Soproni Hirlap, 1935. július (22. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-02 / 147. szám

2 leni a sok éhes gyomor szükségletét! Külön szórakozást és izgalmat jelent az üregi nyúl­vadászat, sajnos, nem sok siker­rel .Pedig süti a fiukat az ambíció: a pecsét ínye is jó volna, de még az ármentesítő tárv saját jutalmat i­s ad a töltéseket összfel-vissza sza­túró üregi nyulak pusztításáért. A tábor még egy h­étig áll s lebontása után megerősödve, felfrissülve fognak visszatérni otthonukba a fiuk. A szü­lők örömmel fogják keblüikbe ölelni a napi­­barnította, piros-pozsgás gyerekeket s a fiuk sok élménnyel eltelve hálás szeretettel fogy­nak visszagondolni Udvardi Lakos János pa­rancsnok, Jurkovics-Kovács József tiszt és Farkas János segédtiszt szerető gondoskodá­sára — egy egész életen át r. Nicki tábor, 1935. június 28. napfölkelte­­után. Legjánfy Dezssőv A csipkebokor Kis regény Írta: Somos János 2. A kisérő parasztgyerekek néha rákiáltottak: — Ugorj egyet, Szegény Miska! S az öreg nagy nyerítéssel szökött a levegőbe: ihehehe: Egy nagyobb jérce­ lány szólt rá a kapuból nevetve: —­ Bolond vagy te, Szegény Miska: — Az öreg meghökkenve nézett rá: — Igazad van hugám, a Szegény Miska bolond, de te szép lány vagy ám. De aztán elgondolkozva vágott a tenyerével a levegőbe: — Ehé a Margit szebb volt!..." — Ajnye, te csúf vénember. — treplikázott a sértődött faluszépe. Érdeklődéssel figyeltem ezeket a jelenségeket S mindig az volt az érzésem, hogy valami súlyos élettitkok lappanganak itt a bolondos felszín­ alatt; érdekes mesetéma talán, amit a magazin fajta mesemondó felhasználhatna.. Ha a gyermekek megelégelték már a írnokát, igen könnyű volt tőle szabadulni. Ezt kiáltották neki: 1 — Miska, nini, ott a cs­i­p­k­e­bo­k­o­r...­ Ennek mindig csodálatos hatása volt­ Az öreg eldobta a dorongját a bugyorral s nyöszörögve borult térdre: — Jaj, a csipkebokor! Szegény Miska,­ huh, huh, fél a szúrós csipkebokortuull És mindkét kezével betakarta az arcát, szemeit s a világért sem mert körülnézni! ! Majd felcihelődött, felvette bugyorét s a gye­rekek vidám röheje között szó nélkül elkotródott. Most, hogy barátom levelének postscriptumát kétszer is elolvastam, újra élénk emlékezetembe szökött minden, amit akkor (valami 5—6 .évvel korábban) megtudtam az öreg futóbolondról. Nem bakonyi ember volt, igedegenből került oda abba az eldugott, Isten háta mögötti­­faluba, ahol senki sem ismerte. Ott is először az erdőn makkóltató kanászokhoz szegődött afféle ingyen­­bojtárnak. A kanászok látták, hogy félkegyelmű, de szolgálatkész volt és ami a fő, bért sohasem reklamált, hát ott tartották. Nem sokat kérdezték honnan jött, hová tart, beérték vele, hogy Szegény Miskai a neve, szorgalmas bolond, aki a szalonnal bőrke ebédet sem kifogásolta s azokkal va­ron­­­gyokkal is panasz nélkül ruházkodott, amiket még ők sem tartották már erre alkalmasoknak. • Utóbb az istenes életéért már valóságosan Het 'tekintélyre tett szert a vad kanászok között. Lát­ták, hogy a szabadidejét imádsággal tölti, sőt arra is rájöttek, hogy azt az önsanyargatást nemi is annyira bolondságból, mint inkább Isten­ked- SOPRONI HÍRLAP véért teszi. Mikor halálos komolysággal mind­­untalan intette őket: Háromszor kérjétek az Istent, hogy kisértésbe ne essetek! — elment a nevető kedvük; inkább a hideg fut­­ott végig a hátukon, mikor a fagyos, merev te­­­kintetét, felemelt csontos mutatóujját nézték... Pár esztendeig élősködött igy az erdőn, mig egyszer egy bolondságért ott nem hagyta a ka­nászokat.­­ Egyik delelő alatt nagyon jitt egy malac, mert belekeveredett egy tüskés bokorba. Az öreg ka­nász rászólít Szegény Miskára: — Brigy mán no, hallod, hogy ri az a malac, belekeveredett a csipkebokorba!... Csodálatos hatása lett ennek az egy szónak. A félkegyelmű rongyos ember összezsugorodott, ha­lálos rémülett ült ki az arcára, kezével eltak­a­rtja a szemeit és szinte sikoltva kiáltotta: — A cs­ipk­ebo­ko­r!... Csak bámulták a kanászok, mikor utóbb még görcsös zokogás is ráztta­ az ember széles mel­­kasát. — Hát ez tisztára meg van bolondulva, az már elrontott gyomor és az ezzel összefüggő bélzavarok, felfúvódás, kellemetlen szájíz, émelygés, homlokfájás, láz, hányás, h­asme­­­nés vagy székszorulás eseteiben már egy pohár természetes «Ferenc József» keserűviz is igen gyorsan, biztosan és mindig kelle­mesen i i­hat. A gyakorlati orvostudomány már régen megállapította, hogy a Ferenc József víz használata a túl sok evés és ivás káros következményeinél igazi jótétemény, szentigaz! Attól fogva azután némelyik pajkosabb kanász­­bo­jtár gyakran szórakozott azz­al, hogy kissé megheccelje a bolondot: — Vigyázz, a csipkebokorhoz küldelek!... • És mindig ugyanaz az nagy ijedelem volt az eredmény, ami azokat a vad legényeket pompásan szórakoztatta. Egy szép napon aztán hűlt helye lett a bolond­nak, így került a barátom falujába a falu bo­londjának. (Folytatjuk.) A kötelességtudó rendőrőrszem leplezett le egy besurranótolvajt Nem jó az alacsony ablakot nyitva hagyni A soproni rendőrlegénység kiváló vezetését és szellemét bizonyítja az alábbi eset. Péter-Pál napja éjjelén az U­I­ utcában ügyeleti őrjáratát végző derék rendőrőrszemnek feltűnt egy ismer­tebb napszámos, akit az éj folyamán többször is látott az utcán végigmenni. A kötelességtudó rendőrőrszemnek már az a tény is gyanús volt, hogy a napszámost éjjel l­ődöngeni látta és nyomban körülnézett, hogy nincs-e valami rendellenesség? Ekkor vette észre, hogy a 3-as számú ház egyik ablaka nyitva van, és épen azon a helyen járkált .Ugyanis n­apszá­­­mos. Reggel az elismerést érdemlő őrszem benyi­tott a házba és a nyitott ablaku szoba rajkójától, Bem Gizellától megkérdezte, hogy nem hiá­­y­zik-e valami? A meglepő kérdésre következett a meglepő felfedezés, mert kitűnt, hogy az­­asz­talon fekvő kézitáskából hiányzik egy női arany karkötő óra és 6 pengő. Az ügyes rendőrőrszemnek ez elég volt, már ment is a napszámoshoz, Fel­dinger Nándor­hoz, akinél meg is találta a lopott tárgyakat. A leleplezett napszámost bevitték a rendőrségre,­ ahol beismerte, hogy a nyitott ablakon bemászott a szobába és a nevezett tárgyakat ,­kilopta az asztalon levő táskából. Feldingert még tegnap átszállították az ügyész­ség fogházába. Barátságos késelés A legutóbbi képviselőválasztások alkalmá­val könnyen végzetessé válható szerencsétl­lenség történt a sopron megyei Pusztacsa­­lád községben. Ez év április 7-én Balaskó József pusz­tacsaládi földműves a Galambosi-féle Ven­déglőben véletlenül megszúrta Mészáros Antal ugyancsak odavaló földművest, akin 8 napon túl gyógyuló vállsebet ejtett. A pusztacsaládi késelés törvényszéki fű­­tárgyalását tegnap tartotta meg Kiss Jenő dr. törvényszéki egyesbíró. A súlyos testi sértés vétségével vádolt Baj­­laskó József a bíró kérdéseire előadta, hogy a vádbeli napon több társával a Galam­­­bos-féle vendéglőben volt, ahol a képvise­lőválasztások eredményeit tárgyalták meg. — Ott volt Mészáros is, — folytatta a vádlott vallomástételét, — elmeséltem neki,­­ hogy 30 liter bort kaptunk Horváth Fe­­­enc dr.-tól, aki mind­annyiunknak, ajtóik elébe vágtattunk a bandériumban, 1—1 kést adott ajándékba. — Mészáros kiváncsi volt a késre, de az enyém nem volt nálam, amire Galamboss­­iné behozta az uráét. — Nézegettük valamennyien a vékony pen­géjű tollkést. Majd én is a kezembe vettem és Mészáros felé játékból szintó mozdulatokat tettem és így történt a baj. Biró: Milyen messze állt Öntől Mészáros? — Közel, egymás mellett álltunk. Biró: Miért, milyen szándékból bökött feléje? — Magam sem tudom még most sem fel­fogni, hogy miért csináltam, semmi rossz gondolat nem volt ben­­nem. Biró: Gondolat nélkül nem csinálunk semmit! Mi volt a szándéka, haragudott a sértettre a választásokból kifolyólag? —Nem, nem volt köztünk soha semmi ellentét, jóbarátok voltunk és vagyunk most is. P­uff Amint a szúrás megtörtént, sírva kértem bocsánatot, majd a kést elhajítottam. A sér­tett minden költségét megtérített­em és­ ő nem is kívánja megbüntetésemet. Biró: Bűnösnek érzi magát? — Igen bűnösnek érzem magam és ké­rem­ a megbüntetésemet! A bíróság ezután Mészáros Antal sértet­tet hallgatta ki, aki teljesen megegyező val­lomást tett a vádlottéval, csupán annyit jegy­zett még meg, hogy Balaskóval mindig jó viszonyban volt, de lehet — mondotta — hogy mivel én Nyisztor-párti voltam,, va­lami volt a lelkében, bár nem hinném. A vádlott megbüntetését nem kívánta. A bizonyítási eljárás befejeztével a bíró­ság Balaskó József vádlottat könnyű test sértés vétségében bűnösnek mondta ki , jogerősen 30 pengő pénzbüntetésre ítélte, s a büntetés végrehajtását 3 évre felfüggesz­tette. Következményei a bíróság előtt flips Szálló Sopron a lövérek legszebb részén a héten H189Byllik. Fenyves Szállóminden igényt kielégit­ Polgári árak a FGyWES SZállólM Keglovfch° József. 1935 július 2.

Next