Soproni Hirlap, 1938. október (25. évfolyam, 221-246. szám)

1938-10-01 / 221. szám

1938 október 1. SOPRONI HÍRLAP Hálával emlékezett meg a város közgyűlése a magyarság nagy barátairól A késő esti órákig elhúzódott a tegnapi városi közgyűlés Sopron város törvényhatósági bizottsága Hőgyészy Pál főispán elnöklése mellett tegnap délután 3 órai kezdettel tartotta év­­negyedes, rendes közgyűlését a városháza nagytermében. Az elnöklő főispán megnyi­tójában felhívta a bizottság tagjainak figyel­mét a történelmi időkre és azokra a férfiak­ra, akik ezekben a nagy időkben a béke ügyét szolgálják. — Úgy látszik és számunkra ez a legfonto­­­sabb, hogy­­ a magyarság igazságos ügye mindjob­ban kezd tért hódítani,­­ hála az isteni gondviselésnek és hála a ma­gyarság nagy barátainak. Meleg szeretettel és mély meghatódottság­­gal emlékezett meg megnyitójában a főis­pán a pápa Őszentségéről, aki rádiószózatában saját személyét aján­lotta fel a békéért. A főispán nagy tetszéssel fogadott megnyi­tója után Völker József ny. siketnémainté­­zeti igazgató napirend előtti felszólalásában vázolta a trianoni magyarság húszéves szen­vedését. Meleg hálával emlékezett meg az or­szág kormányzójáról, a magyar miniszter­­elnökről, külügyminiszterről, akik emberfe­letti erővel dolgoznak a nemzet boldogabb jövendőjéért. Indítványozta, hogy, hódoló távirattal köszöntse a törvényha­tóság a magyar államfőt és táviratilag üdvözölje úgy, a miniszterel­nököt, mint a külügyminisztert. Ugyancsak indítványozta, hogy táviratilag üdvözölje a közgyűlés Hitler kancellárt, Mussolinit, az olasz nemzet vezérét, a lengyel államfőt, to­vábbá az angol és francia miniszterelnököt­. A közgyűlés az indítványokat egyhangú lelkesedéssel tette magáévá. Áttérve a tárgysorozat megvitatására, F­á­­b­i­á­n Lajos főszámvevő beterjesztette a vá­ros 1939. évi költségelőirányzatát. Az utóbbi 2­98­0 114 pengő kiadással és 2,11ot­.373 pengő bevétellel számol. A hiány 317.334 pengő, melynek eltünteté­sére a főszámvevő 50 százalékos pótadó kive­tését javasolta. 103 százalékos pótadóra lett volna szükség A jelentéshez Sopronyi-Thurner Mi­hály dr. polgármester szólalt fel elsőnek. — Nem kívánok expozét adni, — mon­dotta többek k­özött, — ha mindazt meg akarnánk valósítani, ami a város érdeké­­ben kivánatos és­­amit meg­valósításra az egyes ügyosztályok javasoltak, úgy 103 szá­zalékos pótadót kellene kivetni. Az utóbbit nem lehetne megtenni, mert számolni kell a polgárság teherbíró képességével. Sik­erült így is olyan megoldást találni, hogy kulturális és szociális téren javulásról számolhatunk be. A katolikus és evangélikus elemi iskolák se­gélyét 25.000 pengővel felemelhetjük. Az ín­ségesek ellátása terén sincs hanyatlás. Pót­­adónkat teljes egészében a szegényekre és a munkanélküliek foglalkoztatására fordíthat­juk. A közvágóhíd építését még az érdekeltek is ellenezték A polgármester felszólalása után Pinc­­zich István dr. országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Beszéde elején helyén­valónak találta, hogy a törvényhatóság a pótadót ne emelje, mert — mint hangsú­lyozta — nem szabad újabb terheket rakni a polgárságra. — A költségvetés részleteivel nem kívánok foglalkozni, a részletek évek óta egy keret­ben mozognak. Bizonyos rezignációval kell azonban megállapítanom, hogy, a költségve­tés nem bizonyít a város gazdasági helyze­tének javulása mellett. Nem mondom, hogy kifogásolta, hogy a törvényhatósági bi­zottság nem értesül mindarról kellő idő­ben, ami a városnál történik, holott minden lépésről, minden hivatalos eseményről érte­sülnie kellene, ami itt a város érdekében­ történik. Felszólalása végén a világ mai fel­fegyverkezett állapotával foglalkozott s an­nak a véleményének adott kifejezést ennek kapcsán, hog­y ezt a szörnyű fegyverkezést, ezt a háborús készülődést «óriási gazda­sági fellendülés» fogja követni. Ezekbe a jobb időkben kell remélni, ezekre kell bíz­nunk és ezekre el kell készülnünk. Rendes városképet kell teremtenünk, utcáinkat rendbe kell hozatnunk , s mindent el kell követnünk, hogy Sopron idegenforgalmi jövedelmét fokozzuk. Meg kell csinálnunk a közvágóhidat, a gőzfürdőt és meg kell oldanunk egyéb problémánkat is. Végezetül a költségvetés elfogadását javasol­ta, kérve a bizottságot, hogy tekintsék ezt a felszólalását úgy, hogy azt a város szeretete diktálta s szándéka nem volt más, mint a javítás s az, hogy előbbrejuttassa a város fejlődését. Gallus Sándor dr. kormányfő tanácsos fölszólalásában a költségvetési vita medré­nek kiszélesítését hangoztatta. A városfej­lesztés kérdésében osztotta Pinezieh István dr. fejtegetéseit. Az OTI-székházépítést, a Tschurl-ház lebontását mint örvendetes je­lenségeket említette föl, de ugyanakkor rá­mutatott a hiányokra is. S­c­h­e­r­m­­á­r Károly Pinezieh István dr. felszólalására reflektált, hangsúlyozva, hogy a törvényhatósági bizottság nem érdemelte meg a szemrehányást, mert mindig megtette kötelességét.­­ — Ezt a beszédet nem itt, hanem a képvi­selőházban kellett volna elmondania Pine­­zich dr.-nak — mondotta.­­ A továbbiakban kijelentette, hogy Gallus Sándor dr. felszólalását magáévá teszi, majd végezetül a vagyondézsma terheit tette szó­vá, egyesek ellenkező közbeszólásától kí­sérve. Vitéz Újhelyi Dezső­­ rendeletet sürget a lakók névjegyzéké­nek kifüggesztésére. Mint amely rendkívül fontos rendőri ellen­őrzés szempontjából, ebben a határszéli vá­rosban. Szóvá tette a nemzeti zászló ügyét, dicsérettel emlékezve meg a soproni háztu­lajdonosokról. Ma már alig van ház Sop­ronban, amelyen nemzeti ünnepeinken nem lengene a magyar zászló. Viszont arra kér egyes háztulajdonosokat, hogy­ olyan régi zászlót mégse tegyenek ki, amelynek a színét már nagyítóval sem lehet megállapítani. Kérte a továbbiakban a Gömbös Gyula­ ut­cának minél előbbi megjelölését. A hűség­­zászló szerkezete kicserélésre szorul. Vége­zetül kifogásolta, hogy egyes utcákon a bol­tok előtt a fél gyalogjárót elfoglalják a ki­tett gyümölcsösládák. Az utcák öntözésére és a parkok padjainak tisztántartására hívta még fel a figyelmet, majd arra kérte a tör­vényhatóságot,­­ szervezzen önálló múzeum igazgatói ál­lást. Indítványozta végül, hogy a törvényhatóság közgyűléseit a magyar Hiszekegy elmondá­sával kezdje. , Támogatni kell a légvédelmet Kiss Jenő dr. egyetemi tanár felszólalá­sában arra kérte a polgármestert, hogy tel­jes egészében teljesítse az egyházközségek­nek az iskolasegély ügyében beadott kérel­met. Kérte a törvényhatóságot, emelje fel a Vöröskereszt támogatására szánt összeget, ne csökkentse a tisztifőorvos dologi kiadá­­sait és támogassa az aktív légvédelmet. Völker József ny. igazgató felszólalásá­ban többek között rámutatott Pinezieh dr.­­nak a városfejlesztés terén kifejtett nagy ér­demeire. Völker József a költségvetést elfogadta. Pinezieh István dr. válaszolt Schármár fel­szólalására, majd ismét Schármár Károly kért szót s foglalkozott a Pinezieh dr. által elmondottakra. i (­­ Márkus Ferenc dr. az evangélikus és a katolikus iskolák segélyezésére előteremtett 25.000 pengő kapcsán mondott köszönetet a polgármesternek, mint, aki ezt az iskolasegélyt végeredmény-Visszafelé megyünk. Stagnálunk, amit szo­morúan kell megállapítanom. A továbbiakban arról beszélt Pinezieh dr., hogy egy, olyan hangulat lett úrrá, melyben megakad a fejlődés. Hovatovább senki nem akar áldoza­tot hozni, mert túlságosan fél a terhektől. Nem lehet megoldani az áldozatkészség híján olyan problémákat, melyek fölött éveken át vitat­koztak s amelyeknek megoldását mindenki szükségesnek tartja. Midőn a közvágóhidat és a hűtőház megépítését sürgettem — mon­dotta — még az érdekelt iparosok is elle­nezték azt. — Nézzünk körül a világban — mondotta, — figyeljük meg, milyen más ott az élet tem­pója. Németországban vagy Olaszországban nem azon múlik valami, hogy néhány per­centtel nagyobb-e a pótadó. A háborúban sem nézzük, hogy­ honnan vesszük elő a pénzt és mégis elő kell azt teremteni. A továbbiakban rámutatott az irányokra. — Itt van a Várkerület rendezésének kér­dése, — mondotta — ebben sem jutottunk előbbre. Itt a városszéli telepítés ügye, a gőzfürdő stb., ezen a téren sem történt sem­mi. Mindig tervekkel foglalkozunk, amelyek­ből a végén semmi sem lesz, mert állítólag nincs pénz. Viszont meg kell mondani vég­re, hogy még komolyan sohasem foglalkoztunk a fedezet előteremtésével. — Hogy jól menjen itt a munka, hogy Rendes városképet kell teremtenünk 3 Jeff Mac Doni NELSON EDDY filmje minden évben esemény: 1936: Rose Marie 1937: Orgonavirágzás 1938: Nyugat lánya Premier ma a Városi Mozid! FIGYELEM! szombat — vasárnap Világtörténelmi hiradó: Hitler—Chamberlain. Berch­tesgaden—Godesberg. A ma­gyar honvédség. Német had­erő felvonulása. Cseh terror. Szudéta szabadcsapatok. Az első bevonulás. Izgalom a Downing Streeten. London hadi készülődése. Vissza a Felvidéket! stb. stb. stb. meg tudjuk valósítani terveinket, — foly­tatta Pinezieh dr. — ahhoz mindenkinek az érdeklődésére s főleg a törvényhatósági bi­zottság tagjainak közreműködésére van szük­ség­ , I . i­­ .

Next