Soproni Napló, 1907. január-március (11. évfolyam, 1-26. szám)

1907-01-03 / 1. szám

4 SOPRONI NAPLÓ — Fehér bál Kismartonban. A kis­martoni fiatalság Esterházy Miklósné her­cegasszony védnöksége mellett a kismartoni városi kisdedóvó és Alsókismartonhegyen létesítendő vízművek javára Kismartonban, a „Fehér Rózsa“ szálló nagytermében ja­nuár hó 12-én Fehér Bált rendez. Rendezőség: Metzingh Lajos elnök, Merényi Lajos jegyző, Polgár Kálmán pénztáros, Szűcs Gyula cigányvajda, Zechmeister Rezső. Rendezőség: Bartu­­sek Viktor, Boday Jenő, Csatkai Sándor dr. Eder Nándor, Eder Rupert, Einhorn Jenő dr. Esterházy Rudolf herceg, Frank Ernő, Farkas Imre, Filiczky Miksa dr. Fischer Ignác, Fuhrmann Béla, ifj. Hilibi Haller József, Hauer Gyula, ifj. Heim Gyula, Hirsch­el Frigyes, Hirschel Samu, Horváth Vendel, Kern Gyula, Kern Rezső, Kéry Sándor, Kovács Erasmus dr. Kritsch Károly, Kuslits Ferenc, Lamberger Jenő dr, ifj. Leit­­ner Mihály, Löffler Marcell, Ludwig Béla, Marth Alfréd, Möller Tivadar, Náray Imre, Niklas Károly, ifj. Nuss Ignác, Nyáry Jenő, Pleininger Rezső, Pre­­gardt Oszkár, Presseller Ernő, Puschmann Kamilló, Schlichter Gyula, Schönberger Zsigmond, Schönfeld Richárd, Schreiner Sándor dr. Schwaiger Béla, So­mogyi Mihály, Spitzer Igó, Spitzer Mór, Steinhardt József Sztankay­ Jenő, Véssey Ferenc. — Uj nagyközségek a vármegyé­ben. Előző számunkban tévesen közöltük Mihályi községnek nagyközséggé való alakítását. A belügyminiszter V­u­­­k a p­o­r­­dány, Rétfalu, Csapod és Császár­falu kisközségeknek nagyközséggé való alakulását rendelte csak el.­­ A turisták bálján, mint említet­tük, a szünóra alatt tombola is lesz. Tekin­tettel arra, hogy a bál jövedelme a rozáliai turista menedékház céljára fog fordíttatni, a turistaság ügyének pártfogóit és barátait arra kéri a bál rendezősége, hogy a tombola számára nyereménytárgyakat szíveskedjenek adományozni. Az ily tárgyakat Hauer Antal pénztáros (Várkerület 36.) veszi át. — Kivándorlás. A kapuvári járásból a múlt héten a következők kertek Amerikába szóló útlevelet: Molnár Margit 20 éves Himod Füzi Imre 17 éves Himod, Kováts János 38 éves Kapuvár, Tóth Sándor 18 éves Vásá­rosfalu, Bókon Gizella 19 éves Fertőszent­­­miklós, Borsodi Mihály 18 éves Szárföld, Pun­gai Mihály 19 éves Szárföld. — Gazdák szövetkezése. A petőházi cukorgyár körébe tartozó cukorrépa termelő gazdák e hó 21-én reggel 9 órakor a fertő­­szentmiklósi nagyvendéglőben vagy 300 ér­dekelt jelenlétében tartották meg — közkí­vánatra — Szabó János fertőendrédi fő­­tanító által egybehívott gyűlésüket. Az értekezlet előadója Szabó János volt, ki­nek indítványára a következő határozatokat hozta a közgyűlés: 1. Tekintettel azon körülményre, hogy a mezőgazdasági munkások — ámbár jogos — követeléseik mindinkább fokozottabb ter­heket rónak a gazdákra, 2 kor. 20 fillérben kívánja a répa árát­­-ként megállapíttatni. 2. A kis termelők is bou/0 répaszele­tet kapjanak. 3. Követeli az értekezlet a répalemérés gyorsítását s pontos megmérését. Semmibe vevése a szegény embereknek a gyár részé­ről azon intézkedés, hogy a cukorrépa köny­­nyebb elvermelése végett különösen a cu­korgyár körüli termelők csak hosszabb fel­tartóztatás után juthatnak a mázsáláshoz. Nagy munka mulasztás terhe nehezedik az által is a gazdára, rossz időben pedig néha órákig tartó várakozásban ki van téve em­ber, állat az egészséget rongáló körülmé­nyeknek, csak azért, hogy a gyár kényelme­sebben, kevesebb munkaerővel vermelhesse el a répát, mi nem szükséges a naponkénti feldolgozáshoz. A gazdák e határozatait írásban Szabó nyújtotta át a községek elöl­járóinak jelenlétében a gyári igazgatóságnak oly kijelentés mellett, hogy míg a gazdák a méltányos kérelmei kedvező elintézést nem nyernek a cukorrépa termesztéstől tartóz­kodnak. Szövetkezzünk mi gazdák is, tanul­junk a kartelező gyárosok és iparosoktól. Megjegyzendő még, hogy a gyűlésen megje­lent Nagy Jenő is az eszterházi uradalom képviseletében, továbbá G­u­z­m­i­­­s Gusztáv fertőszentmiklósi jegye, ki szintén összetar­tásra buzdította a megjelenteket. Egyben a gyűlés megbízta Szabó Jánost a további szervezkedés teendőivel. — Szilveszter-est. Az év utolsó napját sok helyen megülték vidám mulatsá­gokkal. A Férfidalkör régi szokás szerint most is rendezett Szilveszter-estét a Pannó­niában, melynek termeit nagy közönség töl­tötte meg. Az est műsora mindvégig mulat­tató lett volna, ha az üvegterem hidegsége nem bántotta volna a közönséget. A dalkör énekszáma után műkedvelő urak és hölgyek „A bálkirálynő“ című vígjátékot adták elő igen szép készültséggel.­­ Szente Irén, Noszlopy Laura, Zwick Vilmos, Farkas Béla, Zalka Lajos, Szalay József, Farkas István, Bothár Mihály és Kocher Alajos ját­szottak benne igen ügyesen. A közönség többször kitapsolta a szereplőket és a ren­dezőt, Kinzig Miklóst. Mátrai István egyleti tag sikerült kuplékat adott elő, Kunos Hen­rik költeményeit olvasta fel, Zwick Vilmos és Einzig Miklós az elsötétített teremben igen mulatságos árnyképeket mutattak be. Majd ismét a dalkör énekelt, így szórakozott a közönség éjfélig, a­mikor a lámpákat rövid időre eloltották, a zenekar indulóra zenditett s két kis malac­siró röfögése jelentette az ujesztendő elérkeztét. Éjfél után kezdetét vette a tánc, melyben sok ifjú pár vett részt. — Igen sokan voltak kinn a sörgyárban is a Dalfüzér Szilveszter mulatságán. Itt is humoros előadásokkal, énekekkel mulattatták a közönséget s kedélyes tánc fejezte be a mulatságot. — Tele voltak a kávéházak is, hol mindenütt cigányzene játszott. — Üzletátvétel. Schleiffer Gusztáv jónevü soproni vaskereskedő, a Várkerületen levő üzletét átadta fiának, Schleifer Rikárdnak. Schleiffer Rikárd a soproni fiatal­ságnak ismert és rokonszenves alakja; kép­zett kereskedő, aki atyja régi üzletét bizonyára tovább fejleszti és így hasznára lesz keres­kedelmi életünknek. — Családi kincs megbetegedéseknél a Thierry A. gyógyszerész bal­zsama és centifolia-kenőcse, melyek gyógyhatását minden orvosi tekintély elis­meri s a melyek valósággal egész gyógyszer­­tárt pótolnak. Ezer és ezer köszönőirat iga­zolja e gyógyszerek világra szóló sikerét. E szerek, ha idején alkalmaztatnak, biztos enyhülést hoznak a kólika, gyomorhurut, görcsök, köhögés, mellbaj, influencza, sebek stb. okozta fájdalmakra. Az erről szóló köny­vet ingyen megküldi Thierry A. Őrangyal­­gyógyszertára Pregrada-ban, Rohu­s-Sauer­­brunn melett. — Az Anker élet-és járadék­bizto­sító­ társaság. Ezen társaság vagyonából 23­/4 millió korona van magyar értékekben és pedig ingatlanban (intézeti épület), jel­zálogkölcsönökben és pupilláris értékpapí­rokban elhelyezve, utóbbiakból 9 millió ko­rona magyar arany és korona járadékban. Ezen intézet 1905. évi mérlege szerint 525 millió korona biztosítási állományával szem­ben 148 millió korona díjtartalékkal rendel­kezik és egyéb biztosítéki alapjai 7­84 mil­lió koronára rúgnak. A biztosítási összeg és tartalékjai közötti kedvező arány­nyal az An­ker a kontinens összes biztosító­társaságai között az első sorban áll. — Dr A­gay István a balti lith. sa­­vanyuvizről a következőket írja: Kellemes és a nagy közönség iránt tartozó kötelességet teljesítek, midőn a balti ásványvizet mint kellemes és üdítő italt — mely az emésztő szervek működésére jóté­kony hatást gyakorol és lithiumdus tartal­mánál fogva különösen a vizelleti rendszer idült bajainál, valamint a köszvényes bán­­talmaknál kitűnő hatású — nagy közönség szives figyelmébe ajánlom. Győr, 1900. október 29-én. — Elvétve még találkozunk azzal az s ósdi felfogással, hogy a gyógyszernek, hogy hatásos legyen, okvetlen nagyon rossz ízű­nek kell lennie. Ma más nézet uralkodik már és így például a Scott-féle Emulsió oly csukamájolaj összetételű, mely kellemes ízű, könnyen emészthető és a gyermekeknek, a gyenge embereknek valóságos áldás. A S­c­o­t­t-f­é­l­e Emulsió minden gyógy­­­tárban kapható. Oktalan és elítélendő az az ember, aki betegesnek érzi magát anélkül, hogy állapotán segíteni igyekezne és amikor a leg­kisebb munka is fáradságosnak tűnik és az ember életkedve fogyni kezd. Ily esetben a gyógycsukamáj­­olajból alphosphorsavas mész és nátron hozzáadá­sával készülő Scot­t-f­éle Emulsió egyike a leg­jobb és legbiztosabb szereknek a test és idegrendszer erősbítésére, felélesztésére. A Scot­t-f­éle Emul­­s­i­ó csakis a legjobb minőségű alkatrészeket tartal­mazza, felülmúlhatatlan tápszer, mely gyorsan új ked­vet és új életerőt önt az elpetyhüdt szervezetbe. A Scott-féle Emulsió valódi­ságának jele a „hátán nagy csukahalat vivő halász“ védjegy. Ezen lapra való hivatkozással és 75 fillér levélbélyeg beküldése ellenében mintával bérmentve szolgál. Dr BUDAI EMIL „Városi gyógyszertára: BUDAPEST, IV., VÁCI­ UTCA 34/50. ssgr Egy eredeti üveg ára: 2 K 50 f. -is® Kapható minden gyógyszertárban. Január 3. 1 ÖRVÉNYKEZÉS. V­éze­s bukás Kapuvárott. S­­­e­r­­­i­k János kapuvári sütőmester majd harmadfél évtizeden át szorgalmas munkájával szép vagyonra tett szert. A megtollasodott iparost a siker egy kissé elszédítette, ami rá is, csa­ládjára szinte végzetszerű bajt hárított. Öt hat éve, hogy Sterlik, aki eddig a Rosen­­berg-féle házban lakott, házat építtetett és köztéren is szerepet kért magának. Megye­bizottsági taggá választatta magát és min­denütt befolyásos és jómódú iparosmester­ként lépett föl. A sors azonban megirigyelte iparosunk sikereit és egy idő óta egyik csa­pást a másik után mérte Sterlik Jánosra. Először üzleti forgalma csökkent meg a foly­ton növekedő versenyben, közben pedig gyermekei egymásután haltak el, úgy hogy tizenhárom gyermeke közül nyolcat ragadott el a halál. Majd az ingatlanok általános ér­­téktelenedése sújtotta a saját házában lakó iparost, akit szatócsüzlete is segített a tönkremenésben, így aztán hamarosan beál­lott az a pillanat, melytől kezdve kötelezett­ségeinek eleget tenni nem tudott. Vagyonára a soproni törvényszék ez év április havában csődöt rendelt. Pénteken vonták büntetőjogi felelősségre Sterlik Jánost és a megtartott tárgyalás eredményéül az enyhítő körülmények tekin­tetbe vételével a törvényszék mindössze kétnapi fogházra ítélte. — Ovadék-sikkaszztó fuvarosok. Schmidt Frigyes soproni fuvaros Spreizen­barth és Pekovits társaival vállalkozott a városi fának a Raubrigel-erdőből a fatelepre való szállítására Vállalkozó társa volt Wolf­­heisz Károly is, a­ki azonban a többi társá­val együtt a fejenként 14 koronát tevő óva­dékot deponálta ugyan a városnál, de a fu­varozásban részt nem vett. A fuvarozást a többiek elvégezték s igy az óvadékösszeget Wolfheisz Károlynak is vissza kellett volna kapnia. Csakhogy másként történt, mert Schmidt, Spreizenbart és Pekovits úgy fog­ták föl az óvadék természetét, hogy ahoz csak a fuvarozásban résztvetteknek van jo­guk s ezért közös megegyezés folytán ők vették föl Wolfbeisz óvadékát, melyet ma­guk között szépen megosztottak. Wolfbeisz azonban nem nyugodott meg az ügy ilyetén módon való rendezésében, hanem sikkasztás miatt följelentette fuvarostársait. A járásbí­róság fejenként kétnapi fogházra és a 14 korona visszatérítésére ítélte a vádlottakat. Az ítélet ellen csak Schmidt föllebbezett, de a törvényszék az ítéletet helybenhagyta.

Next