Soproni Hirlap, 1936. október (23. évfolyam, 224-250. szám)
1936-10-01 / 224. szám
. Fej-, váll- és ágyékreumánál, ischiásnál, idegfájdalmaknál, szaggatásnál és zsábánál a természetes «Ferenc József» keserűvíz rendkívül hasznos háziszer, mert korán reggel egy pohárral bevéve, az emésztőcsatornát alaposan kitisztítja és méregteleníti. Egyetemi klinikákon szerzett tapasztalatok tanúsítják, hogy a valódi Ferenc József víz gyors, biztos és kellemes hatása húgysavfelhalmozódásnál és köszvényrohamoknál is kiválóan érvényesül. Orvosok ajánlják SOPRONI HÍRLAP A földművelésügyi miniszter elismerése több városi tisztviselőnek A városi hatóságok a leggondosabbanvigyáznak arra, hogy a sopronipiacokon ne hozhassanak forgalomba hamisított élelmiszert és ezt minden rendelkezésreálló eszközzel megakadályozták a múltban is. "Ennek a gondosságnak az eredménye'az, hogy a soproni piacon csak a legritkább esetben fordul elő jelentősebb élelmiszerhamisítási eset. A földművelésügyi miniszter tudomást szerzett a soproni hatóságok példás ellenőrzési tevékenységéről és elismerését fejezte ki Schmidl Ferenc dr. tanácsnoknak, Heiszter Béla dr. és Pekovits Artur dr. aljegyzőknek az élelmiszerhamisítás megakadályozása körül szerzett érdemeikért. A miniszter leiratával egyidejűleg megérkeztek az elismerő oklevelek is. Felfüggesztették a vasárnapi munkaszünetet október hóra Sopron területére a szőlő kereskedői átvételére és feldolgozására A soproni kereskedelmi és iparkamara felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez és ebben Sopron város területére a vasárnapi munkaszünet felfüggesztését kérte, október hóra a szőlőtefre és must átvételi és feldolgozási munkálatainak végzésére. A felterjesztett kérésre most érkezett meg a kereskedelmi miniszter válasza a polgármesteri hivatalba, mely így, szól: «Értesítem polgármester urat, hogy a soproni kereskedelmi és iparkamarának közvetlenül elém terjesztett kérelmére az 1891. évi XIII. t. c. 3 §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. belügy- és földművelésügyi miniszter urakkal egyetértően megengedem, hogy Sopron szab. kir. város területén a borkereskedők a termelőktől az 1936. évi október hó 4., 11., 18.és 25 napjaira eső vasárnapokon a szőlőcefrét és a mustot átvehessék és azt a megjelölt vasárnapokon telepeiken fel is dolgozhassák. Egy bécsi cég jelentkezett a vágóhídi vér megvételére A napokban egy bécsi cég levelet küldött Sopron városhoz és ebben érdeklődik a vágóhídi marha- és sertésvér megszerzése iránt. A bécsi cég utal arra, hogy tudomása szerint a soproni vágóhídon elfolyatják az állatok vérét és épen ezért választ kérnek, hogy megkaphatják-e az állati vért. A bécsi cég levelével kapcsolatban megemlítjük, hogy az állati vért feldolgozva vérlisztte, marhák és különösen sertések hizlalására használják, és valószínű, hogy a bécsi cég is erre a célra akarja megszerezni a soproni vágóhídi vért. A város a napokban válaszol a bécsi cég levelére. M1 Muhi Gusztáv gyűjteményes kiállítása képviseli a vasárnap megnyíló kismartoni tárlaton a Soproni Képzőművészeti Kört Ismeretes, hogy a soproni és kismartoni művészeti egyesületek közt évről-évre erősödő kapcsolat létesült. A mieink az ottaniak 10. jubiláns tárlatán vettek részt hatalmas kollekcióval, a kismartoniak pedig a soproni kiállításon mutatkoztak be szép sikerrel. A csereakciók folytonosságát azonban akadályozza mindkét helyen a helyszűke, így a kismartoniak arra a találó gondolatra jutottak, hogy megkérik a soproni kört, hogy egy-egy tagjának kisebb gyűjteményével képviseltesse magát. A soproni egyesület örömmel elfogadta ezt a megoldást, és ép úgy szívesen vette, hogy a kismartoniak elsősorban Mühl Gusztáv bemutatását kérték. A soproniak kismartoni látogatása alkalmával ugyanis Mühl Gusztáv néhány kiváló alkotásával egy csapásra elfoglalta a kismartoniak szívét, sőt a vendégek jutalmazására szánt jelképes koszorút is egyik ké ipének ítélte oda a bírálóbizottság. Érthető tehát, hogy meg szeretnék ismerni a fiatal mester minél több alkotását. A meghívásnak ez a formája a soproni művészkörökben is megelégedést keltett. Mühl mintegy 15 év óta egyike legbuzgóbb kiállítóinknak, azok közé tartozik, akiknek híre-neve már messzire túlszárnyalta a város falait, így több helyen díjazták képeit és nagy sikere volt Szombathelyen, valamint Győrött is. Győr kitűnő esztétája, Somogyi Antal dr. anynyira megszerette művészetét, hogy soproni felolvasása alkalmával hosszú látogatást tett Mühl műtermében. A meghívás nem kis zavarba hozta Mühl mestert, mert műveinek nagy része kézben van, egyike lévén ő a legjobban keresett festőinknek. De ezt a nehézséget is sikerült áthidalni, úgy, hogy művészetén keresztül méltó képviseletet kap városunk és művészeti egyesületünk Kismartonban. 1936. október 1. A dunántúli városok magas nyugdíjterhei A magyar városok nyugdíjterheiről érdekes kimutatás jelent meg a Statisztikai Tudósítóban. A magyar városok költségvetésében 1934-ben 16.513.656 pengő volta nyugdíjteher, amiből 10.9 milliót a főváros egymaga viselt. A nyugdíjteher igen súlyosan fekszi meg a városok költségvetését, ha meggondoljuk, hogy a városok összes községi pótadóbevétele mindössze 40 millió pengő. A nyugdíjterhek megoszlásában igen nagy az aránytalanság az egyes városok között. Budapesten egy lakosra 10.85 pengő, Sopronban 4.41, Miskolcon 3,17 pengő esik a nyugdíjteherből. Vannak városok, ahol ez a teher csak pár fillér. Budafok meg olyan kedvező helyzetben van, hogy egyetlen nyugdíjasa sincs. A megyei városok átlagánál jelentősen nagyobb nyugdíjterhet visel Szombathely, Kőszeg és Zalaegerszeg városa. A személyi járandóságokra fordított öszszeg, — ebből a nyugdíjteher, — az összes személyi kiadásból az egy, lakosra eső kiadás — és a nyugdíjteherből az egy lakosra eső kiadás a különböző dunántúli városokban a következő: Győrött 1,496.948 — 333.027 — 29.44 — 6.53. Sopronban 1,032.284 — 230.894 —28.67 — 6.41, Pécsett 1,794.914 — 310.3341— 27.21 — 5, Székesfehérvárott 922.663 —135.418 — 22.37 — 3.30, Kőszegen 169.985 — 27.826 — 19.91 — 3.09, Pápán 360.217 — 44.325—16.43 — 2.11, Szombathelyen 773.954 — 120.258 — 20.57 — 3.34, Zalagerszegen 296.534 — 46.230 — 23.12 — 3.55, Veszprémben 307.262 — 49.230 —1 16.59 — 2.70 pengő. A nyugdíjaknál mutatkozó különbségek magyarázata az, hogy egyes helyeken igenszigorúan hajtották végre a háborúután kormányrendeletben kötelezővé tett létszámapasztást. Egyik városban például 20 nyugdíjas tisztviselő közül tizenegy olyan van, aki kényszernyugdíjazással került nyugdíjba, holott még ma is munkaképes lenne. Utólag aztán kiderült, hogy nemcsak kényszernyugdíjazásra nem lett volna szükség, hanem inkább emelni kellett volna a létszámot. Az illető városban ma több alkalmazott van, mint a létszámcsökkentés előtt. Vannak helyek, ahol a nyugdíjas altisztek száma feltűnően magas, mégpedig azért, mert életerős fiatalemberek helyett idősebbeket alkalmaztak, akik hamar nyugdíjba kerültek. Olyan város is akad, ahol a nyugdíjterhet az özvegyek emelik, a város 70 nyugdíjasa közül 25 nyugdíjas özvegy, van. Városi Mozi: Olimpia — Klur Kettős műsora van a Városi Mozinak. A folytatólagos előadások során bemutatásra került az izgalmas berlini olimpiász teljes részletességgel, az első naptól az utolsóig! Ez már maga felér egy teljes előadással. Remek felvételek, kitűnő helyzetek, nevezetességek s a legizgalmasabb sportesemények sorakoznak itt egymás mellett. Megelevenedik a nézők előtt a magyar bajnokok dicsőséges berlini szereplése, maga a lüktető élet, a legelevenebb riport ez a film, amelynek bemutatása során zsúfolt nézőtér izgulta végig a felelevenített olimpiai napokat. Nyugodtan mondhatnánk, hogy már ezért magáért is érdemes volt megnézni a Városi Mozi legfrisebb műsorát, de nem akarunk igazságtalanok lenni a gyönyörű Nagy Katóval szemben, aki a kettős műsor másik felében a «Klur» című nagyszerű kiállítású filmben mutatkozott be lebilincselően. Ezt a feketehajú szépséget már régen nem láttuk, de legutóbbi filmjei óta játéka óriásit változott. Nagy Kálót kicserélték, az operettszépségből komoly filmtehetség lett s vannak jelenetei a filmnek, amelyekben Bergnert juttatja eszünkbe (Bergner megbocsátja ezt nekünk). Partnerével Pierra Willmmel együtt az egész filmen keresztül, amely az idegenlégió izgalmas életét viszi vászonra, feszült érdeklődésben tartja a közönséget. Az olimpia-filmnek «Utazás Németországban» című részére külön is felhívjuk a figyelmet.