Soproni Hirlap, 1938. szeptember (25. évfolyam, 196-220. szám)
1938-09-01 / 196. szám
2 31 Feltűnő, hogy Frigyes főherceg egyik hadiparancsában azt mondja katonáinak, hogy teremtsék meg délnyugaton is azt a határt, amelyre jövőbeli biztonságunk szempontjából szükségünk van. Ez már nem katonai, hanem politikai ténykedés, amely ellentétben van külügyi kormányunk amaz álláspontjával, hogy nekünk hódító szándékaink nincsenek. A külügyminiszterrel delegációk hiányában nem érintkezhetünk, azért a kormánynak kell módot találnia arra, hogy a legfontosabb kérdésekről mégis informálva legyünk. Tudni akarjuk, hogy milyen megállapodások történtek Lengyelországra és Szerbiára nézve, mik a gazdasági megállapodások és milyen viszonyban vagyunk Németországgal? Különösen akkor kavarog a vihar, amikor kitűnik, hogy Románia hadüzenete kész üzleti énül érte a külügyi kormányt s hogy Erdélyben nem állt elegendő haderő rendelkezésre s az oláhok 12 vármegyébe behatoltak. Károlyi Mihály, Apponyi, Lovászy Márton, Batthyány Tivadar, Holló Lajos, Urmánczy Nándor és még egész sereg képviselő támadja a külügyi kormányt és a miniszterelnököt, akinek alig van több megjegyzése, mint az, hogy a román hadüzenet írta: BERECZ DEZSŐ időpontjában tévedtünk, mert ez az időpont a románok támadására nem volt kedvező (Derültség). Az ellenzék sokat foglalkozik Burián külügyminiszternek azzal a nyilatkozatával, amellyel az ellenzék bizalmi férfiait fogadta mondván, hogy a hadvezetésről nem informálhatja őket, mert ő sem kap informáciciókat és gyakran kénytelen kerülő után szerezni értesüléseket. A külügyminiszter másik nyilatkozatából meg az következik, hogy a román helyzettel tisztában volt, tehát akkor az erdélyi betörésért a felelősség a hadvezetőséget és a magyar miniszterelnököt terheli. Pallavicini György őrgróf indítványozza, hogy a képviselőház a felelősség megállapítására küldjön ki bizottságot. Batthyányi: Követelem és sürgetem, hogy hagyják el helyüket elsősorban a külügyminiszter úr, a miniszterelnök úr, a hadügyminiszter úr és azok a vezérek, akik a kellő óvintézkedésekről nem gondoskodtak! Az országban liszt-, zsír-, cukor-, szénhiány van. Ezekért a cikkekért az emberek sorban állnak az üzletek előtt: új háborús kép. A bíróságok a hadseregszállítók és áruuzsorások bűncselekményeit tárgyalják. A termés a háború kezdete óta rossz (a búza 28 millió mm. körül mozog). Németországban a drágulás arányszáma 96 százalék, nálunk 218 százalék. XIV. Tovább birkózunk 1917 relatív nyugalommal kezdődött. A németek Rigánál foglaltak el több ellenséges állást, a nyugati arcvonalon visszavertek több támadást, Verdunnél tért nyertek, az oroszokat Zlota-Lipánál egy török hadtest verte vissza, Görz tájékán a trencséni dajkák nyomultak be néhány olasz árokba, egy német tengeralattjáró 8 nap alatt 17 hajót süllyesztett el. Január végén az oroszok a meslikanestii szakaszon kezdtek heves támadási s Valeputnánál értek el sikert. A rendkívüli hideg az egész orosz arcvonalon akadályozta a hadműveleteket. A központi hatalmak jegyzéket intéztek a semleges államokhoz, amelyben bejelentik, hogy békeajánlatuk visszautasítása következtében február 1-vel az entente államait blokád alá veszik és megindítják a kíméletlen búvárhajóharcot, amely mint Németország legélesebb és legjobb fegyvere, közelebb visz a békéhez. Anglia, Franciaország, Olaszország körül zárlati zónát állapítanak meg, amelyen belül a tengeri forgalmat minden eszközzel megakadályozzák. A jegyzék nagy riadalmat keltett a semmleges államokban, Hollandia és Svédország tengeri forgalmát azonnal megállította s intézkedett az útban lévő hajók védelmére. A semleges államok sajtója természetesen éles hangon ír a központi hatalmak elhatározásáról, mert hiszen a blokád elsősorban a semleges államok forgalmát érinti. (Folytatjuk.) Régi újságok olvasása közben SOPRONI HÍRLAP 1938 szeptember 1. A Városi mozi jubileumi díszelőadása ami meglepetés lesz! Apró megkevesések Egy szegedi táblabíró nyaral ill a családjával. Már nem először vannak Sopronban. Mióta csak megismerték városunkat, minden évben ide jönnek nyaralni, mert nagyon kedvelik városunkat. Tőlük hallottam, hogy szegedi ismerőseiknek képes levelező lapokat küldtek. Köztük volt a bencés templom képe is, melybe gyakran betérnek ájtatoskodni. De megütközve vették észre, hogy Kecske-templomnak van rajta nevezve. Ez az elnevezés annyira bántotta vallásos érzésüket, hogy nem merték elküldeni a lapot Szegedre. , De az esetet elpanaszolták nekem. Az bizonyos, hogy a nép így hívja. Talán azért,mert a tornyára egy fejével lefelé bukókecske van kőből kirajzolva. Nem azért,mintha talán hitelt kellene adnunk a mondának, mely, szerint a templomot abból a pénzből építették, melyet egy kecske kikaptpart a földből. Inkább hisszük, hogy valami jótevője volt hajdan a templomnak és az ő címerében volt a kecske. De mert csakugyan furcsán hangzik és idegeneknek érthetetlen a kecskének és a templomnak a kapcsolata, talán a levelezőlapokon nem kellene Kecske-templomnak nevezni. óh szent bürokrácia! Az Idegenforgalmi rt. a nyár elején a Lövér-szállóban fiókirodát rendezett be. A derék Szeidl János vezeti ezt az irodát, mégpedig a vendégek legteljesebb megelégedésére. így, meg tudják takarítani azt az időt, amelyet eddig a város túlsó felén levő Idegenforgalmi Iroda felkeresésére fordítottak. Ám a Magyar Vendégforgalmi Szövetség igazolványát, mely a visszautazási kedvezményt lehetővé teszi, csak a városi irodában lehet ellátni bélyegzővel. Miért, kérdezheti a nyájas olvasó, s csak azért, mert az Idegenforgalmi r. t. nem látta el körbélyegzővel a futékirodát. Nyilván azért, mert egy ilyen körbélyegző tönkre tenné az Idegenforgalmi r. t.-t. Az utasnak tehát, ki a Lövér-szállóban mindent megkaphat, amit az Idegenforgalmi Iroda csak nyújthat, ezért a csekélységért, az igazolványnak körbélyegzővel való ellátásáért csakugyan be kell kutyagolnia a városba. Aki nem hiszi, próbálja meg. Hogy telefonnal sem szerelték fel a fiókirodát, csak mellékesen említjük meg. Pedig erre is nagy szükség lenne. De ha ezek a hiányosságok nem lennének, mi lenne a bürokráciával, mely él és virágzik, mint elmaradhatatlan tartozéka mindennapi életünknek. Gyalogjárót a Domonkos átjárónak A Tschurl-féle házat lebontatta a város és A prostata megbetegedéseinek kezelésében a rendkívül enyhén ható természetes «Ferenc József» keserűvíz — reggel éhgyomorra egy kis pohárral — gyakran nagyfontosságú szolgálatot tesz azzal, hogy igen könnyű, lágy székletétet biztosít és az egész anyagcserét előmozdítja. Kérdezze meg orvosát: a törmelék elhordása se tarthat már sokáig. Akkor azután gondolkodhatunk raja, hogy építsünk-e a lebontott ház helyébe másikat, vagy utcának hagyjuk-e meg, mint a legtöbben óhajtják. De ennek eldöntése sok ideig fog tartani. Addig is gondoskodni kell az úttest megépüléséről és a keleti oldal gyalogjárójáról. Az ott levő iparosok és kereskedők is megmozdultak, mert ők érzik legjobban az útnak és gyalogjárónak a hiányát. A gyalogjáró a legsürgősebb. Az úttestet is rendbe kell ugyan hozni, de a végleges burkolás attól függ, hogy megnyitják-e kocsiforgalommak is, vagy sem. Ha az Arany János-utcát megnyitják, ami szintén nem várathat tovább magára, akkor a kocsiközlekedés mellőzhető az átjáróban. De a gyalogjárót azonnal el kellene készíteni. Bakonyi László A Kecske-templom Kantártanitót Vasárnap délután Várkonyi Jenő kanonok, két. esperesplébános elökölete alatt tartották meg a szárföldül rk. tanitói állás betöltését. Az állásra az egyházmegyei hatóság Fodor Alajos baboti tanítót, Giczi Gyula ciráki k. tanítót és Molnár Lászlót, a nyugalomba vonult ig. tanító fiát jelölte. A pályázók közül Molnár László került ki győztesen, akit egyhangúlag választottak meg kántortanitónak. Hétfőn délután a község nagy érdeklődése közepette Szilsárkányban Giczi József helybeli esperes elnöklésével választottak kántortanitót. Itt Németh Imre veszkényi tanítót választották meg, szintén egyhangúlag. Öröm volt nézni, amint választás után vállaikra véve, virágcsokorral halmozták el a szimpatikus, jó megjelenésű tanítót. választott Szárföld ás Szilsárkány Asszonyok véres harca Ralfon Nem mindennapi jelenség játszódott le tegnap délután Ralf egyik házában. Fiedler Sámuelné és Polli Károlyné, akik szomszédasszonyok, szóváltásba elegyedtek, majd főzőkanállal és késsel támadtak egymásra. A háborúból Polli Károlyné került ki győztesen, miután egy hatalmas konyhakéssel úgy megszúrta ellenfelét, hogy az vérrel borítva esett össze. * A megsebesült asszonyt gyógyításra az Erzsébet-közkórházba szállították. A szurkáló asszony ellen a csendőrség eljárást indított.