Soproni Hirlap, 1938. augusztus (25. évfolyam, 172-195. szám)
1938-08-02 / 172. szám
XXV. évf. 172. szám. Sopron, 1938 augusztus 2. kedd Ára 12 fillér Soproni Hírlap AZ ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egyes példány ára 12 fillér, vásár- és legyed kr. 8.— P. — Egy hónapra 2.80 P. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ünnepnapon 16 fillér. Serkesstőség: Várkerület 66. — Telefon 345. Felelős szerkesztő: HORVÁTH MIKLÓS Kiadóhivatal, Várkerület 66. — Telefon 394. Bornemisza Gisza iparai miniszter jelen: ünnepélyes keretek között megnyílt a soproni nyeri egyetem (M. T. I.) Bornemisza Géza iparügyi miniszter Szily Kálmán vallás- és közoktatásügyi miniszteri államtitkár és titkára, Tóbiás Kornél dr. minisztrei osztálytanácsos kíséretében szombaton este gépkocsin Sopronba érkezett, hogy a kormány képviseletében részt vegyen a soproni nyári egyetem megnyitásán és látogatást tegyen a soproni Ipartestületben. A soproni nyári egyetem előadói szombaton este a Hubertusz vadászlakban emerkedő vacsorán vettek részt, amelyen megjelent Borenmisza Géza iparügyi miniszter is. A soproni nyári egyetem ünnepélyes megnyitása vasárnap délelőtt volt a városháza közgyűlési termében, amelyet zsúfolásig megtöltött Sopron város társadalma és a nyári egyetem hallgatósága, ott voltak igen nagy számban a József nádor egyetem tanárai: Czedler Jenő, Wälder Gyula, Rohringer Sándor, Márffy Ede, Both Gyula, Wendl Miklós, Testamanti Jenő, vitéz Bokor Ignác, Kövessi Antal, Bomwaller Alfréd, Széky János, Bolemann Géza, a pécsi Erzsébet tudományegyetem képviseletében Karner Károly dr., Pröhle Károly dr. és Kiss Jenő egyetemi tanárok dr.Gévayi Wolff Lajos alispán, a bányászok és kohászati egyesület képviseletében Quirin Leó, bányafőtanácsos, az országos erdészeti egyesület képviseletében Biró Zoltán felsőházi tag, az iparügyi minisztérium részéről Alliquander Ödön és Telegdy Both Károly, miniszteri tanácsosok, a földművelésügyi minisztérium részéről Molicsányi Gábor miniszteri tanácsos, vitéz Nemerey Márton ezredes, állomásparancsnok nagyobb tiszti küldöttség élén, Ziegler Gusztáv tábornok, a honv. haditechnikai intézet vezetője, Papp Kálmán pápai prelátus, felsőházi tag, Priekler János ev. egyházi felügyelő, Pinezich István és vitéz Kő József országgyűlési képviselő, Roth Flóris bányafőtanácsos és még sok más előkelőség. Megnyitó Szabó Gusztáv prorektor megnyitóbeszédében rámutatott arra, hogy a soproni nyári egyetem már a második évben igen örvendetes fejlődést ért el, a hallgatók száma meghaladja a háromszázat. Hangoztatta, hogy ma minden élni akaró nemzetnek három irányban kell fejlesztenie erejét: honvédelmi, gazdasági és szellemi téren. A szellemi fegyverkezést egyetemeink most már nemcsak falaikon belül, hanem azokon kívül is végzik. A soproni nyári egyetem is ennek egyik megnyilatkozása. Szabó Gusztáv prorektor ezután rámutatott arra, hogy, az alkalmazott természettudományok minden ágában évről-évre olyan nagy fejlődés mutatkozik, hogy a mérnöktársadalom már évek óta sürgeti rendszeres mérnök továbbképző tanfolyamok tartását. A József nádor egyetem tanácsa ezért javaslatot tett a vallás és közoktatásügyi miniszternek az egyetemmel kapcsolatban álló Mérnök Továbbképző Intézet felállítására. A soproni nyári egyetem már úttörő munkát végzett ezen a téren, amennyiben tavaly bányászati és kohászati, az idén pedig erdőmérnöki továbbképző tanfolyamot rendezett. A megnyitó beszéd után Bornemisza Géza iparügyi miniszter állott fel szólásra, aki a kormány és külön a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevében meleg szavakkal üdvözölte a második évébe lépő soproni nyári egyetemet. Hangoztatta, hogy minden magyar ember hálával és szereretettel gondol a hűség városára, de a magyar technikusok még külön is hálásak azért, hogy a hűség városa, a magyar nemzeti művelődés végvára szeretői otthont adott a menekült bányászati és erdészeti főiskolának. A nyári egyetem jelentősége A bányászati és erdészeti főiskola, amely közben egyetemi rangra emelkedett, mintegy a város iránt érzett hálából megajándékozta Sopront, de az egész országot is egy országos jelentőségű intézménnyel, a nyári egyetemmel. A nyári egyetemnek rendkívül nagy a jelentősége a magyar közművelődés előbbrevitele szempontjából. De különösen hogy a jelentősége rész szerepe a soproni nyári egyetemnek, mert a hasonló jellegű intézmények közül ez az egyedüli, ahol megfelelő szószéket kapnak a technikai és a természettudományok. A technikai tudományokban örökös fejlődésmutatkozik s talán egyetlen más tudomány sem mutatott fel az utóbbi időben olyan rohamos fejlődést, mint a műszaki tudomány. Ez a rohamos fejlődés szükségessé teszi, hogy azok, akik a technikai tudomány valamelyik ágával foglalkoznak, szaktárgyukban minél mélyebbre merüljenek el. De éppen ez a nagyfokú differenciálódás teszi egyutal szükségessé, hogy a saját munkaterülete milyen vonatkozásban van a rokontudományokkkal és általában az egész emberi tudással. Tehát a részletekbe menő szakképzést kell, hogy nyomon kövesse egy szintétikus szemlélet nyújtása, mert különben csak egyoldalú szakemberet adunk a magyar közéletnek, elsősorban a magyar gazdasági életnek. Mindnyájan listában vagyunk azzal, hogy a magyar technikai szakoktatás világviszonylatban is elsőrangú. De amikor ezt megállapítjuk, meg kell állapítanunk azt is, hogy nemcsak nálunk, hanem világszerte bizonyos hiányosságai vannak a technikai oktatásnak éppen a szintétikus szemlélet nyújtása tekintetében s sok a teendő, hogy összhangba hozzuk a különféle tudományágakat egymással és az egyetemes műszaki képzés szolgálatába állítsuk a szakoktatást, a nyári egyetemek, mint a soproni is, az egyetemes szemlélet nyújtásával és annak fejlesztésével lehetővé teszik azt, hogy a magyar mérnökök kiváló szakképzettségük mellett gazdasági és egyéb hasznos ismereteiket, is kibővíthessék. A másik nagyon fontos szempont, amelyre a soproni nyári egyetem működésével kapcsolatban rá kell mutatni: a műszaki továbbképzés problémája, aminek szükségességére a prorektor úr már rámutatott. A műszaki tudományok fejlődése, az ipar csoodálatos teljesítményei napról-napra új problémákat tárnak a szakközönség elé. A közönség nem is tudja, milyen nagyjelentőségű részletkérdések kerülnek megoldásra napról-napra a tudomány műhelyeiben. Ha valamilyen szakembernek szüksége van arra, hogy ismereteit felfrissítse, szakmájának haladásáról tudomást szerzezen s elért tudományos eredmények gyakorlati alkalmazását elsajátítsa, akkor a mérnök az. Olyan tőkeszegény országnak a boldogulása, mint amilyen Magyarország, különösen pedig iparának fejlődése attól függ, hogya magyar műszaki társadalom milyen tudást, felkészültséget, technikai kultúrát tud a nemzet érvényesülésének szolgálatába állítani. Ha végignézem a soproni nyári egyetem előadóiaknak illusztris névsorát és előadásaik tárgyát, akkor különös örömmel állapíthatom meg, hogy mind aszintétikus technikai és gazdasági szemlélet nyújtása tekintetében, mind a mérnöki továbbképzés tekintetében teljesen megnyugtató anyagot és remélhetőleg megfelelő sikert is fog fel. Imitálni a soproni nyári egyetem. A nyári egyetem és a nagyközönség Szeretnék rámutatni még egy társadalompolitikai kérdésre is. Ha a nyári egyetemek, elsősorban a soproni nyári egyetem előadási módszerét vizsgáljuk, akkor örömmel állapíthatjuk meg, hogy bár a tudományok legújabb fejlődéséről igen magas színvonalon tájékoztatja hallgatóit, ezt mégis olyan módon teszi, amely nem jelenti a tudomány művelőinek a nagyközönségtől való elkülönülését, az elefántcsont-toronyba való zárkózást, hanem oly módon, hogy a más szakmákban dolgozók részére, de ezen túlmenőleg , a nagyközönség részére is szolgálja a helyes ismeretterjesztés feladatait. Ez a legnagyobb társadalompolitikai jelentősége a nyári egyetemeknek. Ma ugyanis minden tanult embert a tudomány népszerűsítése és a nagy tömegek felvilágosítása tekintetében fokozott kötelességteljesítés és feladat terhel. Ma mindenütt jelszavak uralkodnak s ezek a jelszavak nemcsak politikai és társadalmi téren, de sokszor gazdasági téren is azzal a v veszéllyel járnak, hogy féléves útra vezetik a szélesebb tömegek közgondolkodásait. A magyar közgondolkozás gazdasági és ezzel kapcsolatos műszaki kérdésekben talán még nagyobb végleteket mutat, mint politikai téren, aminek az a magyarázata, hogy a magyar ember mindig előszeretettel foglalkozott politikával és meglehetősen elhanyagolta a közgazdasági kérdéseket. Ha figyelemmel kísérjük a társadalmak fejlődését, megfigyelhetjük, hogy mindinkább a tömegek érdekeinek szolgálata lép újabban előtérbe. Lassanként minden tömegmozgalommá válik. De azt hiszem, senki sem.