Soproni Hirlap, 1935. július (22. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-02 / 147. szám

XXII. évf. 147. szám. Sopron, 1935 julius 2. kedd Ára 10 fillér. Soproni Hírlap KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HORVÁTH MIKLÓS AZ ELŐFIZETÉS ÁRA 1 ■egyed évre 8.00 P. — Egy hónapra 2.80 P 1 s­e­rkesztőség: Várkerület 66. Telefon 345. Egyes példány ára 10 fillér, Vasár-­és ünnepnapon 16 fillér. Kiadóhivatal: Várkerület 66. Telefon 394. Feltűnően javult a nyári, idegenforgalomra vonatkozólag a ma­­gyar és osztrák kormányok között közvetlen s az ünnepek előtt megegyezés jött létre, mely­­ már az unni pék­astett előnyösen éreztette hatá­sát Sopronban. 28-án, pénteken egyszerre 25 osztrák rend­jelzésű­ személyautó futott át az ideiglenes határon. Szom­baton, Péter és Pál ünnepén, a külföldről jött­ autók száma 24 volt. Vasárnap 25 osztrák autó érkezett Soproniba a bécsi úti vámnál, ugyan-­­ekkor megérkezett az első osztrák autóbusz is, mely vösslaui nyaralókat hozott. A kezdeti megindulásnak, reméljük, nagyobb mérvű lesz a folytatása. Mi sem természetesebb, minthogy most már tőlünk is indulnak autóbuszok Ausztriába s igy a kölcsönös jóbarátság jelei mindkét or­szág gazdasági életében előnyös tételként fog­nak jelentkezni. Sopron idegenforgalma az utóbbi napokban Szántó Antal dr. lett a nagycenkiek uj plébánosa Brege­r István dr. megyéspüspök gróf Szé­chenyi Bertalan és gróf Széchenyi Andor Pál kenyurak bemutatása alapján Szántó Antal dr.-t nagycenki plébánossá nevezte ki. Az uj plébános Lövőn (Sopron m.)­ született 1893 december 8 án. Pappá szentelték 1918 jú­nius 28-án. 1918—1933-ig több helyen volt se­gédlelkész, legutoljára Sopronban a Szt. György­­plébánián. In­nen Brüsszelbe került a magyar­ lelkészi hivatal élére. Szántó dr. egyike egyházmegyénk legbuzgóbb és legtehetségesebb papjainak. Német, francia­,­ angol, olasz nyelvek birtokában tájékozott mi európai egyházi irodalomban. Széleskörű tudását, a modern lelkipásztorkodás elveit az «Evan­gélium» c. folyóiraban bocsátja paptársai ren­delkezésére, mint a lap szerkesztője. Az új egy­házi törvénykönyv keletkezése. Az erkölcsi neve­lés lélektana, XI. Pius pápa élete,­­A katolikus akció, Az egyház pedagógiája c. könyvek jel­zik irodalmi munkásságát. Eddigi pasztorációs működése a legjobb re­­ményekkel töltheti el új híveit, akik imájukba foglalják és szeretettel várják lelkipásztorukat. A munkáslétszámot 30 százalékkal növeli a 48 órás munkahét Az egész ország ipari élete nagy­­érdeklődéssel kíséri a 48 órás munkahét bevezetésének kérdé­sét, amit lapunkban is­­többször tárgyaltunk.­­ Most a 48 órás munkahét bevezetésével kap­csolatosan statisztikai számításokat végeztek ar­ra vonatkozólag, hogy az felsősorban érintett iparágakban milyen változás várható ,­a kérdés törvényhozási úton való rendezésétől.­­Megálla­pítható, hogy öt iparágban, mégpedig a cipész-­ iparban, szücsiparban, a hentes és mészáros, to­­vábbá a könyvkötő- és nyomdásziparban a mun­­­kaidő most sem több heti 48 óránál. Ebben az öt­ iparágban tehát, amely együttesen mintegy­ 13.000 munkást foglalkoztat, a­­helyzet előrelát­hatólag nem fog lényegesen változni . A fővárost véve alapul, statisztika szerint a többi tíz fontos iparágban a főváros területén, mintegy 44.000 munkás dolgozott a múlt év végén. Ezekben az iparágakban a heti munkaidő 50­­és­ 72 óra között váltakozik, sőt a sütőiparban a­ heti 72 óra minimumnak tekinthető. Ez a tíz­ iparág mintegy 13.500 munkással, tehát 30 szá­zalékkal növelhetné munkáslétszámát, hogyha a törvényes munkaidő legfeljebb 48 óra lenne. A szállodai és éttermi munkásoknál 48 órás­­munka­hét esetén 2800 pincérnek és egyéb szakmabéli­ munkásnak, a most alkalmazott munkáslétszám­ 50 százalékának adhatnának kenyeret. A vidéken csaknem hasonló a helyzet, mint­­a fővárosban, így a 48 órás­­munkahét bevezetése országos átlagban is 30 százalékkal több ember­nek juttathat kenyeret . Breyer István dr. győri püspök ét Bangha páter a csornai katolikus nagygyuláson Péter Pál napján nagy katolikus napot rendezett Csornán a katolikus akció, amely­nek országos nevű szónokai voltak. .Rászívott rajta Breyer István dr- győri megyéspüspök* páter Bangha Béla, Kovács Sándor, a katolikus akció országos titkára, Korom­­­pa­y Kneller dr. kórházi igazgató főorvos s még sokan mások. A szombaton reggel a vonattal érkező ven­dégeket zeneszóval fogadták, nyolc órakor érkezett meg Breyer István dr. megyéspüspök, aki a prépostság előtti lombos fákkal teleültetett térségen, ahol a szónokok részére az emelvény volt felállítva, tábori misét mondott. A mise alatt a csornai fúvószenekar és ipa­ros dalárda, egyházi énekeket adott elő. Mise végeztével Breyer püspök megnyitó beszéde u­lán a vidéki szónokok. köztük Kovács Sándor püspöki tanácsos, a Kát. Akció országos titkára, utána Korom­pay Kneller dr. nyíregyházi kórházi igazgató fő­orvos és végül P. Bangha Béla S. J. tar­tották meg beszédeiket. Délben száz terítékes közös ebéd volt a ka­tolikus körben, ahol az első felköszöntőt Breyer István dr. mondta a pápa ()szentsén­ségére, utána Kovács Sándor, a Kát. Ak­ció országos titkára a kormányzóra. Délután fél 3 órakor, külön a nők részére a csornai róm. kát. fiúiskolában, a férfiak,­ részére pedig a délelőtti gyűlés helyén volt ismételt előadás. A szép ünnepély litániával, h­álaadással és a pápai himnusz eléneklésével végződött. A 61. sz. Baross Gábor cserkészcsapat nicki táborából A Fáy András fiú felső kereskedelmi lá­­bora 61. Barosss Gábor cserkészcsapata jut­­nius 20. óta Nick közelében a Rába partján táborozik Udvardi Lakos János tanár pa­rancsnoksága alatt. A tábor hatalmas száler­dőben fekszik, 40—50 lépésre a Rábától­. Emelkedettebb helyéről a Kemenesalja dombvonulatára és a Rába-lapályra messzi­re elkalandozhat a szem. Közel van a Rába műgátja é­s a zsilip vízesésének zúgása, a sze­­met-lelk­et gyönyörködtető szabad természet, a búgó gerléik danája, a b­ogó fácánkakas hangja, a közel-távolból idehujló kakukk­o­lás, más madarak éneke és csicsergése oly idegcsillapító a városi élet lüktető zajához szokott embernek. Botokból összeállított kapu 61. B. G. feli­­rattal fogadja az érkezőt. A bejárattól balra árbóerudon fza­dalm­as nemzeti lobogó, lodább a parancsnoki sátor. A tábor bal sarkában erdei nyárfa ágaiból összerótt 2 és fél méter karzat s ez előtt a folyami ká­­viccsal szegélyezett gödör a tábortűz szá­mára. Négyszögalakban helyezkedik el az­ után a tiszti sátor­ (rajta Sopron város címere és a Civitas fidelissima felirat, a szersátrak, a konyhasátor és a fiúk sátr­rai, valóságos sátortábor. A tábor közepén homokból, színes kavi­csokból kirakott s zöld koszorúval ékesít­­ett nemzeti címer, mögötte hármas halom­ból kiálló kettőskereszt. A fák alja kavics­­­koszorúba foglalva, egy városi parknak is díszére válna ez a kép. A táborban víg élet folyik: munka és szó­­rakozás. Éjjel másfélórás váltással komoly őrködés. Ilyenkor az ifjúi képzelet a szú­nyogból is elefántot csinál s hamar fény­képeket lát. Az egyik éjjel ezért riadó is volt, de bizony a fiú oly mélyen aludta az igaziak álmát, hogy a riadó kürtszava sem bírta őket felébreszteni, amint este a tábortűznél felmesélték. Tejet a jó félóra távolságra levő községből hozza esténként 2—2 fiú. ivóvi­zet is negyed óra távolból kell hozni s igy a konyhásokon kívül is mindenki megdol­­ozik az ellátásért. De az ellátás jó, a vacsora rántott hal, burgonya főzelék és tea volt szép, hófehér kenyérrel. Az étvágy elsőrendű, csak győzze a szakács kiele,gif

Next