Soproni Hirlap, 1936. november (23. évfolyam, 251-274. szám)
1936-11-03 / 251. szám
2 rendőrfőtanácsos búcsúztatta meghatottam — Eljöttünk búcsút venni tőled, — mondotta — aki az államrendőrségnek nemcsak kiváló tagja, hanem forrón szerető jó barát is voltál. — Küzdelmes életet írt elő a sors számodra, mert végigküzdötted a háborút és amikor mint huszonötszázalékos hadirokkantnak kiesett a háborús kard kezedből, mindjárt békekardot fogtál és azzal küzdöttél tovább az élet porondján, épp azzal a nagy lelkesedéssel és becsülettel, mint a harcmezőn, mindaddig, míg a küzdelmekben kimerülve, mint százszázalékos rokkant kidőltél az élők sorából. — Most a veszteség okozta fájdalomtól megtörten állunk itt a sírodnál, mert mi a te munkatársaid és barátaid tudjuk legjobban, hogy kit vesztett benned a magyar nemzeti érzéstől áthatott társadalom. — Czike Mátyás dr. úgyis mint a rendnek őre, úgyis, mint jó barát, átlagon felüli, kimagasló egyéniség volt. Az ő széleskörű tudása, fáradságot nem ismerő ügybuzgalma, éles látása, melegen szerető szíve oly értékek voltak, melyek mindenki részéről csak megbecsülést és szeretetet váltottak ki és dacára, hogy a szigorú törvényeknek volt végrehajtója, ellensége soha nem volt. — Kedves Mátyás! Te megtetted a kötelességedet úgy a hazával, mint a családoddal és barátaiddal szemben. Te megmutattad, hogyan kell egy élethivatást betölteni önzetlenül a magasztos cél érdekében. Ezért becsültünk oly nagyra, ezért szerettünk oly nagyon és ezért fáj most oly nagyon nekünk a te távozásod. — Fogadom azonban, hogy, ha láthatóan nem is leszel körünkben, a te emléked örökké él közöttünk. — Isten veled, kedves barátunk! A viszontlátásra! Könnyezve állták körül az emberek a koszorúk tömegével körülrakott koporsót, melyet a csarnoki szertartás után teljes gyászpompával vittek ki a frissen ásott sírig. Hat díszsisakos rendőr vitte Czike Mátyás dr. rendőrkapitány, koporsóját, amelyen ott volt az elhunyt rendőrtiszt sisakja, kardja. Előtte vitték háborús és rendőri kitüntetéseit. Rendőri diszszakasz vonult a koporsó előtt, lassú menésben Kiss Ödön rendőrfelügyelő vezetésével, a koporsó mellett ugyancsak nyolc rendőrből álló diszkiséret kivont karddal. Czike Mátyás dr. sírját percek alatt elborították a koszorúk, tizenkilenc koszorút helyeztek el a tragikus végű rendőrtiszt sírján, többek között a vidéki főkapitány, a kapitányság tisztviselői kara, az őrszemélyzet, a 76-os bajtársi kör, a vámhivatal, a Máv. állomásfőnökség, az osztrák állatorvosok határellenőrző szerve, az osztrák Bundesbahn és a kismartoni és savanyukuti rendőrség küldöttsége. Ezen a szomorú mindenszenteki napon a szemerkélő esőben duplán fájdalmas volt mindenkinek a bucsuzás Czike Mátyás dr.Székelési zavarok, vastagbélhurut, puffadtság, félelemérzés, bódultság, migrén és általános rosszullét esetén a rendkívül enyhén ható természetes «Ferenc József» keserűviz a gyomor és a bélcsatorna tartalmát gyorsan kiüríti, a bélmirigyek működését élénkíti, a vérkeringést előmozdítja s tartós megkönnyebbülést szerez. Gyomor- és bélspecialisták a Ferenc József Vizet, úgy férfiaknál, mint nőknél és gyermekeknél teljes eredménnyel alkalmazzák. Orvosok ajánlják, tól. Csak lassan oszlott szét a résztvevő közönség, nehéz szívvel hagyva ott a legjobb bajtárs s melegszívű jóbarát sírját... Szakony írta: Csatkai Endre dr. Szakony község az egykori Alsószakony és Felsőszakony, falvakból alakult ki és ma teljesen egybeépült. A megkülönböztetés a középkori oklevelekben meglehetősen ritka, annak a jeléül, hogy hajdanában sem volt nagyobb távolság a két település közt. Mint «Zakan», már 1225-ben, a tatárjárás előtt említi határleirás. Mint a kőszegi uradalom vámállomását 1339-ben találjuk említve. Ez időben az uradalom a király kezén volt, aki a Németujváriaktól hűtlenségük miatt elvette. Az 1360-as években nem egyszer tartottak itt megyei üléseket, vagyis a megye testéből nem szakították ki a falut azért, hogy vasmegyei uradalom része lett. A vám miatt sok hercehurca volt. A borsmonostori apátság panaszt is emelt miatta 1371-ben, hogy jobbágyait, ha Csepregbe igyekeznek, erre terelik," jóllehet Peresznyén át ütjük kikerülné a vámot. 1392-ben Garai Miklós és János kapják meg az uradalom keretében Szakonyt és a veszprémi káptalan be is iktatja őket. Ekkor említik latinul Alsó és Felső Szakonyt külön. 1441-ben Ulászló a kőszegi uradalmat Pálóczinak és guti Országhnak adományozza, majd igen zavaros birtoklások következnek, amelyek során az osztrák herceg, Korvin János, majd zálogjogon III. Frigyes német császár is szerepel. Bizonyára Szakony, is zálogban volt Kőszeggel együtt 1647-ig a Habsburg-család kezén. Zálogjogon 1616-ban Szakony, is a rimaszéchy Széchy-család birtoka lett. Szakonyt 1651-ben Sibrik Istvánnak zálogosították el. A Széchyek után 1689- ben és 1693-ban az Esterházy, hercegi család jut részben csere és részben vétel útján az uradalom birtokába. 1836-ban a Fényes lexikon szerint még Esterházy Pál herceg a birtokos, ma azonban már csak a templomi kegyuraság emlékeztet rá, hogy a nagynevű családnak Szakonnyal bővebb kapcsolatai is voltak. A szakonyi templom a késő középkorban filiája volt Szentkirálynak; ez még 1528-ban megvolt és akkor osztrák és magyar bizottság együttesen döntött a kegyuraság kérdésében, lévén a birtokjog a fentiek szerint elég bonyolult. Kanizsay Ferencnek ítélték oda a templomok pátrónusi jogait. Szentkirály azonban nyilván Kőszeg ostromának idején elpusztult, ma csak egy kisebb major őrzi a nevét, az újabbkori épületekben nyomát sem találni a korábbi egyházi épületeknek. A szakonyiak 1458-ban ismeretlen soproni ötvösnél kelyhet rendeltek, de a mester közben meghalt és özvegyével különböző huzavonák támadtak. A 15. századbeli oklevelek megtartották az akkoriban használatos német elnevezést is (Zakarsdorf). 1591- ben már az önálló evangélikus egyház szerepel. Lelkészeinek sorában a felekezetnek több nagysága is szerepel, így Zvonarics Mihály és Kiss Bertalan, a későbbi püspök. Tartottak Szakonyban kerületi üléseket is, így mint erőssége az egyháznak, 1673-ig maradt, bár közben 1651-ben a templom nyilván katolikus kézen volt; ekkor püspöki látogatás esik és a jegyzőkönyv megemlíti, hogy a templom kívül esik a falun, tornya az «evangélikusok módjára» épült, valószínűleg egyszerűen. 1713-ban török-tatár és kuruc idők után újonnan restaurálva találta a püspöki látogatás, több kép és hat zászló diszítelte. Mivel távol esett a falutól, (a mai temető helyén) a községben a parókia mellett 1752 körül a Szentháromság tiszteletére kápolnát építettek és a keresztelő kutat is ebben helyezték el. Az 1780-as jegyzőkönyv szerint két oltára volt, egyszerű szószéke és orgonája. Anyakönyveit 1730-ban kezdték. 1863 és 1869 közt új templomot építettek, immár a faluban, 1898-ban pedig restaurálták. Ekkor kaphatta új gótikus homlokzatát a toronnyal. Belseje elég érdektelen, hajóját öt szakaszos, a három belső szakasz donga cikkellyel, a két szélső nélküle. A csehboltos szentély keskenyebb, mint a hajó. Lerendezése a múlt század második feléből datálódik, újgótikus, főoltárának képe Szent Istvánt ábrázolja Magyarország védőasszonya előtt, valószínűleg idősb Storno Ferenc műve, jelzését nem lehet kivenni. Máriaoltárát 1890-bena soproni Fendt János faragta és Habich aranyozta. A főoltáron koraklasszicista gyrtyatartók állnak. Ugyanott két gyengébb barokk szobor, a főpapokat ábrázolják, állítólag a korábbi templom maradványai. Egy rokokó kehely rézből, érdekesebb a miseszerek közt. A távoli temető, a hajdani templom helye, egy meglehetősen rossz karban levő régebbi sírkövön kívül nem mutat fel jelentősebb dolgot. Ezt a párkányt két részre bontja, lent rokokó kartusban relief lehetett, ma már kivehetetlen, a felső részt oldalt csigák támasztják meg, nagy rokokó kartusban a felírás tönkre ment, feszület koronázza a követ. Az említett falubeli kápolnát a templom építésével egyidőben lerombolták. (Folytatjuk) SOPRONI HÍRLAP A belügyminiszter további intézkedésig betiltotta a Felsődunántúli Hétfői Újság megjelenését Akik tegnap a «Felsődunántúli Hétfői Újság»-ot keresték, azt a választ kapták, hogy a lap nem jelent meg. Nemsokára ezután hire terjedt a városban, hogy a lap meg nem jelenésének hátterében belügyminiszteri rendelet áll, mely az újság megjelenését betiltotta. Értesülésünk szerint a lapbetiltásra az szolgáltatott okot, hogy a «Felsődunántúli Hétfői Újság» egyik szomszédos állam valutájával kapcsolatban valótlan hírt közölt és ebből zavart előidézhető következtetést is vont le. Ezért közérdekre való tekintettel a belügyminiszter szombaton távirati rendelkezést intézett a város polgármesteréhez az újságnak további intézkedésig való betiltásáról. Sopron város területén 6820 a 6-tól 15 évig terjedő beiratkozott tanköteles gyermekek száma Elemi iskolába 4820 gyermek jár A városi közigazgatási hatóság most készült el a Sopron város területén 1936—37. tanévre beiratkozott tanköteles gyermekek (6-tól 15 éves korig) létszámjelentésével. A hivatalos összeállítás szerint a jelen tanévre beiratkozott 6-tól 15 éves korig, Brennbergbányával együtt, összesen 6820 gyermek. Ebből fiú 3385, leány 2865, brennberbányai (fiú és leány) 570. Az összesítésben szerepel 179 fiú és 49 leány, akik vidékről járnak be Sopronba tanulni. A tanköteles gyermekek közül 4820 jár elemi iskolába Sopron területén. A középiskolások száma 15 éves korig 1924 és a tanoncoké 76. Pártoljuk Városunk Iparát! terményt, takarmányt a Vásároljunk lisztet, Soproni Malomiparnál ! 1936. november 3.