Soproni Hirlap, 1936. szeptember (23. évfolyam, 199-223. szám)

1936-09-01 / 199. szám

r Ára 10 fillér. XXIII. évf. 199 szám. Sopron, 1936 szeptember 1. kedd Soproni Hírlap KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP AZ ELŐFIZETÉS ÁRA ! Negyed évre 8.— P. — Egy hónapra 2.80 P. Szerkesztőség: Várkerület 66. — Telefon 345. Felelős szerkesztő: HORVÁTH MIKLÓS Egyes példány ára 10 fillér, vásár- és ünnepnapon 16 fillér. Kiadóhivatal: Várkerület 66. — Telefon 394 Traeger Ernőt választották az ev. gyámintézet világi el­nökévé A Dunántúli Ev. Egyházkerületi Gyámin­tézet világi elnöki tisztét évek hosszú során át Rupprecht Olivér földbirtokos, felsőházi tag látta el nagy gondossággal, teljes meg­elégedésre. Ezen tisztségéről azonban elfog­laltságára való tekintettel lemondott. A megüresedett tisztséget az egyházkerü­leti gyámintézetek titkos szavazással töltöt­ték be. A választás egyhangúlag Traeger Ernő dr. min. tanácsosra, Sopron lelkes ba­rátjára esett, aki a választást elfogadta. A gyámintézetek új­világi elnökét az egye­temes gyámintézeti közgyűlés keretében, ün­nepélyes külsőségek között még az ősz fo­lyamán Sopronban történik. Alfieri olasz miniszter elismerése ifj. Horváth Istvánnak A fővárosból jelentik a következőket: Ifj. Horváth Istvánnak, a Magyar-Olasz Bank tisztviselőjének Alfieri olasz sajtó- és propagandaügyi miniszter meleg dediká­­cióval ellátott művészi fényképét ajándékoz­ta. A képet Widmar Antonio, az olasz kö­vetség sajtóattaséja nyújtotta át, kifejezvén Alfieri elismerését azért a lelkes munkáért, melyet mint az «Amici dell’ Italia» ifjúsági elnöke a két nemzet kapcsolatai és különö­sen az újabban alapított magyar-olasz kul­túrpolitikai kiadványok fejlesztése terén vé­gez.­­ A fővárosi híradással kapcsolatban közöl­jük, hogy a kitüntetett ifj. Horrváth István, Ho­rváth Istvánnak, a soproni ipartestület népszerű elnökének a fia. Vissza lehet váltani az elárverezett kisbirtokokat összeírják az átengedési kötelezettség alá vonható nagybirtokokat A földművelésügyi miniszter a telepítésről és más földbirtokpolitikai intézkedésekről szóló 1936. évi 27. törvénycikk végrehajtása céljából elrendelte a törvény 8. és 10. parag­rafusa szerint átengedési kötelezettség alá vonható nagybirtokok sürgős összeírását. Összeírandók és a földművelésügyi minisz­ternek bejelentendők: 1. A 3000 katasztrális holdat meghaladó egy, vagy több község határában fekvő, de egymással összefüggő mezőgazdasági területből álló földbirtokok, amelynek kataszteri tiszta jövedelme a 30 ezer koronát meghaladja. Mezőgazdasági te­rületként azonban csak szántó, rét és legelő együttes területe veendő számításba és azok­nak kataszteri tiszta jövedelme. Az egymáss­­sal szomszédos községek területén fekvő bir­tokrészek összeszámításának nem akadálya az, ha a birtokrészek területi összefüggését kisebb földterületek (OFB-földek, kisgazda­földek, kisebb erdőterületek, közbirtokossági földek stb.) közbeékelése megszakítja. Fon­tos azonban, hogy az ilyen birtok összefüg­gő, egységes gazdasági üzemet alkosson. Ilyen birtok is csak abban az esetben jelen­tendő be, ha az egy község határában fekvő és összefüggő birtok egymagában, vagy pe­dig más, 1000 katasztrális holdnál nagyobb területű és 10.000 korona kataszteri tiszta jö­vedelmet meghaladó birtokkal együttesen a község, mezőgazdasági területének (szántó, rét és legelőösszterületnek) több mint egyne­gyedét foglalja el. Ha pedig a birtok több község határában fekszik, vagy feküsznek­, az együttesen számított birtokok, a több, község határában fekvő összes mezőgazda­sági területre (szántó, rét, legelő összterüle­tére) kell vonatkoztatni az egynegyed részt, beleszámítva a jelentés tárgyát képező me­zőgazdasági birtokok területét is. 2. Bejelentendő az 1000 katasztrális hol­dat meghaladó egy, vagy több község határában fekvő mezőgazdasági terület­tel biró nagybirtokok (szántó, rét és le­gelő összterületet számítva), amelyet tulajdonosa 1914 június 28-a és 1936 január 1. napja között örökölt, vásárolt, vagy egyéb módon szerzett és az összefüggő gazdasági egységet képez, a kataszteri tiszta jövedelme pedig a 10.000 koronát megha­ladja. Amennyiben a birtokos az 1914 június 28-a előtti időben meglevő és 1000 katasztrá­­lis holdat el nem érő mezőgazdasági terü­letét 1914 és 1936 között birtokrész-szerzéssel kiegészítve olykép, hogy az az 1000 kataszt­­rális hold mezőgazdasági területet és ennek kataszteri tiszta jövedelme a 10.000 koronát meghaladja, úgy­ ezen birtok is bejelentési kötelezettség alá tartozik. Bejelentési kötelezettség alá azonban nem tartozik az az 1000 holdat meghaladó, de 3000 hol­dat el nem érő mezőgazdasági terület (szántó, rét és legelő), amelynek törvény­­hatóság, község, egyház, vallásfelekezet, ala­­alapítvány, tanítórend vagy­ más jogi szó­­személy­ tulajdonában áll, kivéve a keres­kedelmi társaságokat. Nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá az egyenesági rokonoktól, oldalági rokonok­tól, házastársaktól, vagy sógortól örökölt, illetve élők közti jogügylet útján szerzett ingatlanok, feltéve, hogy a jogelőd birtokai bejelentési kötelezettség alá nem esett. Végül nem esik bejelentési kötelezettség alá olyan mezőgazdasági területekből álló­ birtok, amelynek tulajdonosa az átcsatolt területen volt, vagy más régi családi birtok helyett szerezte a birtokot. A családi hitbizo­mányi kötöttségben levő ingatlanok bejelenté­si kötelezettség alá nem tartoznak és az ilyen ingatlanokat a hitbizományi birtokos szabad vagyonához hozzászámítani nem lehet. A hit­bizományi kötöttséég alól felszabadult mező­­gazdasági területek, amennyiben a 3000 ka­­tasztrális holdat, illetve a 30.000 korona ka­taszteri tiszta jövedelmet meghaladják, be-* jelentési kötelezettség alá tartoznak. Az 1936. évi 27. törvénycikk ,amely a te­lepítésről és más földbirtokpolitikai in­tézkedésről szól, lehetővé teszi, hogy az elárverezett és a hitelintézet kezén le­vő ingatlanok visszaszereztessenek, ha a hivatkozott törvény 6. paragrafusában foglalt feltételek fennforognak. E törvény­hely szerint ugyanis, ha az a személy, vagy annak házastársa, vagy egyenes ágon roko­na, akitől az ellene lefolytatott végrehajtási eljárás során a hitelintézet, vagy pénzköl­­csön­ nyújtásával iparszerűen foglalkozó és cégbejegyzésre kötelezett vállalat az ingat­lant megszerezte és a kérdéses ingatlan a törvény életbeléptetése idején is még a vevő hitelintézet, vagy pénzintézet tulajdonában van, a törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül bejelentheti, hogy, az ingat­lant vissza kívánja szerezni és a becsérték­nek mintegy 30 százalékát a telepítési alapba előlegképpen befizeti, az ingatlant átengedés­­­re-kötelezés útján részére meg kell szerezni. Feltétele, hogy az ingatlan húsz katasztrális holdnál nem nagyobb és a jelentkező az ingatlanban-részesítéshez a törvényben meg­kívánt előfeltételeknek is megfelel. Félmillió pengő Sopron aj­enségköltségvetése is A városi szaküzemek munkatervét felterjesztették a belügyminisztériumba Tudvalevő, hogy egy héttel előbb a bel­­minisztérium leiratot küldött a törvény­ha­­tóságokhoz, azzal az utasítással, hogy sür­gősen készítsék el az 1936—37. évre tervezett inségmunkák összeállítását és ezt szeptember 1-ig terjesszék fel a minisztériumba. Bár sok idő nem állott rendelkezésre, itt nyom­ban megtörtént az intézkedés az inségmunka­­program összeállítására. A városi mérnöki hivatal, az erdőhiva­­tal, a villanytelep és a vízmű haladék­talanul elkészítette munkaprogramját, melyet azután a számvevőség dolgozott át. Egy napra megszakította tegnap szabadságát Farkas István dr. tanácsnok és Fábián Lajos főszámvevőhelyettes, akik azután ösz­­szefoglalták a négy szaküzem munkaprog­ramját és elkészítették a kívánt felterjesztést, melyet ma továbbítanak a belügyminiszté­riumba.­­Sopron új inségköltségvetésével kapcso­latban kérdést intéztünk Farkas István dr. tanácsnokhoz, aki kijelentette, hogy az új inségprogram is ugyanolyan keres

Next