Soproni Napló, 1907. október-december (11. évfolyam, 79-104. szám)
1907-10-03 / 79. szám
tekintéssel kell megcsinálni. E törvényben meg kell védeni a magyar állameszmét, gondoskodni kell arról, hogy az alkotmány várába csak azok nyerjenek bebocsátást, akik hűséges katonái lesznek annak. A parlament tisztában van átmeneti jellegével, megszabott idejét nem késlelteti, de a nemzet kárára megrövidíteni sem akarja. De természetesen, kiszabott feladatain kívül a nemzeti életben folyton felmerülő új feladatokat is meg kellett oldania. Vázolta azután a szónok a parlament munkáját, szociálpolitikai alkotásait, amik közül a fontosabbak az ipar fejlesztéséről, a munkásbetegsegélyezésről és balesetbiztosításról, a tanítók, vasúti tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvények. Legközelebbi jövő feladata lesz a parlamentnek a bírák fizetéseinek rendezése, a hivatalnoki szolgálati pragmatika és az ipartörvény revíziója. Egy rövid év alatt, melynek egy részét még a romok eltakarítása vette igénybe, többet alkotni alig lehetett volna. Kiterjeszkedik azután azokra a vádakra, hogy a függetlenségi párt s a parlament reakcionárius, nem szabadelvű és nem demokrata s egyenként leszámol ezekkel a vádakkal. A reakciónál azzal kell mindenekelőtt tisztában lenni, mi az akció. Ha a nemzetietlen kormány nemzetellenes s még most is fel-feltűnő törekvéseivel, internacionális akciójával szemben küzdünk, hogy minden intézményünkben a nemzeti jelleget biztosítsuk, a nemzeti egységet megbontani nem engedjük, ebben az értelemben igenis reakcionáriusok vagyunk. (Taps, éljenzés.) Az igazi szabadelvűség pedig abban áll, hogy az előhaladás céljából alkotott intézményeinkben azt a szabadságot biztosítsuk mindenkinek, ami annak az intézménynek fejlődésére szükséges, de nem szabad ebben azt a szabadságot érteni, hogy némelyek a nemes célok elérését, a fejlődést megakadályozzák és az intézményt kényük-kedvük szerint felrobbanthassák. Megérteni az emberi lény életében nyilvánuló evolúciót, számolni a modern kor eszméivel, azokat a nemzeti célok megvalósítására, a nép előhaladására, felvirágoztatására, boldogulására az intézményekbe beilleszteni, tisztítani és fenntartani a múlt nemes hagyományait, munkálni a jelent s biztosítani egy szebb jövőt: ez az igazi szabadelvűség. (Lelkes éljenzés.) Ha demokratizmus alatt azt kell érteni, hogy a nemzet történeti múltját lebecsüljük, nagyjainkat kigúnyoljuk, a nemzeti törekvéseket megvessük, zászlónkat bepiszkoljuk, akkor sohase lenne demokrata. De ha azt értjük a demokratizmuson, hogy egymásban az embert szeressük, mindenkit saját értéke szerint becsüljünk, a múlt hagyományait megbecsüljük, hazánk szeretetében egybe olvadjunk, a munkátlanság, becsvágy és mások kizsákmányolása után szerzendő vagyonosodás ellen fellépjünk, a becsület, szorgalom és hazafiság alapján az egyenlő jogú népuralmat biztosítsuk, — ebben az értelemben igenis ő is demokrata. (Lelkes éljenzés.) Szólt még azután a hitbizományok fokozatos megszüntetéséről és a szociálpolitika helyes elveiről. Végül rámutatott arra, hogy nem igaz az a vád sem, mintha a kormány ezt a várost nem támogatná, mert tények bizonyítják, hogy egy kormány sem viselte e város érdekeit annyira szívén mint a jelenlegi. S abban a reményben, hogy erős, kitartó, önzetlen politikával, fokról-fokra előrehaladó fáradhatatlan munkával a sivár jelen után szebb jövőt érhetünk el, e munkához polgártársai bizalmát kéri. A nagy tetszéssel fogadott beszámoló után Visontai Somadr emelkedett szólásra s rövid magyar bevezetés után a vezetőség felkérésére német nyelven szólt a kevés német ajkú választóhoz. Beszédében különösen hangsúlyozta, mily súlyos viszonyok közt vette át a kormány az ország vezetését. Egyfelől a nemzeti törekvések követelik megvalósításukat, másfelől a gyakorlati politika, a létkérdés ró nehéz kötelességeket a kormányra. A kormány kénytelen még népszerűségének elvesztése árán is kivezetni az országot a gazdasági zavarból. A kormányzó politikának az elvont szép elvek magasságából le kell szállania a gyakorlat követelményeihez, az egzigenciák sík területére. Szólt, azután a kormánynak a kiegyezésben a furfangos osztrákokkal szemben való nehéz helyzetéről s az általános választói jogról, mely nem a munkásság kizárólagos privilégiuma, hanem a magyar nemzeti állam demokratikus követelménye kéri a választókat, hogy a nemes hazafias tüzet élesszék itt továbbra is. Üdvözli és élteti a soproni hazafias polgárságot. Búza Barna beszélt azután. Örömének adott kifejezést, hogy itt is lelkes magyarokat talált s oly szives fogadtatásban részesültek. Hálából, mint a vízből kimentett, egy jó tanácscsal szolgál: Óvakodjunk a politikai zsebtolvajoktól. A haladópártiak ezek, kik nem tűntek le végkép, hanem mint a paprikajancsi-szinház fekete ördögei folyton felütik még fejüket, ha kell álruhában, nemzeti köntösben, hogy megtévesszenek bennünket. Résen kell azért lenni, egyesülni, szervezkedni s úgy a harcba indulni. Jóizű anekdotákkal átszőtt beszéde nagy tetszésben részesült. Beszéltek még Ráth Endre és Szentkirályi Zoltán. Végül Berecz Ábel indítványára a gyűlésből köszönő választ küldöttek Batthányi Tivadar gróf üdvözlő táviratára és üdvözölték a kormányt. A párt elnökének zárószavai után a gyűlés 126 óra tájban feloszlott. A vendégképviselők levonultak a kaszinóba, később pedig körüljártak a városban. Este 8 órakor megnyitották a függetlenségi kör helyiségét, a Pál Samu-féle vendéglő emeletén. Berecz Ábel megnyitója után Czizmazia Endre mondott hosszabb felavató beszédet. Felköszöntőt mondottak Baán Endre főispán, Petroga 1f Oszkár, Kovács Ernő, Szentkirályi Zoltán, Visontai Soma, Nemesi Bertalan képviselők, Bella Lajos, Meiszner Ernő és Kováts István. A nagy számban egybegyűlt párttagok lelkes hangulatban sokáig együtt voltak. SOPRONI NAPLÓ SZÍNHÁZ. Szombaton nyíltak meg újból színházunk kapui a magyar múzsa előtt, mely immár harmadik téli évadját érte meg. Az első előadások a siker jegyében indultak meg s meggyőztek bennünket arról, hogy a társulat régi erősségei mellé szegődött új tagjaival erősebb szervezetet nyert s komoly törekvéssel áll célja szolgálatába. Annál rosszabbul esett azonban látnunk azt a csekély érdeklődést, melyet a közönség a színház iránt eddig mutatott. Az első előadásokat bizony nagyon gyéren látogatta. De reméljük, hogy a kedvező hírek, a társulat eddigi sikerei megtörik közönségünk közönyét. A megnyitó előadáson először régi kedves ismerősünket, Tompa Kálmánt üdvözölhettük. Poéta lelkének szép gondolatait ültette át a mi lelkünkbe, hol azok lelkesítőleg hatottak. A hallgatóság egész lélekkel szívta magába a poéma szép gondolatait és sokat tapsolt a költő-színésznek. A társulat a Tavaszban mutatkozott be. A közönség tapssal köszöntötte régi ismerőseit, de kijutott a tapsból az újaknak is, kik közül különösen Szilasy Etelka, az új primadonna tűnt ki bájos megjelenésével, csinos hangjával és fölötte temperamentumos játékával. Ez első szerepléséből láttuk, hogy , vérbeli primadonna ő, kinek szép sikerei lesznek a soproni színpadon. A társulat egyik erősségének mutatkozott Földes Dezső, az új énekes bonvivant. Bándi Rózsi visszahozta hangjának üdeségét, a Nádas - pár komikai erejét. Örömmel láttuk viszont Nagy Dezsőt, Rákosit, Tarnást, Ferenczit és a többieket, kik mind hozzájárultak ahhoz, hogy kedvező benyomást nyerjünk a bemutatkozásról. Vasárnap Bérczik Árpádnak Parasztkisasszony című népszínműve került színre, mely alkalmat adott Szilasy Etelnek, hogy másfajta szerepben is bemutatkozzék. Jól érzi ő magát ebben a környezetben is s mi is jól éreztük magunkat, gyönyörködvén az ő kedvességében. Szarvasy Jenőt, az uj baritonistát most láttuk először. Szép, kellemes hangja van, mely különösen a magasabb fekvésben mutatja erejét. A szereplőknek sokat tapsolt a népszínművek leglelkesebb közönsége, a karzat. A drámai személyzet Wilde Oszkárnak Az eszményi férj című színművében mutatkozott be. Wilde darabjában nem drámája erősségét csodáljuk, mert az, a belőle levonható tanulsággal nem értvén egyet, hidegen hagy bennünket, hanem alakjainak élethű megrajzolását és ezeknek sziporkázó szellemes párbeszédét. Ez köti le főkép figyelmünket, amire bizony szükség is van, ha mindent meg akarunk érteni. Ezért azután élvezettel is hallgattuk s az előadás semmit sem rontott ezen az élvezetünkön. Az előadók közül ki kell emelnünk Makó Aidát, a szellemes társalgás művésznőjét, ki remekül adta a darab mozgató szerepét, egy nagyvilági hölgyet Toalettjei is gyönyörűek voltak. Tompa Kálmán kifejező erővel játszotta az eszményi férjet. Kettőjüket mint a drámai darabok főerősségeit jól ismerjük már tavalyról. Földes Dezsőnek eleganciája, értelmes előadása oly tulajdonságok, melyek előkelő helyet biztosítanak számára a szalondarabokban. Új jelenség volt Jávor Aranka és Báródi Kató, kik szintén előnyösen mutatkoztak be. Az est sikerében nagy részük volt még Nádasynénak és Nagy Dezsőnek. A kisszámú közönség mindnyájukat kitüntette tapsaival. A kis trafikos lány a Flers és Gaillavet bohózatgyártó cégnek nem a legjobb alkotása. Bőbeszédű, hosszadalmas darab s bizony kevéssé mulatságos. Hogy mégis jól mulattunk, azt a kis trafikos lány személyesítőjének, Szilasy Etelnek köszönhetjük, aki illúziót keltő megjelenésével, kedvesen pergő beszédjével s aranyos pajzánságával derűt vitt e szürke darab egyhangúságába. Taps-nótáját zajosan megtapsolták. Molnár Viktor államtitkár levele. A soproni színházi évad megnyitása alkalmából Nádasy igazgató üdvözölte Molnár Viktor államtitkárt, a színészeti ügyek jelenlegi vezetőjét. Az államtitkár a következő levelében köszönte meg az üdvözlést: Igen tisztelt igazgató úr! Szives üdvözléséért fogadja s tolmácsolja kérem az igen tisztelt társulattal is a legőszintébb köszönetem s azon jó kívánságom kifejezését, hogy a szé Sopron városában kifejtendő hazafias és kulturális működésükkel minél szebb s több sikert arassanak. Hiszem, hogy Sopron város hazafias közönsége ezúttal különösen lelkesen fogja támogatni önöket ebbeli törekvésükben. Budapest, 1907. szep. 30. Tisztelő hivük: Molnár Viktor: Király fogás. Konti József, a hires magyar zeneszerző legkiválóbb operettjét hozza szinre szombaton este színtársulatunk. A kiváló operette évek óta nem került szinre nálunk és így bizonyára nagy közönséget fog vonzani. A Királyfogás vezető női szerepeit Szilassy Etelka, Ladányi Mariska és Bándi Rózsi éneklik, míg a férfiak közül Szarvassy Jenő, Nádasy, Nagy Dezső, Földes és Perenczy játszák a főbb szerepet. Október 6. a színházban. Vasárnap este az aradi vértanuk emlékezetére díszelőadás lesz színházunkban. Ez alkalommal a Bíbor és gyász című történeti színmű kerül szinre elsőrendű szereposztásban. Közönségünk figyelmét különösen felhívjuk erre az ünnpi előadásra. Október 3.