Soproni Napló, 1907. október-december (11. évfolyam, 79-104. szám)

1907-10-03 / 79. szám

XL évfolyam. Sopron, 1907. csütörtök október, 3. 79 szám. fin évi» 16 K, félévre 8 K, negyedévre 4 K. Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal Várkerület 72. sz. KCK jelenik calbtörtökön «a Tartmipoa. RÁBEL LÁSZ­LÓ Hirdetések etjen«( szerint: M. kir. pwUtaktrSkplnztiri nám és etaarm­«-lfai*tlan »71*6. sárb.aidló : Sierkuitta«« *M. — Ki»dohi»»tal 18. nám. A f.-pulya—répczekárolyi ut. Sopron, október 2. Az októberi közgyülésnak egyik ki­válóan fontos tárgya lesz a felsőpulya— répczekárolyi törvényhatósági közút ki­építésének az ügye. A vármegyének valósággal becsületbeli tartozása ez. Már évekkel előbb történt, hogy a vármegye jogerős határozattal felvette a közfor­galmi szempontból fontos útvonalat a törvényhatósági utak hálózatába. De azóta nem történt semmi ez út kiépítése érdekében. Az idei nyár folyamán azután felhőszakadás következtében majdnem teljesen járhatatlanná vált ez az út és kiépítése továbbra el nem halasztható A keddi közgyűlésnek módjában lesz a kérdéssel behatóan foglalkozni. Nem­csak az út kiépítését kell elhatároznia, hanem a költségek fedezéséről is gon­doskodnia kell, mert az útalap teljesen ki van merítve és ilyen rendkívüli kia­dásokat nem bíz meg. Az állami építészeti hivatal számí­tása szerint a kérdéses útnak szakszerű, teljes kiépítése 222.000 koronába ke­rül. De mivel ezt a horibilis összeget most nem fordíthatja erre a célra a vármegye, tehát olyan költségvetés készült, a­mely mintegy százötvenezer koronában állapítja meg a felmerülő ki­adásokat. Ezt az összeget az útalap terhére felveendő kölcsönből kell fedezni, azzal a 160.000 koronával együtt, a­melyet a vármegye a sopron kőszegi vasút céljaira megszavazott. Ez a köl­csön nem fog pótadó-emelkedést vonni maga után, mert maga az útalap fogja a kölcsönt 32 év alatt letörleszteni. A kölcsönt a vármegye gyámpénztára adja és jelzálogul leköti érte a vármegye a két mil­lió koronát megérő lovassági kaszárnyát. Ezzel a vármegye mostoha­gyerme­kének nevezett felsőpulyai járás mintegy 300.000 korona befektetést kap, a­melyre ugyancsak rászolgált. Nincs egyetlen vidéke a vármegyének, mely bőségesen ne érezte volna a törvényhatóság segít­ségét, egyedül ez a félreeső, anyagi eszközeiben szegényebb vidék nélkülözte eddig a vármegye támogatását. Most lesz végre vasútja, mely közelebb hozza a vármegye szivéhez és egyúttal uj jövedelmek forrását nyitja meg becsüle­tes, szorgalmas népének. Ha pedig a kérdéses útszakasz is kiépül, akkor az Ausztriával való forgalom is akadály­talan lesz. Mert ma valóban istenkísér­­tés a közlekedés ezen az úton. Vannak helyek, a­hol az út csak 3—4 méter széles és olyan meredek, hogy a köz­biztosság szempontjából korláttal kell ellátni. A Répcze folyó is minduntalan beleütközik az útvonalba. E miatt kell hat hidat építeni az útvonalon, mely mindössze huszonegy kilométer hosszú. A vármegye már csak azért sem tűrheti tovább a jelenlegi állapotot, mert a magyar államiság szégyene, hogy köz­vetlenül az osztrák határ mellett, tehát a kitűnő osztrák utak tőszomszédságában, azok folytatásakép ilyen veszedelmesen elhanyagolt, járhatatlan­ul tegyen szo­morú bizonyságot a mi közlekedési viszonyaink és kulturális haladásunk elmaradott voltáról. Hazafias kötelessé­günk tehát az út jókorba helyezése. Nem szabad alkalmat adnunk az osztrák szomszédnak, hogy erről az útról vonjon következtetést országunk fejlettségére, mert ez igen szomorú volna reánk nézve Figyelmébe ajánljuk e szempontokat a törvényhatóságnak, mely bizonyára méltányolni fogja az ezen út kiépítéséhez fűződő gazdasági, forgalmi és nemzeti érdeket. Búza Barna, G­o­tt­h­á­r­d Sándor, K­o­v­á­t­s Ernő, Nemes Bertalan, P­e­t­r­og­a 1f­y Osz­kár, Ráth Endre, Somogyi Aladár, Szentkirályi Zoltán, Visontai Soma és Tál­os István országgyűlési képviselők. A vendégek nagyrészt vasárnap délután 3 órakor érkeztek meg Budapestről. A győr­­sopron-ebenfurti vasút termes kocsiját bo­csátotta rendelkezésükre. Velük érkezett Csizmazia Endréné, a képviselő neje is. A képviselőket fellobogózott kocsikon hoz­ták be a városba. A kaszinó termében egy­­begyűlt közönség lelkes éljenzéssel fogadta őket, a hölgyek pedig virágokat szórtak rájuk. Mindnyájan az emelvényen foglaltak helyet. A gyűlést B­e­r­e­c­z Ábel, a független­ségi párt elnöke nyitotta meg üdvözölte a körünkben megjelent képviselőket s megkérte Csizmazia Endrét, hogy mondja el beszá­molóját. Csizmazia Endre, kit nagy éljen­zéssel és tapssal fogadtak, a képviselői hivatás jellemzésével kezdte beszédét s ki­emelte a képviselő és választópolgárai közti érintkezés szükségét. Rátért azután azokra a körülményekre, a­melyek között a mai kormány feladatára vállalkozott, hogy meg­­döntse azt a sokszor hangoztatott vádat, hogy a nemzeti kormány és a koalíciós par­lament nem felelt meg a hozzá fűződő vára­kozásoknak. Ha még nem értek el oly ered­ményeket, a­milyeneket a felcsigázott köve­telmények felállítottak vele szemben, az nem rajtuk múlt, hanem ama számtalan aka­dályokon, ellenhatáson, melyeknek leküzdése hatalmukban nem állott. Röviden vázolta a közelmúlt eseményeit s azután rátért a ko­ronával kötött paktum egyes pontjaira. Ezek egyike az alkotmánybiztosítékok megalkotása, a­mit eddig a nézeteltérések elsimítása kés­leltetett, de remélhető, hogy a kormány rövid időn belül törvényhozás elé terjeszti a javaslatokat. A kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatot már elő is terjesztette. A megoldandó politikai kérdések közt szerepel az Ausztriával kötendő vám- és kereskedelmi szerződések szabályozása, röviden a kiegye­zés, melynek lényeges kérdéseiben a két kormány már megegyezett, csak az osztrák kormány újabb követelése, a quota feleme­lésének előretolása miatt szakadtak meg a tárgyalások. Ebben a kérdésben nem az a helyes álláspont, hogy mindenáron meg kell kötni a kiegyezést, hanem a nemzet érdekeit kell biztosítani. A kormány helyzetét meg­nehezíti, hogy nálunk még ily nagy kérdé­sekben sem nyilvánul meg a szükséges egy­értelműség, az erők összesítése. Közel van azonban az idő, hogy a nemzeti érdekeket biztosító kiegyezés létrejön. Nagy eredmény az is, hogy az eddigi vámszövetség helyett Ausztriával is szerződésileg rendezzük a viszonyokat, ez lesz magja az önálló vám­területnek. Az önálló magyar nemzeti bank felállításának szükségéről beszélt azután s kijelentette, hogy létre is fog jönni. Az általános választói jogot meg fogja a parla­ment valósítani, de nem szabad azt könnyel­műen, hanem nagy megfontolással, körül­ Képviselői beszámoló. — Saját tudósitónktól. — Csizmazia Endre dr. Sopron szab. kir. város országgyűlési képviselője vasár­nap beszámolót mondott a kaszinó nagyter­m­ében, mely erre az alkalomra egészen megtett több száz főnyi közönséggel. Meg­jelent Baán Endre dr főispán, Hajas Antal alispán, T­ö­p­­­e­r Kálmán polgármester, a vármegye, város, bíróság s a többi hiva­talok tisztviselői kara, ügyvédek stb. nagy számban. A karzaton hölgy-közönség foglalt helyet. Képviselőnket beszámolójára elkísérték —a - - SOPRON, - -Várkerület 50. szám. TEA-RUM, cognac és likőrökkel dúsan EBRETH JÁNOS felszerelt raktárát ajánlja drogériája a „Fekete kutyához“

Next