Soproni Hirlap, 1938. december (25. évfolyam, 272-296. szám)

1938-12-01 / 272. szám

XXV. évf. 272. szám. Sopron, 1938 december 1. csütörtök Ara 12 miér SOPRONI HÍRLAP AZ ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egyes példány ára 12 fillér, vásár- és hegyen évre 8.— P. — Egy hónapra 2.80 P. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP ünnepnapon 16 fillér. Czillinger József dr. alispán mellett A mi külön belpolitikánk A Soproni Hírlap tegnapi számában­­A mi külön belpolitikánk címen foglalkozott az alispáni állásra kiírt pályázat eredményével. Megírtuk, hogy az állásra Czillinger Jó­zsef dr. soproni és Ghiczy Ödön kapuvári főszolgabíró személyében ketten adták be pályázatukat. Személyük — állapítottuk meg tárgyilagosan — intakt, felkészültség­ük­­ből és tudásukból, vezetői készségükből pe­dig már ízelítőt adtak.» Cikkünket azzal a gondolattal fejeztük be, hogy... különös örömünkre szolgált volna, ha a mai időkben nem választás útján, de közfelkiáltással lehetett volna megoldani a mi megyei életünk égető belpolitikai kérdé­­­sét, az alispáni kérdést. Mielőtt tovább jut­nánk, hangsúlyozzuk, nem lehet olyan ké­nyes kérdés, mely­ végeredményben a nagy­közönséget érinti, hogy abban egy, a maga nyilvánosságára csak valamit is adó lap, ál­lást ne foglalna. A Soproni Hírlap számára nem lehet probléma, melyet úgy­ igyekezne az olvasó közönség elé vinni, hogy abból a lap szerkesztőségének felfogása, vagy meg­­győződése hiányzana. így­ vagyunk ebben a kérdésben is. Az alispáni állásra kiírt, pályázat eredményes let­t: el kell teh­át mondanunk, hogyan látjuk és hogyan szeretnénk mi az alispáni kér­­dés­­végleges megoldását? A hozzánk érkezett jelentések szerint az alispáni kérdés eldőlt abban a pillanatban, amint Czillinger József dr. soproni főszol­gabíró pályázati kérvénye beérkezett rendel­tetési helyére. A megye legkülönbözőbb he­lyeiről írják a Soproni Hírlapnak, hogy a megyei törvényhatósági bizottság nagy többsége szilárdan kitart Czillinger Jó­zsef dr. mellett s ettől a felfogásától el­­­lántorítani nem lehet. A jelentésekből tehát azt kell látnunk, hogy Czillinger József dr. alispánsága biztosítva van anélkül, hogy a még hátralévő másfél hét alatt itt egy, kegyetlenül kemény ági jádés­nak kellene megindulni, amire maga az al­ispánjelölt főszolgabíró sem volna hajlandó, de ami ellenkezne a megye sajátos tradícióiv­val és szellemével is. Nem változtatna a mai helyzet állásán az sem, ha a másik oldalról történnének erőteljesebb megnyilvánulások nem a pályázott főszolgabíró, de egyes túl­buzgó fegyvertársak részéről s igyekeznének esetleg kiélezni azt a ne­me­s küzde­l­met, melyet Czillinger dr. a maga részéről kötele­­­­zőnek tart. A megyei törvényhatóság nagy többségét találjuk tehát magunk mellett akkor, ami­dőn a megüresedett és betöltésre váró alis­páni székbe Czillinger József dr.-t szeretnénk látni. Teljes tiszteletünk és becsülésünk el­lenfeléé. Ugyanezen tisztelet és megbecsü­lés mellett azonban a személyek elbírálásá­nál nem szabad figyelmen kívül hagyni azo­­kat az érdemeket és a teljesítmények minő­ségét, mellyel egyik, vagy a másik a köznek adózott. S ebben az elgondolásban egy olyan többlet nyilvánul meg Czillin­ger Józe­­ dr. mellett, melynek méltány­lását a polgári erényekből folyó igazság joggal követeli. Az alispáni állásra pályázott főszolgabírók közül egyedül Czillinger dr. teljesített rend­kívüli és frontszolgálatot. A nagy világégés első pillanatában magára öltötte a katona zubbonyt, melyet csak nyolc, szenvedésekkel tele esztendő után vethetett le. Miután részt­­vett és­­hősiesen küzdött «a galíciai pokol­ban», Prsemislben orosz fogságba esett, hon­nan csak 1922-ben szabadult meg. Ha nem lenne kormányrendelet arra, hogy a világháború élő hőseit előnybe kell része­síteni azokkal szemben, akik nem ismerték meg a szuronyrohamot, nem ismerték a per­gőtüzet, nem ismerték a halálhörgést, a na­pokon át étlen-szomjan való koplalást, akik nem ismerték meg az orosz hómezőket és az orosz kancsukát, mialatt mások idehaza, ha terhes szolgálatot is végeztek esetleg, de élet­­ük és előmenetelük biztosítva volt, — mond­juk —, ha nem lenne frontharcos törvény, a világháború hőseit akkor is előnyben­­kellene részesíteni. És mivel mi mindenkor megkülönböztetett bánásmódban részesítettük frontharcos kat­­tonáinkat, most sem tehetünk kivételt, mii­dőn az alispáni állás betöltésénél egy front­harcos áll szemben egy másik érdemes fér­fival, aki azonban­­a világháború alatt is kényelmesen élhetett hivatásának. Nem szabad és­ nem is gondolunk azonban egy pillanatra sem arra, hogy, maga a front­­harcosság az érdem­ mellett képesít is. A ké­pesítést Czillinger dr. nem a frontokon és nem a szibériai fogságban szerezte. Onnan hozta a szenvedése emlékeit, hozta a lelki gyötrődése és álmatlan éjszakáinak keser­ves emlékeit, a képesítést itthon, a legnehezebb járás­ban szerezte, mint annak nemcsak közbecsülésben álló, de közszeretetnek örvendő vezetője. A sop­roni járást — nem az emberek, de a körül­mények százrétűsége miatt — a legnehezebb időkben közmegelégedésre vezetni olyan mű­vészet, melyet —­ ha történetesen osztályoz­ni kellene - így lehetne kifejezni: — Felsőbb osztályba felléphet. Rendületlen a"meggyőződésünk, hogy e­z határoz decemberi közgyűlésében a­­megye törvényhatósági bizottság­a. Mit Béla látogatási ion a Körösial­ván A Magyar Távirati Iroda jelenti: Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök tegnap Vay László miniszterelnökségi államtitkár kíséretében látogatást tett a Keresztény Párt klibhe­­­lyiségében. A miniszterelnököt Zichy János gróf üdvö­zölte. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Keresztény Párt kitart Imrédy Béla és kormánya mellett mindaddig, amíg politikája a jelenlegi irány­ban halad. A miniszterelnök megköszönte az üdvöz­­­lést, majd megemlékezve az elmúlt napok eseményeiről, hangsúlyozta, hogy­­ felejthetetlen emléke lesz az a baráti kézfogás, ami el .. kc*re--z!en\ Párt a parlament nehéz napom m fi dii n. •! lelte. — Vannak helyzetek — mondotta .uré dy —, amikor azok, akik egy célért küzden ! falté*? emit összetalál!- sz. stk. A miniszterelnököt hosszasai: ti , ítél* a párt tagjai, akikkel me, tu» . -u cs­­e­szélgetett. A Magyar Távirati Iroda jelente A kormány tagjai tegnap délután minisztertanácsot fát­adtak, amelyen a családi munkabér kérdését gyalták. Czettler Jenő dr. felsőházi ter­keit A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kormányzó Úr Őfőméltósága a minisz­terelnök előterjesztésére Czettler Jenő dr. ín. kir. titkos tanácsos, egyetemi nyilvános r. tanár, volt országgyűlési képviselőt a felsőház tagjává élethossziglan kine­vezte. A Kormányzó Sz­ófőméltósága a has szolgálatában szerzett érdemeiért Korláth Endre dr. ügyvéd, földbirtokos,­­­ngvárnegye v. tisztifőügyészének a magyar érdemrend középkeresztjét adományozta.

Next