Soproni Napló, 1907. október-december (11. évfolyam, 79-104. szám)

1907-10-03 / 79. szám

4 ________SOPR­O­NI NAPLÓ __ ____ Október 3. A sopron megyei gazdasági egye­­sület szeptember hó 30-ik napján Rupp­­recht Olivér elnöklésével választmányi ülést tartott és azon több fontos határozatot hozott, így felvette munkaprogrammjába a kivándorlás kérdésének a tanulmányozását, a­mennyiben összegyűjti a vármegyénk­beli munkabérviszonyokra vonatkozó adatokat és egyúttal a kivándorlás számszerű ada­tait is. Az egyesület táviratban fordult a földművelési miniszterhez, hogy a Szerbiá­val kötendő kereskedelmi szerződés meg­kötésénél gondoskodjék arról, hogy a szerb élő állat behozatala ne legyen megengedve. Csodáljuk, hogy a gazdasági egyesület ebben az értelemben határozott, mert bár elis­merjük, hogy a szerb szarvasmarha behoza­talának a korlátozása gazdáink egyoldalú érdeke, másrészt azonban nem lehet tagadni, hogy a szerb határzár nagyban hozzájárult a mai húsdrágasághoz és így a fogyasztó közönségnek inkább az volna az érdeke, hogy a behozatal meg legyen engedve, mert az ország nemcsak állattenyésztő gazdákból áll, hanem némikép fogyasztókból is. Sokkal üdvösebb dolog volna a növendék marháink kivitelének a korlátozása, mert ez nagy részben okozója a mai magas húsáraknak. Az ülésen beható módon ismertették az új cselédtörvényt és elhatározták, hogy egysé­ges bérlevél mintát szerkesztenek és azt gazdáink figyelmébe ajánlják. A tej­szövetkezetek terjedése. Mióta vármegyénkben nagyobb számban alakultak tejszövetkezetek, azóta szemmel láthatólag a szarvasmarha-állomány is javult. Nemcsak számbeli gyarapodásról van itt szó, hanem a minőségről. A sopron megyei gazdasági egyesület e hóban két községben is rende­zett szarvasmarha díjazást a földművelési miniszter anyagi támogatásával és e kiállí­tások arról győzték meg az egyesület veze­tőségét, hogy a legszebb marhák azon a vidékeken vannak, ahol tejszövetkezetek létesültek. A­kik tehát a néppel érintkeznek, igyekezzenek azt meggyőzni a tejszövetkeze­tek hasznáról. Még ugyanis számos olyan községe van vármegyénknek, melyben sikerrel lehetne tejszövetkezetet alapítani, csak nincs aki az ügyet a kezébe vegye. A tejszövet­kezetek mindenütt vagyoni jólétet visznek a nép közé, nem kell tehát visszariadnunk semmiféle fáradságtól, mikor azok létesíté­séről van szó. Egyesületek a vármegyénkben. A vármegye területén jelenleg 458 egyesület működik és pedig a csepregi járásban 51, a csornai járásban 57, a felsőpulyai járásban 34, a kapuvári járásban 77, a kismartoni járásban 76, a soproni járásban 77, Kis­marton városban 14, Ruszt városban 5. Az 1906-ik évben 15 új egylet alakult, megszűnt 1. Színészet Kapuvárott. Már említettük, hogy Kapuvárott Pilisi Lajos színtársulata tizenöt estére szóló szereplését megkezdette. A társulat teljesen kielégíti a kapuváriakat, már tudniillik azokat, akik színházban jár­nak. No mert vannak olyanok is, akik jár­hatnának, de nem járnak. Az előadásokat látogatják, de még­sem úgy, amint ezt a derék, jó erőkből álló társulat meg­érdemelné. Kü­lönösen a kereskedők hiányzanak az előadá­sokról, holott leginkább nekik áll módjukban pártolni a társulatot. A társulat lelke a Pilisi pár. Pilisiné kedves és bájos megjelenése, diszkrét előadása, Pilisi kiváló alakítása, jellemzése, osztatlan tetszésben részesülnek. De nem csak ők, hanem Vidtor Gitta, Kövi Kornél, Daen Vilma és Barna Ilona, úgyszintén Lorándi Tivadar, Keller Antal, Kovács Sándor,Tott József, Földi és Földvári a legnagyobb elismerésben részesednek. Eddig színre került: Gülbaba (2-szer), Az asszony, Szobalány, Berger Zsiga (2-szer), Simonyi óbester, Mil­liárdos kisasszony, Lovag úr. Szerdán dél­után ifjúsági előadás volt, színre került Ocskay brigadéros. Az említett darabok közül Berger Zsiga vonzotta a legnagyobb közön­séget a színházba, mert akkor a színház szorongásig megtelt. Huszonötéves a jubileum. Köppl Ká­roly pápai kamarás, nagymartoni plébános e hó 1-én ünnepelte 25 éves papi jubile­umát. Délelőtt i/110 órakor nagymisét mon­dott nagy segédlettel, melyen megjelentek: Haller József, Giesswein Sándor, Ötvös Lajos, Kaufmann, Kurcsy, Ribarit, Sieber plébánosok, Mayer esperes, Zaicz perjel Fraknóról és Huber káplán Sopronból. A templomban Giesswein Sándor szép beszédet intézett a jubilánshoz, a­kit a mise után küldöttségek üdvözöltek. Az ünnep előestéjén a nagymar­toni egyletek szerenádot rendeztek a plé­bános lakása előtt. A vármegye költségvetése. Vár­megyénk e hó­r­ikán tartandó közgyűlésén tárgyalják egyebek közt az évi költségvetést, mely csak némi eltérést mutat az előző évi költségvetésektől. Érdekesnek tartjuk ez al­kalomból ismertetni a vármegye évi háztar­tásának a szükségletét. A vármegye háztar­tásának a szükségletei a következők: A kiadások főösszege: 345.436 . A bevételek összege ugyanannyi. Az előző évi költségvetés 17.640 koronával több kiadást és bevételt tüntet fel. Tűzvész Beleden: Beleden szép. hó 28-án délben a harangok rémes kongása és az emberek ijedt kiabálása zavarta meg a falusi élet egyhangúságát. Alig hangzottak el a vészt jelentő kiáltások, már­is füstfel­­legek szálltak fel és az erős szél következ­tében csakhamar mindenfelé lángba borultak a nád- és zsuppfedeles házak, pajták és szalmakazlak. A tűz a főutcában levő úgy­nevezett Dancz-házban keletkezett, amely jelenleg Rózsa Sándor ev. lelkész tulaj­dona. Innen átcsapott a szomszéd házakba, ahol a nagy pajták és szalmakazlak bőséges táplálékot szolgáltattak a bőszült elemnek. A tűz iszonyú gyorsan terjedt és megköze­líthetetlensége miatt oltásról szó sem lehe­tett. Elégett két hosszú lakóház, számos pajta temérdek takarmánnyal és sok szalma, törek, melyeknek tüzét még másnap sem lehetett teljesen kioltani. A kár igen nagy, mely annál érzékenyebben sújtja az ille­téket, mivel a takarmány és a szalma nagy része biztosítatlan volt. A tűz oltására számos község tűzoltósága megjelent és önfeláldozóan igyekeztek a pusztító résznek ellentállni. Ezúttal szükségesnek tartja a tudósító megemlíteni azon sajnos körül­ményt, hogy a helybeli fecskendők valóság­gal hasznavehetetleneknek bizonyultak ezúttal is. Ezen állapotot tovább tűrni nem szabad, hisz nem kell bizonyítani azt, hogy sokszor a gyorsan munkába állított és jól működő fecskendő képes a tűznek továbbterjedését meggátolni. Új és jó fecskendők beszerzése legyen tehát Belednek legelső feladata. Magánépítkezések a vármegyénk­ben. Vármegyénk területén az elmúlt év folyamán 685 építkezési engedélyt adtak ki az elsőfokú hatóságok és pedig a csepregi járás főszolgabírája 190-et, a csornai 99-et, a felsőpulyai 127-et, a kapuvári 73-at, a kismartoni 46-ot, a nagymartoni 64-et, a soproni 72-öt, Kismarton város tanácsa 5-öt, Ruszt város 9-et. A kivándorlók­­száma vármegyénk­ben. A most megjelent alispáni kimutatásban olvassuk, hogy vármegyénkben járásonként a következő adatokat tünteti fel a kivándorlás. A hatóság tudomására jutott kivándorlási esetek száma az elmúlt esztendő végéig a kivándorlás kezdetétől fogva. A soproni járásból 797, a nagymartoniból 20, a kis­martoniból 248, felsőpulyaiból 385, a csepregi­­ből 231, a kapuváriból 4873, a csornaiból 1778, Ruszt sz. kir. város­­, összesen 8333. Az 1906. évben 2649-en vándoroltak ki és csak 395-en tértek vissza, míg az előző 1905. évben 1340 kivándorlóval szemben a visszatértek száma 580, ami arra vall, hogy a kivándorlók mind jobban aklimatizálódnak Amerikában és mind ritkábban gondolnak az elhagyott hazára és kevesebben határoz­zák el magukat a visszatérésre, ami abból a körülményből is észlelhető, hogy a kiván­­dorlottak közül sokan nejüket és gyermekeiket is áthívják az új otthonba. Az italmérési jog le nem foglal­ható. Főkép vendéglősöket érdekelheti az a határozat, amelyet hozott most a kúria. A legfelső bíróság ugyanis kimondotta, hogy italmérési jog gyakorlását lefoglalni és zár alá helyezni nem lehet. A megokolásban azt mondja a Kúria, hogy az italmérés gyakorlása oly személyhez kötött jog és kötelezettség, melynek átruházása tilos s melynek más által való kezeltetése, a bíró­ságon kívül álló hatóságok jogkörébe tarto­zik, az említett lefoglalt jogoknak a zár­gondnok által való kezelhetősége tehát a pénzügyi hatóság jóváhagyásától függne. Ily feltételes hatályú végrehajtást a törvény nem ismer s annak foganatosítása ellentét­ben áll a bírói határozatok feltétlen kikény­­szeríthetőségével. Ezekből kifolyóan az emlí­tett jogokra, illetőleg azok gyakorlatára vezetett végrehajtás, foglalás szabálytalan. Vármegyénk népi­­uzgalm­iai adatai. Vármegyénkben az elmúlt évben a születések száma volt 10180, a házasságoké 2124, a halálozásoké 6227. A születés 114-el, a házasság 110-el, a halálozás 1034, az összes esetek száma 1258-al kevesebb mint az 1905. évben. Levonva a születésekből a halálozásokat, a népesség általános szapo­rodása 3963, vagyis 920 lélekkel több mint az előző évben volt. A halálozás Répcze­­kethelyen 2-vel haladja meg a születési eseteket. Bolti tűz. Tegnap este 9 óra tájban Schwarz József várkerületi rövidáru kereskedésében tűz keletkezett s több bolt­áru megégett. A tűz majdnem a színházban is riadalmat okozott. A kereskedő neje ugyanis a színházban volt, hova berontott valaki s ijedten adta tudtára az asszonynak, hogy otthon tűz van. A tűz szónak hallatára mozgolódás támadt a színházban, mit azon­ban a rendőrnek sikerült lecsillapítani. Az asszony hazament és az előadás zavarta­lanul folyt tovább. Önképző kör. A soproni m. kir. áll. főreáliskola Berzsenyi-önképzőkörének tiszti­kara 1907/8. tanévben a következőképen alakult meg: ifjúsági elnök Horváth Béla VIII. 0. t., főtitkár Romwalter Alfréd VIII. 0. t., főkönyvtáros Lipthay Béla VIII. 0. t., pénztáros Masek József VIII. o. t., ellenőr Fries Ferenc VII. 0. t, jegyző Berghold Kálmán VII. o. t., I. alkönyvtáros Petrik Ottó VII. 0. t., II. alkönyvtáros Huszár Gyula VI. 0. t. és Horvát József V. 0. t. Községeink a kőszegi vasútért. A most épülő sopron—kőszegi vasút létesí­tése érdekében, a soproni és felsőpulyai járás községei törzsrészvényeket a következő összegben jegyeztek: Felsőlászló 6.000, Lakompak 15.000, Réczény 4.000, Küllő 2.500, Sopronkeresztúr 35.000, Sopronnyék 3.000, Opáva 5.000, Doborján 9.000, Felső­­pulya 12.000, Középpulya 2.000, Alsópulya 4.000, Sopronnyék 15.000, Hasfalva 2.000, Alsópéterfa 6.000, Haracsony 5.000, Vámos­derecske 2.000, Császárfalu 1.000, Borosd 800 és Répczekároly 600 korona. Tisztviselők, segéd- és kezelőszemélyzet illetménye — — — — — — — 222.147 K Dijnokok járandósága— — — — — Altiszti és szolgaszemélyzet fizetése és 19.196 „ lakpénze — — — — — — — Altiszti és szolgaszemélyzet ruházata és 24.659 „ egyébb felszerelése — — — — — 5.488 „ Hivatalos helyiségek és fogházak bére — 6.156 „ Irodai költségek — — — — — — 20.640 „ Fűtési és világítási költségek —­­ — 9.268 „ Útiátalányok— — — — — — — 14.600 „ Napidnak és útiköltségek— — — — 4.500 „ Épületek fenntartása — — — — — 4.722 „ Különféle egyéb kiadások — — — — 2.100 „ Rabtartási költségek — — — — — 2.600 „ Hivatalos lap költségei — — — — 4.900 „ A rendes kiadások összege : 340.976 K Rendkívüli kiadások: Kisegítő dijnokokra — — — — — 1.460 K Felsőpulyai székház építésére — — — 3.000 „

Next