Soproni Napló, 1907. július-szeptember (11. évfolyam, 53-78. szám)

1907-07-04 / 53. szám

kik mintegy magától érthetőnek tartják, hogy havibérük 30—50'/0-kal, sőt még többel is emeltessék. Az elmondottakat semmi sem iga­zolja jobban, mint az a tény, hogy a sorozóbizottságok, országos átlagban beszélve, a hadkötelesekből csak minden második embert állíthatják a katonai mérték alá. Az agrárnépség négy milliójából évente 200 ezret veszítünk és pedig a legértékesebbeket, a 16—30 éveseket. Másik vesztességünk az 1 —15 és 30—55 évesekig szintén kitesz évente 30—40 ezer embert. Mindezekkel a nemzet vesztesség­­számlája még nincs leróva, mert 20 — 50 évig terjedő korban állandóan van 15—20 ezer ember, ki foglalkozás és tőke nélkül van, ezeknek kontingense évről-évre nagyobbodik. A 15 —50 éves korúakról, akik állandóan betegség, ön­­gyilkosság által vesznek el a nemzet részére, nem is akarok beszélni. Mint mindennel, úgy emberanya­gunkkal is oly pazarlást viszünk végbe, mintha 20 millió helyett 80 millió em­ber lakna országunk területén. Németország 1871-ben 40, ma 64 millió lakost számlál. Kivándorlás helyett, erős a bevándorlás. Mi pedig azt mond­juk, hogy a mi viszonyainkat nem lehet a Német stb. országok viszonyaival összehasonlítani Vederemo. Negro Gusztáv: HÍREK. Izabella kir. hercegasszony Esz­­terházán. Izabella kir. hercegasszony az elmúlt vasárnapon délután Eszterházára ér­kezett az E­s­t­e­r­h­á­z­y hercegi család meg­látogatása céljából. A kir. hercegasszony Féltoronyból automobilon érkezett és este felé ugyancsak automobilon távozott. E­s­­terházy Miklós herceg ez idő szerint családjával együtt a lékai kastélyban nyaral, de a kir. hercegasszony látogatásáról tudo­másuk lévén, erre az egy napra Lékáról Eszterházára érkeztek és vendégük távozása után elhagyták Eszterházát. Főúri vendégek Dénesfán. Attems grófnő, Jozefa kir. hercegasszony főudvar­­mesternője, mint értesülünk, az elmúlt hét folyamán C­z­i­r­á­k­y Béla gróf családjának meglátogatása céljából Dénesfára érkezett. Ugyancsak Dénesfán tartózkodott a minap C­a­p­p­y Fülöp gróf huszárezredes. Hajas Antal, vármegyénk alispánja, a mai nappal kezdette meg szabadság idejét, melyet nagyrészt Sopronban fog eltölteni. Távollétében Molnár István, a vármegye főjegyzője intézi az alispáni hivatal ügyeit. Baán Endre dr. vármegyénk és váro­sunk főispánja, a mai nap folyamán Buda­pestre utazott hivatalos teendői elvégzése czéljából. Eljegyzés: Borbolyai Gebhardt József ügyvédnek, városunk volt polgármes­terének leányát, Elzát, mint értesülünk, a napokban jegyezte el K­ü­h­n­e­r Gusztáv kassai tüzérfőhadnagy. A bájos menyasszony egyik legvonzóbb egyénisége városunk elő­kelő társaságának és egyik méltán ünnepelt művésznője hangverseny­termeinknek. Nagy zenei tudásról tanúskodó zongora­játékában nem egyszer volt alkalma közönségünknek gyöngyörködni az irodalmi kör estéin és egyéb alkalmakkor. Eljegyzése a legszélesebb körben kelt őszinte örömet és a szerencse­­kivánatokhoz fűzzük mi is a magunkét. Változások a bencés-rendben. Fehér Ipoly v. b. t. t., pannonhalmi főapát Péter- Pál napján a következő dispoziciókat tette: Pannonhalmán hitszónok és tanár Ha­vádi Barnabás, Esztergomban tanár Prikkel Marian dr., Győrött tanárok Matyasovszky Kasszián dr. és Klemm Antal, Sopronban tanárok S­­­a­n­i­t­s Fulgent és N­e­­­k­y István, a templomnak őre és hitszónoka Csernák Szaniszló tanár, Komáromba tanárok K­o­money Gáspár és G­r­é­s­z Ödön, Kőszegen tanár R­ő­d­e­r Ákos, a templomnak őre és hitszónoka Biró Ányos tanár, Pápán tanár Tóth Aladár, székházi és alapítványi ellenőr Hevesi Hernát tanár, Bakonybélben plé­bános Tóth Imre, Tihanyban kertfelügyelő V­u­r­d­i­t­s Ignác dr., pincefelügyelő Schulz Vendel, Zala-Apátiban alperjel Be­nyák Ottó, házgondnok, az orsz. hiteles hely levél­tárosa Zanathy Bódog plébános, eszter­gád hitelemző Tihanyi Gál, nyugalomban Horváth Róbert és Luncr Alajos, Kajá­­ron plébános, az apácák igazgatója és ren­des gyóntatója Kemény Fülöp, Füssön plébános Hajós Benő. Mártonffy Márton, az iparos tanonc­iskolák főigazgatója, tegnap este városunkba érkezett. Mártonffy Márton ideérkezése az iparos tanonc iskolában folyamatba levő változásokkal függ össze. Kinevezés: Az igazságügyminiszter Zechmeister József csornai járásbirósági joggyakornokot a marosvásárhelyi törvény­székhez aljegyzővé nevezte ki. Katonatiszt mint bölcsész doctor. F. é. június 28-ikán a budapesti egyetemen a budapesti hadapród iskola több éven át működő magyar érzelmű tanárát, Krausz Jenő cs. és kir. főhadnagyot az egyetemi tanulmányok sikeres elvégzése után a böl­csészeti tanulmányok doctorává avatták. Változások a premontrei rend­házban. A most zárult iskolai évvel úgy a szombathelyi, mint a csornai premontrei rendházban nagyobb személyi változások történtek. Edelmann Sebő dr premontrei kanonok, a szombathelyi főgimnázium tudós és érdemes igazgatója július 1-ével nyuga­lomba vonult. Burány Gergely dr prépost a távozó igazgató utódjául Kárpáti Ke­lement, a szombathelyi főgimnázium jeles tanárát nevezte ki. A premontrei rend ke­belében beállott ezen személyváltozások folytán Schreiner Ferenc kanonoknak távozása a jószágkormányzói állástól is szükségessé vált. A prépost Schreiner Fe­rencet ezen állásától felmentette és a szom­bathelyi főgimnáziumhoz tanárrá nevezte ki. Végül Horváth Gellért türjei jószágkor­mányzót a prépost hasonló minőségben Csornára helyezte át. Hoffmann Pál dr. Mintha most is magunk előtt látnánk őszbe borult, tisztes alakját, szigorú, de jóságtól sugárzó arcát. Mikor nyugalomba vonulva Sopronba jött, egész szeretettel látott hozzá az itteni köz­élet megismeréséhez és rövid idő alatt már tevékenységével is itt állott harcoló soraink között. Róla mindenki tudta, hogy sem anyagi érdek, sem egyéni hiúság nem veze­tik őt a soproni közszereplés terére, mert hiszen dicsőségben és elismerésben volt elég része hosszú tanári pályája alatt. És a küzdő­téren való megjelenése mégis harcot idézett fel. Egy hatalmas klikk uralkodott akkor a város felett, olyan hatalommal, mely más városokban egyszerűen elképzel­hetetlen volna. Ennek a klikknek a szemé­ben szálka volt a puritán Hoffmann Pál személye és közéleti szereplése miatt bőven volt része az itteni sajtó egyes orgánumai részéről igazságtalan, sőt szenvedelmes hangú támadásokban. Rosszat dehogy tudtak volna róla mondani, de csúfolódtak vele és még tisztes kora is gúny tárgya volt. Érzékeny lelkű ember lévén, e támadások mélyen elkeserítették őt E sorok írójának többször panaszkodott, hogy legbecsületesebb szán­dékát is félremagyarázták, elferdítették. Mikor a város közgyűlésén az évi költségvetést bírálta és bizonyos rendszert kívánt a város háztartásában, a helybeli német lapok azt kívánták tőle, hogy ő készítse el a költség­­vetést. És felhasználtak minden alkalmat, hogy az ő kiváló egyéniségét, nemes gon­dolkodását nevetség tárgyává tegyék. Ez ugyan nem sikerült nekik, de Hoffmann Pál las­sanként sértődötten félrevonult a soproni közélet fórumáról. A piszkolódó lapok tehát mégis csak célt értek. Hogy talán ennek a nagyszívű embernek az életét is megrövidí­tették, azzal ők keveset törődtek. Meg kel­lett ezt írnunk, mikor még egyszer felidéz­tük az ő tisztes alakját és ítéletet mondtunk itteni működéséről, mert közéletünk lefestése nélkül nem tudnók őt a valóságnak meg­felelően jellemezni. Így, ahogy őt a támadások középpont­jában látjuk, még tisztábban, még nemeseb­ben áll előttünk nem mindennapi egyéni­sége , mert valósággal martíriumot kellett szenvednie a­miatt, hogy bátorsága volt részt kérni annak a városnak a közéleti küzdelmeiből, amely városhoz őt csak a szeretet kötelékei fűzték. Sok érdemet szer­zett magának nemcsak a törvényhatósági életben, hanem az irodalmi körben és a zene­egyesületben is. A városi pártot is ő alakította és talán ezen a téren volt a leg­hálátlanabb a szereplése. Minden lépése egy-egy aknába ütközött, melyet a magán­érdek készített a számára, hogy őt elkedvet­lenítse és lemondásra késztesse. Ez csak­hamar be is következett és Hoffmann Pál az utóbbi években már semmi érintkezésben nem állott az itteni közélettel. És ez szeren­cséje is, mert a politika új irányzatával nem lévén megbékülve, a támadások sze­mélye ellen el nem maradtak volna. Jóságos lelke sehogysem tudta megérteni, hogy mű­velt emberek miként marakodhatnak tisztán közéleti célok szolgálatában? Hiszen akinek nincs valamely egyéb rejtett célja, annak tisztelnie kell az övével nem egyező véle­ményt is és a közéletnek éppen az a célja, hogy eszméink helyességéről meggyőzzük azokat is, kik más véleményen vannak. Persze az ő ellenfelei nem a közérdek miatt aggódtak, mikor az ő puritán egyénisége a fórumon megjelent, hanem a maguk érde­keit látták kockán. Innét az elkeseredett küzdelem ellene és innét az elhatározása, hogy végleg visszavonult. Csalódottan és szivében jó adag keserűséggel állott ki a küzdelem vonalából, melynek ő adott leg- Julius 4, SOPRONI NAPLÓ Alapittatott 1906. 661 Fióküzlet Kapuvár. Ifj. Orendi Károly órás és ékszerész SOPRON, Ötvös­ utca 10. sz. Nagy választék mindenféle órák és ékszerekben. I b Elsőrendű óra és ékszerjavitó műhely, a Olcsó áraki­g Precíziós, 1/4 ütő, cronometre stb. órák javítása és regulázásai . Pontos és lelkiismeretes kiszolgálási is Órák és ékszerek árai 207%-kal olcsóbbak, bármely -------------------soproni árjegyzéknél.----------------------

Next