Soproni Hirlap, 1936. november (23. évfolyam, 251-274. szám)
1936-11-03 / 251. szám
XXIII. évf. 251. szám._____________Sopron, 1936 november 3. kedd_____________________Ara 10 miter. Soproni hírlap az előfizetés Ara Egyes példány ára 10 fillér, vasár- és negyed évre 8. P. Egy hónapra 2.80 P. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ünnepnapon 16 fillér. Szerkesztőség: Várkerület 66. — Telefon 345 Felelős szerkesztő: HORVÁTH MIKLÓS Kiadóhivatal: Várkerület 66. — Telefon 394. Abszurdum, hogy négy millió magyar az ország határain kívüllten — mondotta Mussolini vasárnap Milánóban Mussolini, Olaszország miniszterelnöke szombaton Milánóba, a fasizmus szülőhazájába érkezett, ahol vasárnap délután hatalmas embertömeg előtt óriási jelentőségű beszédet mondott. Mussolini beszédét az olasz rádióval egyidőben az argentiniai, a brazíliai, a németországi, az angliai, az északamerikai, a svájci, az osztrák és a magyar rádióleadók közvetítették. Mussolini beszéde politikai szempontból óriási jelentőségű, különösen az magyar vonatkozásban. A Duce kijelentette, hogy amíg Magyarországnak igazságot nem szolgáltatnak, addig nem lehet végleges rendezés a Duna-medence ügyében. Ezenkívül két szenzációs kijelentést tartalmazott a nagyfontosságú beszéd: az egyik szerint Franciaország eljátszotta Olaszország barátságát, a másik pedig az volt, hogy Olaszország együttműködése Jugoszláviával ma inkább lehetséges, mint eddig bármikor. — Mai beszédemben — hangzottak Mussolini szavai — le akarom szögezni a fasiszta Olaszország álláspontját a mai nyugtalan és zavaros pillanatokban az európai államokkal való kapcsolatban. — Rövid leszek— folytatta a Duce, — de hozzáteszem, hogy minden egyes szavamat jól megfontoltam. Mindenekelőtt meg kell szabadítanunk a nemzetközi életet az ábrándoktól, a közhelyektől és a hazugságoktól, amelyek mind a wilsoni ideológia maradványai. Az egyik ábrándkép, amely már porba hullott, a leszerelés. Senki sem akar elsőnek leszerelni és teljes lehetetlenség, hogy valamennyi állam együtt szereljen le. Megtörténik, hogy sokan összegyűlnek Genfben, léggömböket fújnak fel, azért, hogy belőlük politikai hegységet alkossanak. — A másik ábrándkép az együttes biztonság, amely sohasem volt meg, soha sincs meg és sohasem lesz meg. Az oszthatatlan béke szintén ilyen közhely. Az oszthatatlan béke csak az oszthatatlan háborút jelenti. — Térjünk át a népszövetségre. Számunkra a népszövetség problémája egészen világos. Vagy, megújhodik, vagy eltűnik. Mivel rendkívül nehéz lesz megújhodása, számunkra nyugodtan elszenderülhet. Mi nem felejtettük el és nem felejtjük el soha, hogy a népszövetség ördögi pontossággal gazdasági megszállást szervezett az olasz nép ellen és megkísérelte kiéheztetni asszonyainkat, gyermekeinket és férfiainkat. Békepolitika folytatására a népszövetség nem szükséges. — A francia—olasz egyezmény hivatva lett volna eloszlatni tizenhét év félreértéseit és súrlódásait. Új korszakot kellett volna nyitnia a két nép életében. De jöttek a megtorló intézkedések és természetes, hogy a barátság elhidegült. Legalább két hónap óta Addis-Abebában voltunk és a megtorló intézkedések még mindig érvényben voltak. Egészen nyilvánvaló, hogy amíg a francia kormány várakozó álláspontot foglal el, addig mi sem tehetünk mást, mint ugyanezt. — A július 11-iki egyezmény, új korszakot nyitott meg a mai Ausztria történelmében. Az osztrák—német egyezmény valamennyi rosszul értesült kommentálója vegye tudomásul, hogy én az egyezményt június 5-ike óta ismertem és helyeseltem. Ez az egyezmény megerősítette Ausztria általános helyzetét és állami függetlenségét. — Amíg nem adnak igazságot Magyarországnak, addig nem lehet a Duna-medence helyzetét véglegesen rendezni. Lehetetlen, hogy négy millió magyar a határokon kívül éljen. Magyarország valóban a nagy rokkant, amely áldozatul esett annak, hogy javítani akartak nagyon is elvont igazságtalanságokat és ezáltal sokkal nagyobb tényleges igazságtalanságokat követtek el. Az olasz nép mindig csodálattal és elismeréssel viseltetik Magyarország iránt, elismeri katonai erényeit, bátorságát és áldozatkészségét. A közeljövőben ezek az érzelmek ünnepélyes megnyilatkozást nyernek nyilvános és nagyszerű módon. A Jugoszlávia és Olaszország közötti légkör az utóbbi időben rendkívül megjavult. Emlékeztetek arra, hogy évekkel ezelőtt ezen a téren célzást tettem Jugoszláviával való kapcsolatok megjavításának lehetőségére. Kijelentem, hogy ma már megvannak a megfelelő erkölcsi, politikai és gazdasági alapok a két ország barátságának megerősítésére. A négy szomszéd országon kívül Európa egyik nagy országa az utóbbi időben őszinte elismerést szerzett az olasz nép előtt. Németországról beszélek. A most létrejött berlini megállapodás rendez egyes égető problémákat. A július 11-i szerződéssel eltűnt Németország és Olaszország között a súrlódási felület. Olaszország küzd . Ne csodálkozzék senki, ha ma felemeljük a zászlót a bolsevizmus ellen. A mai zászló a régi zászlónk. A bolsevizmus ellen mi harcoltunk és sok véráldozat árán győztük le. A bolsevizmus és a kommunizmus ma állami szuperkapitalizmus, amely nem tagadja, de felmagasztalja a kapitalista a bolsevizmus ellen rendszert. Ideje volna már véget vetni a fasizmus és a demokrácia közötti ellentéteknek. A fasizmus nem akarja bebalzsamozni a múltat, hanem minden célja a jobb jövő munkálása. A továbbiak során Mussolini az olasz— angol viszonylattal foglalkozott, majd felhívta hallgatóságát, tartson ki a fasizmus mellett. Nagy részvét kísérte utolsó útjára vasárnap Csike Mátyás dr. rendőrkapitányt A tragikus hirtelenséggel, fiatalon elhunyt Czike Mátyás dr. rendőrkapitány temetése vasárnap délután ment végbe a város társadalmának osztatlan nagy részvéte mellett. A Szent Mihály-temető halottas csarnokából temették a szimpatikus, népszerű rendőrtisztet. A megjelentek nagy száma, a különböző testületek népes küldöttsége minden szónál ékesebben mutatta, hogy Czike Mátyás dr.-t mennyire szerették és becsülték, nemcsak a bajtársai, hanem mindenki, aki akár hivatalos, akár magán érintkezésben állott vele. Ott láttuk a temetésen — amelynek szere Ptartását Papp Kálmán pápai prelátus, városplébános végezte, — Sopron város küldöttségét Schindler András dr. polgármesterhelyettes vezetésével, a vidéki főkapitányság képviseletében megjelent Zankó Géza dr. főkapitányhelyettessel az élén a soproni főkapitányság teljes tisztikara; ott volt a törvényszék küldöttsége Domokos Sándor dr. törvényszéki elnök vezetésével, a soproni helyőrség tiszti küldöttsége Kisfaludy József alezredes vezetőével, a Rákóczi-fiúnevelő intézet küldöttsége Leitgeb Pál őrnagy vezetésével, vitéz báró Dőry József huszárőrnagy, Nagy, László határügyi tiszt, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút küldöttsége Hartmann Jenő dr. főfelügyelő vezetésével, a Máv. állomásfőnökség Gömbös Ferenc állomásfőnök vezetésével, a m. kir. pénzügyigazgatóság küldöttsége Mayer Béla p. t. főbiztos vezetésével, a soproni vámhivatal küldöttsége Vermes Herbert vámszaki felügyelő, vámhivatali főnök vezetésével, a kir. fegyintézet küldöttsége Gedeon Richárd főtiszt vezetésével, az osztrák vasúti vámhivatal, az osztrák állatorvosok határellenőrző szerve, a Bundesbahn és a kismartoni és savanyúkúti rendőrség küldöttsége, a népgondozó kirendeltség, a 76-os gy. e. bajtársi körének népes küldöttsége, a soproni szent Benedek-rend képviseletében Gerecs Szaléz dr. tanár jelent meg. A temetési szertartás közben az elhunytat a volt főnöke, Zakariás Antal