Soproni Napló, 1909. január-március (13. évfolyam, 1-73. szám)
1909-01-01 / 1. szám
Január 1. vett, s belátva a felszólítás hasznos voltát, pénztárosi állást rendszeresített. Mindennemű pénzbeszedésnél vagy kifizetésnél a pénztáros, bíró és jegyző együtt van, tehát a kismartoni járásban a községi háztartás ellenőrzése minden kívánalomnak megfelel s mindennemű visszaélés lehetősége úgyszólván ki van zárva. Azt hiszem, hogy a vármegye többi járásaiban is hasonló rend uralkodik, amit az is bizonyít, hogy a községi háztartás ellen irányuló visszaélésekről nem igen lehet hallani. Jelen cikkemnek tanulsága tehát az, hogy ne a járási számvevői intézmény fejlesztésével, hanem a vármegye törvényhatósága által alkotott és kormányhatóságilag jóvá nem hagyott a községek háztartására vonatkozó szabályrendelet intenzióinak életbeléptetésével ellenőrizhetjük hathatósabban a községi háztartást és pedig pénztárosi állások és rendes pénztári napok létesítésével, mert a járási számvevő a számadást csak számszerűleg, érdemileg a községi elöljáróság és községi képviselő testület van hivatva ellenőrizni. Ormosy Károly, Sopron, december 31. A városházban tegnap volt ebben az évben az utolsó közgyűlés, amelyen utoljára jelentek meg a kibukott városatyák. A legközelebbi közgyűlésen már az újonnan választott bizottsági tagok fognak szerepelni. A közgyűlésen Baán Endre dr főispán elnökölt. A napirend előtt Zsombor Géza intézett kérdést a polgármesterhez, van-e tudomása arról, hogySopronban az italktérések megállapított számának áttörésével két új italmérést engedélyeztek. Kérdi, milyen szakvéleményt adott ebben az ügyben a tanács. Töper Kálmán polgármester kijelenti, hogy nincs a dologról tudomása, a tanács nem adott semmiféle szakvéleményt. Utána jár azonban a dolognak és majd jelentést tesz róla. A miniszteri leiratokat tudomásul vévén, Szabolcs vármegye föliratára tért át a közgyűlésés annak értelmében szintén kéri a tüzis társul véve, csak beállított ám a parochiára sok kenetteljes »dicsértessék« és még több alázatos kézcsók-felkinálás közben. M. háttal az ajtónak ült foszladozó fenekű karosszékében, újságjába temetkezve. Az ismerős hangról, bár hátra se fordult, egyszeriben eszébe jutott a sok év előtti kellemetlen megtréfáltatás. — Hát elgyüttél ugye? — szólt hátra — s midőn a koma, persze csak az ajtókilincs barátságos szomszédságában maradva, előadta jövetele okát, nagy elégtétellel mondta ki a sententiát: — Neked nem adom! Részedre nincs búzám. — De gospodine! Ilyen árban búzát soha többé, mig a világ világ lesz, el nem ad! .Megfizetem méretét hét forinttal! — Tebi ne! Neked nem! — volt a stereotyp válasz. — Nagy szükségem volna vagy két fuvarra, goszpodine, adok nyolc forintot méretéért! De legyen nyolcés fél, Isten neld! A rektor majd hanyatt esett a fényes ajánlat hallatára, M. azonban hajthatatlan maradt és az egész alkui alatt egy pillantásra se méltatta vendégét, ki végtére is bosszúsan távozott. De M.-et is utolérte a Harpagonok gyászsorsa. A búza ára nem sokára aztán hanyatt-homlok esett a szédületes magasból s mire M. föleszmélt, nem kapott többet mérőjéért három forintnál. ... Nem is hinné az ember, hogy egyet- len csirke ekkora kárt tudjon okozni a búzában . . . Dr. Cs. J. Dr. Juris Kapri. — A „Soproni Napló“ eredeti tárcája. — Szép decemberi reggel van. A nagy jégcsapok mint óriási gyémántok ragyognak a hideg napfényben. Dr. Kapri kedvtelenül ül az ebédlőasztal előtt s sóvár tekintetet vet az előtte levő kávéskannára, miközben a szemközti ajtóra is szegez egy-egy tekintetet, mintha valakinek a jövetelét várná s türelmetlenül mondja a belépő szobalánynak »küldje már a méltóságos asszonyt« — a méltóságos szót keményen megnyomta — mert elhal ez a lörvedék«. Dr. Juris szinte csodálkozni kezdett az erély fölött, melyet üzenete által kifejtett. A szobalány azzal a válasszal nyitott be ismét, hogy csak költse el egyedül a reggelit a nagyságos úr, mert a méltóságos asszonynak temérdek a dolga, nem ér rá reggelizni. Kaprn úr kettőt csavart a fején, egyetcsavarintott a bajuszán s különös dolgokat mormogott az olyan asszonyról, aki nem ér rá enni a sok dolgától, hogy még a Lipótmező is "benne foglaltatott mormog"sóba. Szerencséje, hogy ő méltósága távol volt, mert rögtön válópert indított volna mormogása miatt, mert Dr. Juris urnak még a gondolatait is a méltóságos asszony szokta kommandirozni, még pedig korlátlanul, zsarnokiig. A bilincsek, illetve vaskarkák, melyeket ő méltósága a dr. ur nyelvére húzott, annál inkább összehúzódnak, minél jobban megkísérli azok leverését. Igen jól tudja ezt a dr., azért soha nem is bocsátkozik hosszabb konferenciába ő méltóságával, csupán ily formán ad jelt beszélő gépezetének mozgósíthatásáról, mint p. o. ezt a tegnapi estelzés alkalmával tévé. Ö mé 11.: Miért nézett ön az imént hol Julisra, hol a kezében levő pecsenyés tálra? Dr. Julis: Éééééééén? Ö mé 11.: Igen is Ön! Azt hiszi vak vagyok? Bizonyosan azt gondolta, hogy Julis kivihetné s megehetné azt a pár darab sültet, melyet benn hagyni parancsoltam. Dr. Juris: De édes Eufrázia!ö mélt.: Szót se kérek! Ismerem a gondolatát is. Kompromitálni akart a cseléd előtt, ugye? Dr. Jur is: De édes — — — Ö m é 11.: Elég, szót se többé! Nem szégyenli magát? Vagy talán azt akarja ezáltal jelezni, hogy Ön az úr a háznál? Elég legyen ennyi tájékozásul, a dr. nyelvkarikáinak alkalmazásáról, ki egyetlen egyszer sem kapott még engedélyt az »észjog« nem tudom hányadik paragrafusába foglalt »önvédelmi jogra«. És mindennek dacára, a világ előtt a háznál minden a legsimábban folyt, mert a szegény dr. úr a világért sem dicsekedett békességszerető természetével, ő méltósága pedig annál kevésbé házsártosságával. A tudor ur’ nagy te’ki nyugalommal látott a kávé töltögetéséhez s örült lelkében, hogy egyszer nyugodtan költhette el reggelijét, örömében még arra a rettenetes gondolatra is vetemedett, — le se merem írni — hogy rágyújt egy szivarra.E gondolat alatt félelmes tekintetet vetett a szemközti SOPRONI NAPLÓ SZÍNHÁZ. Színházi hírek. Újév napján ismét két előadás lesz színházunkban. Délután negyedfél órakor leszállított helyárakkal a Kis szökevény kerül színre elsőrendű szereposztásban. Este fél 8 órakor pedig ünnepi díszelőadásul Katona József remek drámája, a Bánk-bán kerül színre. E darab főbb szerepeit Aranyosiné, Jávor Aranka, Sági Sára, Tompa Kálmán, Földes Dezső, Farmosi Sándor, Nagy Dezső, Nádasy József, Székely Lajos, Sajó Vilmos fogják játszani. Legközelebb ismét egy kiváló operett-újdonságot mutat be színtársulatunk. Bemutatóra fog kerülni egy gyönyörű zenéjű operett, A szerencsemagaz, amely Bécsben is óriási sikert aratott. Az operettből már lázasan folynak a próbák Nádasy igazgató személyes vezetése mellett. Előreláthatólag a Szerencsemalac lesz az idei színi évad egyik főslágerje. A kiváló operettújdonságban a főszerepeket társulatunk legjelesebb tagjai fogják játszani. A közönség nagy érdeklődéssel tekinthet e nagyhírű operett bemutatója elé. — Szombaton kerül színre A jókedvű paraszt, amelynek nagy sikerét mi sem bizonyítja a Városi közgyűlés. — Saját tudósítónk.6 — biztosító társulatoknak a tűzoltások segélyezése céljából való megadóztatását. Bekk Gusztáv dr főorvos és a tanács javaslatára a járványkórházban tíz héten át ápolt tífuszbetegek gyógykezeléséért és ápo Iásáért Pokorny Róbert tiszt, kérorvosnak és a három irgalmas nővérnek köszönetét és egyenként 200 korona jutalomdíjat szavazott meg a közgyűlés. Hering Zsigmond kérdi, miért nem láthatta el a betegek gyógykezelését a három kerületi orvos, miért kellett azt a tiszteletbeli kérorvosnak végeznie, akinek azért most külön díjazást kell adni. Töper polgármester azt feleli, hogy akkor éppen nyár lévén, az orvosok nagy része sabadságon vét. Hering: Meg kellett volna szakítaniok a szabadságot ilyen járvány idején. Töper polgármester: Hiszen nem volt járvány, csak szórványosan fordultak elő tifuszesetek. A Wieden mellett levő híd-utca építési vonalának megalapításánál Lähne Vilmos azt a kívánságát fejezte ki, hogy kezdjék meg már egyszer tárgyalni a város szabályozási tervét, hogy ne kelljen minden útvonal megállapításával külön foglalkozni. Nagyobb vita keletkezett, mikor a Pannónia szállóbeli üvegterem padlózatának helyreállításáról volt szó. A tanács ezer koro- i zónát kért erre a célra. Steiner György és Szilvásy Márton kérdik, mi az oka annak, hogy annyira megromlik ott a padló, nem talajvíz vagy gázlecsapódás-e az oka és történik-e gondoskodás arról, hogy az új padlózat ne menjen oly hamarosan tönkre, mert különben kidobott pénz a ráfordított nagy összeg. Wälder főmérnök abban látja a baj okát, hogy ritkán használják a termet, egyszer fűtik, aztán meg hosszú ideig nem. Töper polgármester indítványozza, hogy vegyék le a napirendről ezt a tárgyat és vizsgálják meg, mi okozhatja a padló gyors elromlását, hogy azután segíthessenek rajta. Wälder főmérnök kijelenti, hogy ez már felesleges, mert a padló készen van. (Nagy derültség.) Zsombor Géza helyteleníti a tanács ama eljárását, hogy mindenről csak utólag értesíti a közgyűlést. Mire való akkor a törvényhatósági bizottság. Indítványozza, hogy ne szavazzák meg a költséget. Töpler polgármester jelenti, hogy ő adta az ügyet a középítési bizottságnak, mely ott volt a helyszínen és szintén szükségesnek látta a padló gyors helyreállítását. Scheiner Károlyt is rosszalja ezt az eljárást, de mivel a bérbeadónak kötelessége a helyiségeket jókarban átadni, meg kellett a padlót csináltatni. Wälder főmérnök azt hitte, hogy a középítési bizottság ily sürgős esetekben póló hatja a közgyűlést. Ígéri azonban, hogy miskor ezt nem teszi. A közgyűlés végre megszavazta az új padlózat költségét. A honvédlaktanyában leégett istálló tetőzetének újjáépítése körül 700 korona túlkiadás merült fel, melyet megszavazott a közgyűlés, de kételyei merültek fel, hogy nem a biztosító társaságnak kellene-e ezt a költséget is megfizetni. Szilvásy Márton indítványára elhatározta tehát a közgyűlés, hogy a városi épületek biztosításáról szóló szerződéseket kiadja a jogügyi bizottságnak, hogy vizsgálja meg, nem hiányosak-e azok. A közigazgatási bizottságba és az írnoki állásokra történt választások után, amelyekről már tegnap megemlékeztünk, még néhány apróbb ügyet intézett el a közgyűlés.