Soproni Hirlap, 1935. október (22. évfolyam, 223-249. szám)

1935-10-30 / 248. szám

1935 október 30. Az olasz hadsereg ellenállás nélkül nyomul előre A Népszövetség megtorló intézkedései november 10-én lépnek életbe A harcterekről érkező jelentéseik szerint az olasz csap­atok az egész arcvonalon nagy­szabású tevékenységbe kezdtek,. A déli arc­­vonalon, a Barrai-folyó völgyében harciko­csikkal indult meg az olasz támadás. Az olasz repülőre bombákat dobtak le több hely­ségre, többek között Gardedarrére. Az északi arcvonalról élénk olasz repülőtevékenység­­et jelentenek. Az olaszok hír szerint Har­­rart és Dessziét is bombázták. A Feresz- Mai völgyében folyamatban levő hadműve­letek célja az olasz arcvonal kiigazítása.­ Az olasz vezérkar­­a­k nagy olasz támadásra való tekintettel kedvezőbb harcászati pon­tokat igyekszik elfoglalni. Hir szerint a nyugati és északnyugati abesszin csapatösszevonások következtében az olasz hadsereg bal szárny­a parancsot ka­pott a Makalle irányában való gyorsabb elő­renyomulásra Szorul la vasgyűrű Harar körül Az an­gol sajtó egyelőre inkább tervszerű vértelen olasz­­ előnyomulást lát csak az abesszin hadjáratban, amelyben­­az olasz csa­patok nagyszerű műszaki telj­esí­tmény­ére helyezik a fősúlyt. A legújabb hitekből ki­tűnik, hogy az ol­asz haderő három irány­ból vonja össze a vasgyűrűt Harar körül és az ,abesszin tábor a hegyek közé vonul fel. Harar a rémület városa. Lakosságának több mint a fele ,a közeli kávéültetvények köz­é menekült. A benszülöttek annyira fél­nek az olasz repülőktől, hogy egymásután kétszer is pánik tört ká közöttük, mert a vá­ros felett néhány­­keselyű jelent meg. Az, aki éjszaka nem sötétíti el ablakait, halálai bűn­hődik s a fejével játszik, aki záróra után az utcán mutatkozik. A hatóságok fejetlen­sége és er­élytelensége következtében a rab­lások és fosztogatások napirenden vannak. Éjszaka sakálok­­és hiénák ólálkodnak az utcákon. Az abesszimek «óriási meg­lepetést» tartogatnak Addiszabebai távirat szerint a nélgül újabb fontos katonai megbeszéléseket folytatott külföldi katonai tanácsadóival. Hir szerint az északi arcvonal főnökeinek parancsot küldöttek, hogy főiképpen az olasz csapatok bekerítő mozdulatait igyekezzenek elhárí­tani. A déli arcvonalon lévő Gorshaj rádióállo­másról még mindig ne­m­ érkezett hír a fő­városba. Nasibu tábornok újságírók­­előtt­­a követ­kező kijelentést tette: — Óriási meglepetést tartogatunk a világ számára. Az egyik külföldi hírszolgálati iroda jelen­tése szerint Khartoumból érkező utasok el­beszélik, hogy Abesszíniában óriási tevecso­­portokat láttak. Megerősítik, hogy Afrikában még sohasem lehetett látni egy csoportban ilyen nagyszámú tevéit. Egyik karaván a má­sikat követi és mindegyik karavánban több­­száz teve van minden teher nélkül. A jelentés szerint nincs kizárva, hogy a tevék összegyűjtése esetleges­­nagyobb tá­madás kezdetét jelenti a Mélyföldön vagy Danakil vidékén. November 10 én kezdődik az egységes megtorlás A francia sajtó figyelme Genf felé fordul, fából most újból megindul az olasz fetiép ügyben kiküldött bizottságok munkája. A francia kormány a népszövetségi alap­okmányhoz híven és az­­angol kormánnyal végleges egyetértésben nem fog arra töre­kedni, hogy újból elhalasszák a gazdasági megtorló­dó rendszabályok életbeléptetését. Minthogy már több állam hozzájárult ezek­hez a rendszabályokhoz, az összeegyeztető albizottság valószínűleg november 10-ére fogja kitűzni a rendszabályok alkalmazását. A kis an­tant és a balkáni álla­mok «nehézségei» A Daily Express Hoare külügyminiszter genfi útját a megtorlások újabb nehézségei­vel hozza összefüggésbe. Kitűnt, hogy jóval kevesebb nemzet csatlakozott a megtorlás­­okhoz, mint amennyire­­a vezető államok számítottak, sőt további nehézségek merül­tek fel. A kisantant­­és a balkáni hatalmak a jövő héten­­tartandó értekezletükön foglal­koznak a megtorlások­ összes következmé­nyeivel és egységes kárpótlási követelést­­in­téznek majd a Népszövetséghez. Ezek az államok: Csehország, Románia, Jugoszlávia, Törökország és Görögország. SOPRONI HÍRLAP SZÍNHÁZ Rosmersholm Ibsen egyik legnehezebb, legmélyebb, legem­beribb és legörökéle­tűbb drámája került színre, mine­t egy jóleső kísérletképpen a kamaraszínház hőskoráiból. Abból a korból, amelyhez való visz­­szatérést Alapi Nándortól a múltja iránti tisz­telettel és iránta való barátsággal miat is várjuk. A kamaraszínház vörös függönyei között meg­elevenedtek Ibsen alakjai, az emberek, akiknek testük van, a holtak, akik visszajárnak, a malom­árok réme, és a fehér paripák, amelyek időnként mindig megjelennek Rosmersholmban. Ibsen lel­ke, stílusa, művészi akarata érvényesült. Letéteményese elsősorban Alapi Nándor, aki Rosmer János szerepében föllélegezve, föllendül­,­ve, felszabadulva játszotta a színész egyik leg­szebb feladatát. Az ideálokért halni kész em­berit. Mellette Rebeka, a szellem, az idéző: So­mogyi Rózsi tiszta, egyszerű művészete. Kettősük telelehelte a színházat ibseni levegővel, lenyűgöző erővel, amely a komoly, tanult közönség lélek­­átvételét is elfojtotta. A züllött Brendel alaki­­atban Hortobágyi ismét remeket faragott. Doktor János ezúttal kissé patetikusabb volt a kelleté­nél s ezért nem tudott elég meggyőző lenni. Ihász Lajos és Nagy Klári ügyesen egészítette ki a komor képet. (bu. jl A Hat szerep keres egy szerzőt mai elő­adása iránt nagy érdeklődéssel készül Soph­­­on közönsége. Az érdekes Pirandello-darab kétszer kerül színre. Az ifjúság számára ez a darab nem való. A színház heti műs­ora: Szerda: 6 szerep keres egy szerzőt. Csütörtök: 6 szerep keres egy szerzőt. Péntek: A sziget. Szombat: Marusja.­­ Vasárnap: Marusja. (Búcsuelőadás.) Röptében a képkiállításon így ősszel kedves sétahely szokott kínálkozni azoknak, akik szeretik a színeket, formákat, tá­jakat, természeti és emberi szépségeket s akiket az őszi időjárás köde, nyirkossága, hűvössége kiszorít az erdőből. Ez a sétahely a Soproni Képzőművészeti Kör kiállítása, ahova mindig sze­retettel megyünk s ahonnan ugyanolyan felüdült­­séggel távozunk, mint a soproni hegyek fenyői és tölgyei közül. Ezidén kivételes eseményt jelentenek a kismar­­­toniak, akik a soproniak látogatását adják vissza. Válogatott sorozattal szerepelnek. Technikai fel­készültségük és iránykeresésük igazi érték. Peu­­scha, Tragi, Eineck, Wenzel képei mellett Ambrózi pompás szobrász művészete érvényesül teljesen. Torzója a szobrászati anya­g legszebb dísze. A soproniak falain feltűnő, hogy egyesek ki­vételével aránylag kevés anyagot küldtek. Mintha nem készültek volna elég lendülettel erre a kiállí­­tásra. A legutóbbi nyár mintha nem ihlette volna meg őket eléggé. Mühl Gusztáv is csak két képpel szerepel, igazi, hogy azok a vérbeli művész legjobb képei közé tartoznak. Keretbe szorított színalmok. Legelső sorban kell említenünk Horváth Józsefet, művé­szete messze túlszárnyalja a helyi kereteket és vonatkozásokat. Legelső a magyar akvarellfestők között. A vörös ruhás nő, templomban, Éva,, fürdőzők, aki, mind egy-egy műremek. Kár, hogy témái megválasztásában gyakran olyan területekre téved, ahova szépérzékkel nem követhetjük. Halász József emlékét két szép vászon őrzi, Seemann Kálmánná virágai egy rég kiforrott művészet tökéletes hajtásai. Ugyanígy Steiner­ Rezső arcképsorozata. Ebből kitűnik egy kis tán­cosnő kedvesen megelevenedő biedermayer-figu­­rája. Ágoston Ernő egy oltárképvázlattal és két rajz­zal szerepel. Az arckép tökéletes. A vázlat kom­­ponálókészségét dicséri. Szeretnék, ha ez az ér­,­demes művész egyszer csakugyan a közönség­ elé állana mindennel, amit tud. Bielitz Margit­ kedves képecskéi, Reinsecker­­Alfréd változatos és jó elgondolásai, Bäreiter Erzsébet poézise (hal­­dokló rózsák, balatoni képek, Rothenburg) állít­ják meg az embert. A szobrászati anyag egy része különböző pá­lyázatokon már szerepelt. Kitűnik Szukits Ernő tanulmányfeje. Füredi Oszkárnak a malátagyár helyére álmodott szálloda- és fürdőterve hatal­mas alkotás. Sóhajtva nézzük: bárcsa­k valóra válnék. Berecz Dezsőt. „Jól fel kell készülni az életre, mely semmit sem ad ingyen“... Az Akció Katolika leányifjúság elnöknőjének rendkívül érdekes előadása a mai női problémáról A soproni katolikus leányklub rendezésé­ben értékes előadást tartott a vármegyeháza nagy termében Stadler Frida, az Akció K­a­­tolika leányifjuság elnöknője, a leányklubok országos igazgatónője a soproni leányifju­­ságnak. Leányintézetek növendékei, Vendé­gek töltötték meg­­a termet­­nagy számban, de még a karzatot is. A hallgatóság között ott láttuk Papp Kálmán városplébánost, pápai prelátust, F­eich­tinger Mátyás c.­apátot, az emelvényen a kiváló előadó mellett Bürchner László belvárosi plébánost, Fi­­scher Józsefnét és Szőke Emm­it, a bu­dapesti Stefánia leányklub elnöknőjét, a­ki a megnyitó beszéd után nagy tetszést keltő be­szédben mutatott rá arra, hogy mit kell hinni a katolikus leánynak az egyesületi élet­be. Kellemes élmény volt a hallgatóság szám 3

Next