Soproni Hirlap, 1935. október (22. évfolyam, 223-249. szám)

1935-10-01 / 223. szám

2 Glória a torony f­ölött Valaki nagyot, széleset káromkodott: — Hogy van szivük szombaton leste éjjeli gya­kori­a­to­t csin­á­lni! Volt. A szakaszvezető­­irányította az egyes ra­jokat. Disznómező, Felsőliget, Mélyút, Vi­­rágvölgy. Támadás: Malomliget. Ellenségül a harctereseket jelölte ki. Nekik egyéb dol­gok sem volt, mint átsétálni a Dun­a nyugati oldalára s ott aludni éjfélutáni két óráig. Az ellenség nem törhetett rájuk előbb. Kása tizedes kiindulási pontja a Mélyk­út volt. A szerelmesek Eldorádója. Fönn az égen az öreg hold teli képpel úszott csil­­lagnyája körében... Az út peremének szik­lái között a kiváncsi katonaszemek itt is, ott is árnyakat láttak elsurran­ni... A kertek­ben rózsa illatozott... A fák koronáin, mint szomjas szépasszony, sóhajra készen nyúj­tózkodott a csend... A rábaköziek kemény léptei alatt dobbant a föld: — Egy-kettő... Egy-kettő.. . Mintegy óráig meneteltek. Ekkor a tize­des megállást vezényelt. Majd félkör alakban az árokszéli puha fűre ültette a hadfiakat. Maga a félkör köz­epébe ült és magyará­­zott... Az ellenségről, mely túl a Dunán a Malomligetben táboroz... Bekeritő mozdu­­dulatokról..., Tüzérségi tűzről... Előnyo­mulásról és a század becsületéről... Majd igy szólt: — Mindenki vesse le a bakancsát­­és igaz­gassa fel a kapcáját. Hát ez értelmes dolog volt. Aztán nem magyarázott többet a tizedes, hanem megindult. És utána a nyája. Mentek hegynek föl, völgynek le. Síkon, szántón, erdőkön át. Úgy tíz óra tájban nagy kőfal mellett me­neteltek. — A zsidótemető. Megbámulták. — Hát van ilyen is?! Szanyban, Szilban, meg végig a Rába mentén sohasem hal meg, zsidó. Ide jönnek meghalni. Hogy előbb er­re nem gondoltak. Mentek tovább. — Nemsokára felhő alá bújik a hold. — Vihar lesz. Ekkor tizenegy óra volt. Fél tizenkettőkor hatalmas villám cikkázott át az égen. Az­tán m­egeredt­­az eső. Kása rendelkezett: — Összefogózni. Éjfélkor már csak szemezett. Egy órakor újból ragyogott a hold. A vizes ruha ráfe­szült a testre, húzta az inakat. — Csak előre, mindjárt a Dunánál le­szünk. Ez a «mindjárt» két órára érkezett el. Li­hegtek, lázasakká váltak, ivóvíz után sóhaj­toztak. — Előkészülni a támadásra. Megtörtént. A rajtaütés sikerült: a harcte­resek mega­dták magukat. Örültek, hogy vé­­geszakadt a játéknak. — Sorakozó kettős rendekbe, aztán irány a kaszárnya. EGYEN STOCK­K VAS ÜZLETBEN VÁRKERÜLET 74. MEGBIZHATÓ JÓ­­LCIÓ. Csúcsos Nagy Gergely a földre roskadt. B­ele­megy pocsolyába. — N­em megyek, az Istennek se megyek. A Sipőcz is melléje dűlt. — Nem megyünk — gondolta magában, de szólni már nem volt ereje. Ültében jobb­ra dűlt és elvágódott. Azonmód aludt is. Valami keveset, nagyon keveset, úgy gondol­ta, mikor máris cibálták. Nagynehezen föl­nyitotta szempilláit. A szokott helyén volt, a szalmazsákon, a laktanyában. — Hm... Mi az, mi az? — Ébresztő. Gyerünk a szemlére. A laktanyától egy hajtásnyira, az Esterhá­­zy-téren sor­akoztak. A teret kiváncsi nép­tö­meg, jobbára asszonyok és lányok vették kö­rül, akiket a reggeli vonatok öntöttek a vá­rosba. A ragyogó keret új erőt sugárzott az izomlázas tizen­kil­encévesekbe. Az őrnagy jöttét kürtszó jelezte. A biogás-Gyengélkedés idején, különösen ha a rosz­­szullétet szorulás vagy keresztfájás okozza,, az­­enyhe és igen kellemes természetes «Fe­­renc József» keserű víz mindig puha, köny­­nyű­­székürülést és kielégítő emésztést sze­rez. Híres nőorvosok a legnagyobb elisme­­retés hangján imák a valódi Ferenc Jó­­zsef vízről, mert ez a kritikus életkorban is hosszabb időn át alkalmazható anélkül, hogy szerfelett kedvező hatása csökkenne, rá vezényszavak pattogtak, mire az élő osz­lopsor megmerevedett. A törékeny, alacsony ember lovon ült. Szürke lovon. A ló büszkén lépegetett az arc­éi előtt, mignem váratlanul szembe fordult Barna Gáspárral. Ez a Barna Gáspár tanyákon nevelkedett. Béres volt, mint az apja, meg a nagyapja. Apró egérszemei riadtan bámultak a nagy­­fejő állatra s arról a gazdájára. — Mi volt tegnap az ebéded? kérdezte tő­le az őrnagy. Barna nyert előbb, — csak azután vála­szolt: — Ivomiszmarci meg gulyás. — Ízlett? — Ja. — Elég volt? — Ja. Az őrnagy mosolygott. — Meglátogatott-e már a­­szeretőd? — A fénye megette. A szürke ló továbbtáncolt. (Folytatjuk.) Írta: HORVÁTH MIKLÓS (7) Sorsdöntően fontos, hogy az osztálysorsjátéknál mindenki ra­gaszkodjék pár évig a sorsjegyszámához. Nagyon valószínű, hogy amely számokat nem húzták ki eddig, majd ezután részesül­nek a Fortuna istenasszony kegyeiben, mert a szerencse forgandó és változó. Mindenkinek és minden egyes sorsjegy­nek egyenlő az esélye, azért türelem, kitar­tás a fődolog. Elmúltak azok az idők, mi­kor a reménységről le lehetett mondani. Senki sem tudja, mit rejteget a jövő! Hátha most fog sikerülni! A lehetőséget, az alkalmat nem szabad elszalasztani!­ ­ Még az év elején, amikor a híres budapesti építész-író, Bierbauer Virgil dr. előadást tartott Sopron városrendezési problémáiról,é­s a város legideálisabb települési helyének nevezte a Pap-rétet, ahol szerinte egy új gyönyörű kertvárosrész épülhetne fel, kö­zölte a Soproni Hírlap, hogy ez a városrendezési terv meg is valósul s a soproni városi egységes párt vezére, Pi­nie­zsch István dr. már sokkal előbb meg­­prendítette ezeket a Pap-réti városrendezési terveket lapunknak adott egyik nyilatkoza­tában. Persze mindenhez idő kell s az új soproni kertváros sem nőhet ki egyik napról a másikra a föld­ből s idő kell ahhoz is, amig a város maga rendezheti az egészet. D­e minden jel arra mutat, hogy az érdeklődés már feltámadt a Pap­réti kertváros iránt. Az első társasház, amely itt meg­kezdi az építkezések sorozatát, a tavaszra már felépül. Sopron leg­nagyobb és mindjárt hozzátehet­jük, legmodernebb társasháza lesz ez a há­romemeletes épület, amelynek tervrajzát si­került megszereznünk és itt közöljük. A leg­modernebb két és háromszobás lakások so­rsát ideálisan komfortos egyszoba fürdőszo­bás s lieakonyhás garszonlakások egészítik ki. A házat Füredi Oszkár az új lukszusszá­l­­ló tervezője építi s érdekes újításokkal szol­gál. A konyhahulladékot, szemetet nem a fo­lyosókon keresztül viszik le a szemetes ko­csiba, hanem fa­laka­ba­kteépítést tágas csőveze­téken ledobják a pincébe elhelyezett gyűjtőbe, ahonnan a házmester viszi fel a szemétko­­csiba. A pincében elhelyezett mosókonyhát egy kisebb lift köti össze a padláson elhelyezett szárítóval, hogy a fehérneműt se a lépcsőn kelljen felvinni. A legszenzációsabb újítás azonban a következő: Az új társasházijain a közös lépcsőházvilágítás, járdatisztítás, víz­­díj stb. fedezésére a bejárat mellett egy üzlethelyiséget építenek és ennek bére fog a lakók közös kiadásainak fedezésére szol­gálni. A modern társasházat, amely az új soproni kertváros egyik remek háza lesz, már most az ősszel megkezdik építeni. Évszázados platánok szomszédságában épül fel az új soproni kertváros a magántőke mozdult meg elő­ször, hogy belekapcsolódjék az uj vá­rosrendezési tervbe. Várkerület 121. a Pannoniá­val szemben. Beer nővéreit és a­­ Sopron ! Értesíti az igen tisztelt vásárló közönséget, hogy a legújabb őszi és téli női, férfi, leány- és fiú-kabátok, ruhák és kalapok minden igényt kielégítő választékban raktárra érkeztek. Folyó­számla hitel. Rendkívül olcsó árak. SOPRONI HÍRLAP 1935 október 1.

Next