Soproni Napló, 1907. október-december (11. évfolyam, 79-104. szám)
1907-10-03 / 79. szám
4 ________SOPRONI NAPLÓ __ ____ Október 3. A sopron megyei gazdasági egyesület szeptember hó 30-ik napján Rupprecht Olivér elnöklésével választmányi ülést tartott és azon több fontos határozatot hozott, így felvette munkaprogrammjába a kivándorlás kérdésének a tanulmányozását, amennyiben összegyűjti a vármegyénkbeli munkabérviszonyokra vonatkozó adatokat és egyúttal a kivándorlás számszerű adatait is. Az egyesület táviratban fordult a földművelési miniszterhez, hogy a Szerbiával kötendő kereskedelmi szerződés megkötésénél gondoskodjék arról, hogy a szerb élő állat behozatala ne legyen megengedve. Csodáljuk, hogy a gazdasági egyesület ebben az értelemben határozott, mert bár elismerjük, hogy a szerb szarvasmarha behozatalának a korlátozása gazdáink egyoldalú érdeke, másrészt azonban nem lehet tagadni, hogy a szerb határzár nagyban hozzájárult a mai húsdrágasághoz és így a fogyasztó közönségnek inkább az volna az érdeke, hogy a behozatal meg legyen engedve, mert az ország nemcsak állattenyésztő gazdákból áll, hanem némikép fogyasztókból is. Sokkal üdvösebb dolog volna a növendék marháink kivitelének a korlátozása, mert ez nagy részben okozója a mai magas húsáraknak. Az ülésen beható módon ismertették az új cselédtörvényt és elhatározták, hogy egységes bérlevél mintát szerkesztenek és azt gazdáink figyelmébe ajánlják. A tejszövetkezetek terjedése. Mióta vármegyénkben nagyobb számban alakultak tejszövetkezetek, azóta szemmel láthatólag a szarvasmarha-állomány is javult. Nemcsak számbeli gyarapodásról van itt szó, hanem a minőségről. A sopron megyei gazdasági egyesület e hóban két községben is rendezett szarvasmarha díjazást a földművelési miniszter anyagi támogatásával és e kiállítások arról győzték meg az egyesület vezetőségét, hogy a legszebb marhák azon a vidékeken vannak, ahol tejszövetkezetek létesültek. Akik tehát a néppel érintkeznek, igyekezzenek azt meggyőzni a tejszövetkezetek hasznáról. Még ugyanis számos olyan községe van vármegyénknek, melyben sikerrel lehetne tejszövetkezetet alapítani, csak nincs aki az ügyet a kezébe vegye. A tejszövetkezetek mindenütt vagyoni jólétet visznek a nép közé, nem kell tehát visszariadnunk semmiféle fáradságtól, mikor azok létesítéséről van szó. Egyesületek a vármegyénkben. A vármegye területén jelenleg 458 egyesület működik és pedig a csepregi járásban 51, a csornai járásban 57, a felsőpulyai járásban 34, a kapuvári járásban 77, a kismartoni járásban 76, a soproni járásban 77, Kismarton városban 14, Ruszt városban 5. Az 1906-ik évben 15 új egylet alakult, megszűnt 1. Színészet Kapuvárott. Már említettük, hogy Kapuvárott Pilisi Lajos színtársulata tizenöt estére szóló szereplését megkezdette. A társulat teljesen kielégíti a kapuváriakat, már tudniillik azokat, akik színházban járnak. No mert vannak olyanok is, akik járhatnának, de nem járnak. Az előadásokat látogatják, de mégsem úgy, amint ezt a derék, jó erőkből álló társulat megérdemelné. Különösen a kereskedők hiányzanak az előadásokról, holott leginkább nekik áll módjukban pártolni a társulatot. A társulat lelke a Pilisi pár. Pilisiné kedves és bájos megjelenése, diszkrét előadása, Pilisi kiváló alakítása, jellemzése, osztatlan tetszésben részesülnek. De nem csak ők, hanem Vidtor Gitta, Kövi Kornél, Daen Vilma és Barna Ilona, úgyszintén Lorándi Tivadar, Keller Antal, Kovács Sándor,Tott József, Földi és Földvári a legnagyobb elismerésben részesednek. Eddig színre került: Gülbaba (2-szer), Az asszony, Szobalány, Berger Zsiga (2-szer), Simonyi óbester, Milliárdos kisasszony, Lovag úr. Szerdán délután ifjúsági előadás volt, színre került Ocskay brigadéros. Az említett darabok közül Berger Zsiga vonzotta a legnagyobb közönséget a színházba, mert akkor a színház szorongásig megtelt. Huszonötéves a jubileum. Köppl Károly pápai kamarás, nagymartoni plébános e hó 1-én ünnepelte 25 éves papi jubileumát. Délelőtt i/110 órakor nagymisét mondott nagy segédlettel, melyen megjelentek: Haller József, Giesswein Sándor, Ötvös Lajos, Kaufmann, Kurcsy, Ribarit, Sieber plébánosok, Mayer esperes, Zaicz perjel Fraknóról és Huber káplán Sopronból. A templomban Giesswein Sándor szép beszédet intézett a jubilánshoz, akit a mise után küldöttségek üdvözöltek. Az ünnep előestéjén a nagymartoni egyletek szerenádot rendeztek a plébános lakása előtt. A vármegye költségvetése. Vármegyénk e hórikán tartandó közgyűlésén tárgyalják egyebek közt az évi költségvetést, mely csak némi eltérést mutat az előző évi költségvetésektől. Érdekesnek tartjuk ez alkalomból ismertetni a vármegye évi háztartásának a szükségletét. A vármegye háztartásának a szükségletei a következők: A kiadások főösszege: 345.436 . A bevételek összege ugyanannyi. Az előző évi költségvetés 17.640 koronával több kiadást és bevételt tüntet fel. Tűzvész Beleden: Beleden szép. hó 28-án délben a harangok rémes kongása és az emberek ijedt kiabálása zavarta meg a falusi élet egyhangúságát. Alig hangzottak el a vészt jelentő kiáltások, máris füstfellegek szálltak fel és az erős szél következtében csakhamar mindenfelé lángba borultak a nád- és zsuppfedeles házak, pajták és szalmakazlak. A tűz a főutcában levő úgynevezett Dancz-házban keletkezett, amely jelenleg Rózsa Sándor ev. lelkész tulajdona. Innen átcsapott a szomszéd házakba, ahol a nagy pajták és szalmakazlak bőséges táplálékot szolgáltattak a bőszült elemnek. A tűz iszonyú gyorsan terjedt és megközelíthetetlensége miatt oltásról szó sem lehetett. Elégett két hosszú lakóház, számos pajta temérdek takarmánnyal és sok szalma, törek, melyeknek tüzét még másnap sem lehetett teljesen kioltani. A kár igen nagy, mely annál érzékenyebben sújtja az illetéket, mivel a takarmány és a szalma nagy része biztosítatlan volt. A tűz oltására számos község tűzoltósága megjelent és önfeláldozóan igyekeztek a pusztító résznek ellentállni. Ezúttal szükségesnek tartja a tudósító megemlíteni azon sajnos körülményt, hogy a helybeli fecskendők valósággal hasznavehetetleneknek bizonyultak ezúttal is. Ezen állapotot tovább tűrni nem szabad, hisz nem kell bizonyítani azt, hogy sokszor a gyorsan munkába állított és jól működő fecskendő képes a tűznek továbbterjedését meggátolni. Új és jó fecskendők beszerzése legyen tehát Belednek legelső feladata. Magánépítkezések a vármegyénkben. Vármegyénk területén az elmúlt év folyamán 685 építkezési engedélyt adtak ki az elsőfokú hatóságok és pedig a csepregi járás főszolgabírája 190-et, a csornai 99-et, a felsőpulyai 127-et, a kapuvári 73-at, a kismartoni 46-ot, a nagymartoni 64-et, a soproni 72-öt, Kismarton város tanácsa 5-öt, Ruszt város 9-et. A kivándorlókszáma vármegyénkben. A most megjelent alispáni kimutatásban olvassuk, hogy vármegyénkben járásonként a következő adatokat tünteti fel a kivándorlás. A hatóság tudomására jutott kivándorlási esetek száma az elmúlt esztendő végéig a kivándorlás kezdetétől fogva. A soproni járásból 797, a nagymartoniból 20, a kismartoniból 248, felsőpulyaiból 385, a csepregiből 231, a kapuváriból 4873, a csornaiból 1778, Ruszt sz. kir. város, összesen 8333. Az 1906. évben 2649-en vándoroltak ki és csak 395-en tértek vissza, míg az előző 1905. évben 1340 kivándorlóval szemben a visszatértek száma 580, ami arra vall, hogy a kivándorlók mind jobban aklimatizálódnak Amerikában és mind ritkábban gondolnak az elhagyott hazára és kevesebben határozzák el magukat a visszatérésre, ami abból a körülményből is észlelhető, hogy a kivándorlottak közül sokan nejüket és gyermekeiket is áthívják az új otthonba. Az italmérési jog le nem foglalható. Főkép vendéglősöket érdekelheti az a határozat, amelyet hozott most a kúria. A legfelső bíróság ugyanis kimondotta, hogy italmérési jog gyakorlását lefoglalni és zár alá helyezni nem lehet. A megokolásban azt mondja a Kúria, hogy az italmérés gyakorlása oly személyhez kötött jog és kötelezettség, melynek átruházása tilos s melynek más által való kezeltetése, a bíróságon kívül álló hatóságok jogkörébe tartozik, az említett lefoglalt jogoknak a zárgondnok által való kezelhetősége tehát a pénzügyi hatóság jóváhagyásától függne. Ily feltételes hatályú végrehajtást a törvény nem ismer s annak foganatosítása ellentétben áll a bírói határozatok feltétlen kikényszeríthetőségével. Ezekből kifolyóan az említett jogokra, illetőleg azok gyakorlatára vezetett végrehajtás, foglalás szabálytalan. Vármegyénk népiuzgalmiai adatai. Vármegyénkben az elmúlt évben a születések száma volt 10180, a házasságoké 2124, a halálozásoké 6227. A születés 114-el, a házasság 110-el, a halálozás 1034, az összes esetek száma 1258-al kevesebb mint az 1905. évben. Levonva a születésekből a halálozásokat, a népesség általános szaporodása 3963, vagyis 920 lélekkel több mint az előző évben volt. A halálozás Répczekethelyen 2-vel haladja meg a születési eseteket. Bolti tűz. Tegnap este 9 óra tájban Schwarz József várkerületi rövidáru kereskedésében tűz keletkezett s több boltáru megégett. A tűz majdnem a színházban is riadalmat okozott. A kereskedő neje ugyanis a színházban volt, hova berontott valaki s ijedten adta tudtára az asszonynak, hogy otthon tűz van. A tűz szónak hallatára mozgolódás támadt a színházban, mit azonban a rendőrnek sikerült lecsillapítani. Az asszony hazament és az előadás zavartalanul folyt tovább. Önképző kör. A soproni m. kir. áll. főreáliskola Berzsenyi-önképzőkörének tisztikara 1907/8. tanévben a következőképen alakult meg: ifjúsági elnök Horváth Béla VIII. 0. t., főtitkár Romwalter Alfréd VIII. 0. t., főkönyvtáros Lipthay Béla VIII. 0. t., pénztáros Masek József VIII. o. t., ellenőr Fries Ferenc VII. 0. t, jegyző Berghold Kálmán VII. o. t., I. alkönyvtáros Petrik Ottó VII. 0. t., II. alkönyvtáros Huszár Gyula VI. 0. t. és Horvát József V. 0. t. Községeink a kőszegi vasútért. A most épülő sopron—kőszegi vasút létesítése érdekében, a soproni és felsőpulyai járás községei törzsrészvényeket a következő összegben jegyeztek: Felsőlászló 6.000, Lakompak 15.000, Réczény 4.000, Küllő 2.500, Sopronkeresztúr 35.000, Sopronnyék 3.000, Opáva 5.000, Doborján 9.000, Felsőpulya 12.000, Középpulya 2.000, Alsópulya 4.000, Sopronnyék 15.000, Hasfalva 2.000, Alsópéterfa 6.000, Haracsony 5.000, Vámosderecske 2.000, Császárfalu 1.000, Borosd 800 és Répczekároly 600 korona. Tisztviselők, segéd- és kezelőszemélyzet illetménye — — — — — — — 222.147 K Dijnokok járandósága— — — — — Altiszti és szolgaszemélyzet fizetése és 19.196 „ lakpénze — — — — — — — Altiszti és szolgaszemélyzet ruházata és 24.659 „ egyébb felszerelése — — — — — 5.488 „ Hivatalos helyiségek és fogházak bére — 6.156 „ Irodai költségek — — — — — — 20.640 „ Fűtési és világítási költségek — — 9.268 „ Útiátalányok— — — — — — — 14.600 „ Napidnak és útiköltségek— — — — 4.500 „ Épületek fenntartása — — — — — 4.722 „ Különféle egyéb kiadások — — — — 2.100 „ Rabtartási költségek — — — — — 2.600 „ Hivatalos lap költségei — — — — 4.900 „ A rendes kiadások összege : 340.976 K Rendkívüli kiadások: Kisegítő dijnokokra — — — — — 1.460 K Felsőpulyai székház építésére — — — 3.000 „