonalát. Ezt biztosítja az az örvendetes körül-imény is, hogy a tagok létszáma ismét növekedésben van. Új tagok belépésüket a főtitkárnál jelenthetik. Báthy Anna