Soproni Hirlap, 1935. augusztus (22. évfolyam, 173-197. szám)
1935-08-01 / 173. szám
föl, a létszám lebontását is fokozatosan hajtotta volna végre. A miniszter most enyhébb álláspontra helyezkedik. Nem kívánja föltétlenül korlátozni az ügyvédek számát, ezt az egyes kamat rákra bízza. Sőt nekik sem engedi meg ezt föltétlenül. Hanem csak akkor, ha a törvényben meghatározott előfeltételek megvannak, ha ezt a kamarai kívánságot az országos ügyvédbizottság véleményezi, s így is csak akkor, ha a mindenkori igazságügyminiszter a korlátozást megokoltnak tartja. Ez enyhébb formájú, korlátozható számú ügy-védség rendszere váljon helyes-e vagy sem? Itt nem kívánom fölsorakoztatni mellette azokat az okokat, amelyeket több mint egy negyedszázad óta írásban és szóban, szaklapokban, a napisajtóban, a törvényhozásban és egyebütt előadtam az ügyvédi kar számos és nyomatékos, hasonló gondolkozású tagjaival együtt. Csak olyan személyiségeket kívánok röptében idézni, akik szinte kívül állanak az ügyvédi karon, vagy akiknek egyébként egész világfölfogása merően elütött — mondjuk — a jobboldali világszemlélettől. Az elsők között kell először is említenem Juhász Andort, a Kúria kiváló, nagy elnökét, aki néhány hónapja ment — fájdalom — nyugalomba. Mit mondott ő erről a kérdésről, aki annyira fölötte állott egyébként az ügyvédi kar mindenféle küzdelmeinek és aki egészen tárgyilagosan szemlélődhetett s ítélhetett erről a kérdésről? Még, 1933-ban, híres újévi beszédében, tehát ünnepélyes alkalommal tartotta szükségesnek a magyar ügyvédi kar aránytalan nagy számára és az ebből előállható veszélyre a figyelmet fölhívni.. Az ügyvéd függetlenségét a korlátozás bevezetése esetére nem látta veszélyeztetetőnek, amit elsősorban akarnak a régi szabad ügyvédség rendszerének hívei a mostani tervezettel szem-,beszegezni. Helyesen jegyezte meg a nagy jogász és bíró, aki a társadalmi eseményeknek is szorgos figyelője volt, hogy: «Ettől az újítástól a túltengő létszám gyors leapadása semmiképpen sem várható ugyan, de egy nagy dolgot mindenesetre biztosítana: kizárná a további inflációt. Nem lehetne azt mondani, hogy Székely Ferenc, a régi liberális rendszernek, egyike, közvetlenül a háború előtt igazságügyminiszterünk — konzervatív világszemlélettől lett volna áthatva. Nem, legkevésbébé sem. És ime, a képviselő, házban, mint miniszter, nemutasította el magától a numerus claususnak a gondolatát, rámuttatva arra, hogy még a Bach-korszakban is, — amikor pedig nem is magyar, hanemosztrák kinevezés alá estek az ügyvédek, — voltak számosan, köztük egy Horváth Boldizsár és már sok, akik függetlenségüket mindenkor meg tudták őrizni igen, függetlenségüket. Mert az ügyvédi pályának kell a teljes szabadság, de ez nem anynyit jelent, hogy mindenkit, nyakló nélkül, mint eddig, az ügyvédi pályára lehessen bocsátani és az ügyvédi kar azt minden körülmények között köteles legyen befogadni. Szabad ügyvédség alatt nem a szabad odabocsátást, hanem az odabocsátott ügyvédnek szabad működését, függetlenségét kell érteni. És Pollák Illés, ugyan ki nem emlékszik az ő ugyancsak radikális eszmékkel átitatott egyéniségére? De volt bernne bátorság, hogy megmondja az igazságot, noha ezért, sokat kellett, elszenvednie. A század első feléről szóló, egyébként is kiváló rendtartási tervezetében a szabad ügyvédséget, a frázisnak bélyegezte. Az ügyvéd szabadsága és függetlensége az ő egyéniségétől, társadalmi, legtöbbször anyagi helyzeté-" től függ, enélkül nincs igazi szabad ügyvédség. Az ország összes vidéki ügyvédi kamarái — kivéve Debrecent és Szegedet — a korlátozás mel lett foglaltak állást. Szeged egyáltalán nem nyilatkozott, Debrecen ellene van. A Budapesti Ügyvédi Kamara néhány évvel ezelőtt megszavaztatta tagjait, amelynek az lett az eredménye, hogy a leadott szavazatok közül körülbelül egyharmad nyilatkozott a korlátozás mellett, kétharmad pedig ellene. De hogyan szavaztatta meg a budapesti kamara a tagokat? Úgy csinált, mint a francia kamara, amely letért a titkos választástról akkor, amikor arról volt szó, hogy a szocialista Painlevét újból a kamara elnökévé választassa. A Budapesti Ügyvédi Kamara is folyton magasan hordva körülbelül negyedszázad óta a titkos választás jelszavát — amelynek egyébként az ügyvédi kar beléletéhez ugyancsak kevés köze van — nem titkosan, hanem nyíltan szavaztatta meg tagjait. " Tévedés azt hinni és azt kürtölni világgá. SOPRONI HÍRLAP Szép lesz a „Mittelman“ arckrém és szappan használata után. Kapható: illatszertárban VÁRKERÜLET 63 sz. Idegenforgalmi irodával szemben, hogy a nyugati nagy államokban az ügyvédkezdés teljesen szabad. Igen, a papiroson, de nem a valóságban. S idevonatkozólag csak utalok a közkézen fekvő példákra akár Angliában, akár Franciaországban vagy Németországban. Az utóbbi helyen ma is, Lipcsében a birodalmi törvényszéknél összesen csak húsz ügyvéd végzi el és végezheti el az oda fölkerült polgári ügyeket, így ne csodálkozzunk azon, hogyha "közel hetvenmilliós Németországban a revíziós ügyek száma nem sokkal több, mint a kilencmilliósé Magyarországon. Talán e lapok hasábjain olvastam, hogy az új rendszerben az ifjúság a keresztény ügyvédjelölteknek visszaszorításától tart. Érdekes! A baloldali lapok éppen az ellenkezőjét állítják, nevezetesen azt, hogy a tervezetnek a célja a nem keresztény ügyvédek visszaszorítása volna. Hát kinek van igaza? De tekintsük a múltat, a szálmok beszélnek, kegyetlenek ezek. Az eddigi rendszer mellett az ügyvédi karban ez az arány az,. — ha már fölvetettük ezt a kérdést, — hogy a Budapesti ügyvédi kamarában a nem keresztényi ügyvédek száma óriási többségben van, a vidéki kamarákban pedig — kivéve egy-két kisebb vidéki kamarát, — szintén többségben. Nem helytálló az az érvelés sem, hogy az óvadékot a keresztény ügyvédjelöltek nehezebben tudják fel tenni, mint a nemkeresztények. Utóvégre a feltételek eddig is egyformák voltak s azt láttuk,, hogy teljesen óvadékmentesen mégis a keresztény ügyvédek száma apadt le. Egyébként is az óvadék nem lehet felekezeti kérdés. Föltétlenül igazságtalannak tartom azonban, hogy a már gyakorló ügyvédektől is óvadékot, kívánjanak, mert szerzett jogokat nem szabad sérteni. Nem tartom szerencsésnek a tervezet amajk elgondolását sem, amely szerint választátnál vagy kijelölésnél figyelni kell arra, hogy a tagoknak nemzetiség, faj, felekezet szerint alakuló meg-Agy- és szivérelmeszessedésben szenvedőknek megbecsülhetetlen szolgálatot tesz az enyhe természetes «Ferenc József» kesserűviz azáltal, hogy a tápcsatorna tartalmát kíméletesen levezeti és az emésztőrendszer működését biztosan elősegíti. Klinikai tapasztalatok alapján kétségtelenné vált, hogy a Ferenc József víz féloldali hüdésben fekvő betegeknél is általában mindig megteszi a ’kellő hatást s igy nagy megkönnyebbülést szerezi. oszlása az ország népességének e tényezők szerint alakuló megoszlásával szemben jelentős eltérést ne mutasson. E kiemelésnek fajvédő jellege van, ami idegennyelvű nemzetiségeinknél félre-sértésre adhat alkalmat, ezt ellenünk határainkon túl is mérhetetlenül kihasználhatják. Ugyanígy van ez a felekezeti jelleg kiemelésénél. Nem is szükséges ez, mert hiszen a kiválasztó tényezők ilyen lyúkszemrehágó szakasz nélkül is mérlegelhetik az összes eshetőségeket. Ha egyik-másik kamarára nézve a miniszter hozzájárulna a létszám korlátozásához, amire mindenesetre sor fog kerülni, tekintettel az ügyvédi kar rettenetes túlzsúfoltságára, akkor a fölvétel tárgyában nem a miniszter dönt, tehát ment kormányhatóság. Dönt az illető ügyvédi kamarának helyi bizottsága és dönt jogorvoslat esetében az országos bizottság, amely a kamarák elnökeiből, titkáraiból és az ügyvédi kamarák választmányainak kiküldötteiből tevődik össze. Az önkormányzat elve tehát e téren nincs megsértve. Abba, hogy ki vétessék föl a korlátozható rendszer mellett is, semmiféle kormány hatóságainak, tehát az igazságügyminiszternek sem lesz beleszólása. Márpedig a numerus clausus lényegéhez ez is mindenkor hozzátartozott. Részemről sosem fogadtam volna el olyan rendszert, amely nem önkormányzati alapon nyugszik, amelyen nyugodott az idevonatkozóan nyil- vánosságra hozott törvényjavaslatom is. Kétségtelen, hogy a törvénytervezetnek van még több sebezhető pontja. Bizonyos az is, hogy sok módosításon fog még keresztülmenni, hiszen még nem is törvényjavaslat, csak tervezet. De a jog- kereső közönség és az ügyvédi kar szempontjáól mégis csak jelentős lépés, ezt — politikamentesen —fel kell ismerni. Hatvan esztendő után! Vasárnap frontharcos ünnepély lesz Sopronban Amint arról már hírt adtunk, vasárnap rendezik meg a frontharcosok az évenkívül ismétlődő népünnepélyüket az Erzsébetkertben. Az ünnepélyt szombat este zsenés fáklyásmenet vezeti be, amely alkalommal a főcsoport tiszteletbeli elnökeinek lakása előtt szerenádot adnak. A tulajdonképpeni népünnepély vasárnap délután 2 órakor kezdődik, amelyen jó zenéivel és olcsó borokkal, tánccal éskülönféle olcsó szórakozásokkal gondoskodnak a frontharcosok arról, hogy vendégeik jól érezzék magukat. A népünnepély kimagasló eseménye a tombola lesz. Már eddig mintegy 1000 szép és értékes tárgyat gyűjtöttek össze, amelyek közt értékes üvegáruk és selymek, konyhafelszerelési tárgyak, szalámik, stb. szerepelnek. Emellett a frontharcosok a tombola és belépőjegyeknek 20 filléres áron való megállapításával arra törekedtek, hogy az ünneplély tényleg népünnepély legyen. A mihályi fúrások alapján Győr város kormány segítséget kér a győri mélyfúrások megkezdéséhez Amint a «Győri Hírlap» tegnapi száma írja, a Mihályi községben végzett mélyfúrások eredménye Győrött is általános érdeklődést keltett, ami abban is megnyilatkozik, hogy a hivatalos város erősebb lendülettel szorgalmazza a győri mélyfúrások ügyét, amelytől a szakértők egybe-hangzó véleménye szerint, megfelelő hőfokú melegvizet, esetleg azokban gázokat, olajokat is lehet várni, ha megfelelő mélységig lefutnak. A sopron megyei mélyfúrások vezetője, Papp Simonn főgeológus érdeklődést mutat a győri mélyfúrások iránt is. Csak azt kérte, hogy a város az állami fúrógépekkel 50—60 méter mélységben több helyen végeztessen Győrött próbafúrásokat és ha azok eredményei igazolják a szakértői várakozást, az angol-amerikai társaság hajlandó a győri mélyfúrásokat elvégezni. A város ilyen értelemben feliratot is küldött a föld- mivelésügyi miniszternek, akitől az a válasz érkezett, hogy szívesen rendelkezésére állnak a városnak, de olyan fúrógépek fölött, amelyekkel 50—60 méternyi mélységig lehet hatolni, csak a pénzügyminisztérium bánya-ügyosztálya rendel-’kezik, oda forduljon a város kérésével. Most Győr az iparügyi minisztériumhoz for»dul támogatásért, miután közben a bánya-osztály átkerült az új ipari minisztérium hatáskörébe. Cikke végén az alábbiakat írja a «Győri Hírlap»: «A sopronmegyei mélyfúrásoknak a gázforráson kívül Győrre nézve van még egy érdekessége. Mihályiban ugyanis kétfokos vízhűtés mellett is, fúrás közben 39 fokos melegvizet hoztak föl, ami körülbelül 50—55 fokos víznek felel meg. A sopronmegyei mélyfúrások vezetőjének kijelentése szerint ez a tény egymagában is következtetést enged arra nézve, hogy Győrött is kerülni fog kellő hőfokú melegvizet föltárni. 1935 augusztus 1.