Soproni Napló, 1909. április-június (13. évfolyam, 74-145. szám)

1909-04-01 / 74. szám

XIII. évfolyam. 74. szám. Sopron, 1909. csütörtök, április 1. Egy évre 20 K, félévre 10 K, negyedévre 5 K. M. k. postatakarékp. szám és clearing­-forgalom 17195. Felelős szerkesztő: RÁBEL LÁSZLÓ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Várkerület 72. sz. Távbeszélő: Szerkesztőség 902. — Kiadóhivatal 19. sz. A kibontakozás: Sopron, március 31. Most, hogy a külső politika bonyo­dalmai elsimultak, kétszeres érdeklődéssel kell a belpolitikai kérdések rendezéséhez fognunk. Azt ugyanis mindenki belátja, hogy az ország fontos érdekeinek a sérelme nélkül nem maradhat már sokáig ez a mostani bizonytalan helyzet. A koalíció véglegesen lejárta magát. Azok a pártok, a­melyek a koalíciót alkotják, annyira gyűlölik egymást, hogy nem képzelhető kormány, a­mely e pártok támogatásával eredményes munkát vé­gezhetne. A magyar politikai élet tisztázása a húsvéti ünnepek utáni időre marad. Hogy mi lesz az eredménye a kibonta­kozási törekvéseknek, azt ebben a pillanatban nem lehet tudni. A mi véleményünk szerint a parlamentáris elvnek az volna a legmegfelelőbb el­járás, ha a parlament többségét alkotó függetlenségi párt venné át a vezetést. Ez azonban alig fog megtörténni, leg­alább mostanában nagyon megcsappan­tak az erre vonatkozó kilátások. A bank ügyében nemrég lezajlott palotaforra­dalom lehetetlenné tette, hogy maga a függetlenségi párt vegye át a kormány­zást, mert Bécsben úgy vélekednek, hogy ilyen fegyelmet nem ismerő ele­mekre nem lehet bízni a vezetést. Nincs tehát egyéb hátra, mint visszatérni a fúzió gondolatához A tör­vényhozás két tényezőből áll, tehát e két tényező egyensúlya nem hagyható figyelmen kívül az új alakulásnál. Hiába is volna függetlenségi kormány, ha a király csak olyan törvényalkotásokhoz adja meg a beleegyezését, a­melyek nem ellenkeznek a hatvanhetes kiegyezés szellemével. A függetlenségi program egyébként is mostanában két tételre zsugorodott össze: az önálló bankra és az önálló vámterületre. Mindegyik benne van a párt programjában, de benne van Deák Ferenc kiegyezésében is, tehát ez magában nem jelentheti a­­ függetlenségi programmot. Mi legyen­­ tehát az ? A hadsereg szétválasztása, önálló külső képviselet, vagy éppen perszonális unió talán? Nagyon jól tudjuk, hogy ezekről mostanában mélyen hallgatnak a függetlenségi berkekben. Tehát ott is belátják, hogy gyakorlati politikát kell csinálni, olyat, a­mely nem idéz fel válságokat és mégis előbbre viszi a nemzeti ügyet. Nem értjük, miért ne egyesülnének a pártok egy ilyen belátható időre­­ készült gyakorlati programban? És­­ miért ne vallhatná be a függetlenségi­­ párt, hogy most nem képes program­­­ jának az egészét beváltani. Hiszen e­­ program megvalósítása nemcsak tőle­­ függ, hanem a királytól is, vagyis olyan­­ politikát nem csinálhat a kormányon,­­ a­melyhez a király nem adja meg a beleegyezését. Míg ezt nyíltan be nem­­ vallja a függetlenségi párt, addig bajosan lesz valami a fúzióból. De ha a dolog így áll, akkor miért képzeli úgy a fúziót, hogy a többi pártok szőröstül­­bőröstül olvadjanak­­ bele? Mi értelme volna ennek? Hogy továbbra is fentart­­sunk egy látszatot a­melyben ma már csak a naivok hisznek? Ha a fúzió most nem jön létre akkor új választás lesz, a mostani kor­mány vezetése mellett. Ez az új válasz­tás annak a pártnak ad majd többséget, a­mely a megvalósítható célokat tűzi ki programjául. És alig tévedünk, mikor azt hisszük, hogy kisebbségben azok maradnak, a­kik egy dogmatikus igazság hangoztatását többre becsülik, mint az ország békés fejlődését. A nemzet okult a közel­múlt tapasztalásain és nem engedi a válságot ismét felidézni, mert ez az idő nem alkalmas arra, hogy állandó feszültségben legyünk a dinasztiával. Azért nem kell semmiféle jogunkról lemondani, a­minthogy Deák Ferenc sem mondott le a nemzet sem­miféle jogáról, csak kijelölte a közelebbi jövő feladatait. Ezeket kell most meg­valósítanunk, a teljes paritást, gazdasági, politikai és katonai téren. Ez maga egy évtizedes program és méltó arra, hogy az összes pártok egyesüljenek a megvalósításáért. B O­­jtyári lakások 1—2 szobás (bútorozott,) konyhával a szépfekvésü erdei malomban Sopronbánfalván. Bővebbet: Sopron, Jókai­ u. 7. sz. TER-RUM, cognac és likőrökkel dúsan felszerelt raktárát ajánljaEBRETH JÁNOS - - SOPRON, - -Várkerület 59. szám. drogériája a „Fekete kutyához“ HÍREK. Naptár-Tájékoztató. Csütörtök, április 1. Hugó. — A nap kel 5.41 nyugszik 6.28 órakor. Április. * Majd hat hónapig tartó tél után elérkez­tünk végre április havához. A régiek tavasz­hónak vagy Szentgyörgy havának nevezték. A hó szerencsésen eltűnt a szemhatárról, a napok is egyre melegebbek lesznek és így talán nem alaptalan az a reményünk, hogy most már valóban tavasz lesz. Ámbár azt sem lehet tagadni, hogy éppen áprilist tart­ják a legváltozatosabb, a legálhatatlanabb hónapnak. Nem is csoda, hiszen ebben a hónap­ban egyenlítődik ki a télnek és a tavasznak ellentéte és ez a kiegyenlítődés nem szokott mindig simán menni. A gazdák most kezdik meg a munkát, a­melyhez eddig nem volt megfelelő idejük. A gazdák megfigyelése sze­rint, ha húsvét vasárnapján esik az eső, ak­kor pünkösdig minden nap fog esni. Azt is mondják, hogy bő termés lesz, ha Szent György virág bőven terem; ha kevés lesz, ak­kor drágaság fenyeget bennünket. A fagytól nem kell félni, ha már a nyírfa megkapta a maga zöld színét. Azt is mondják a gaz­dák, hogy a virágos cseresznyefák virágos szőlőket jelentenek. Az emberek mindig tele voltak ilyen életregulákkal, de azért a természet titkait soha nem sikerült kifürkészniök. Az bizo­nyos, hogy holnap április elsején sok tréfa fog megesni, mert az még nem ment ki a di­vatból, hogy ilyenkor a jó barátok megtré­fálják egymást. Különösen a hiszékeny em­berek vigyázzanak, mert könnyen felülnek a legképtelenebb tréfáknak. A jó kedv min­dig kitalálja az alkalmakat és mi nem vé­dekezhetünk ellene, mert hát április elsején illik jó arcot vágni még a rossz tréfához is.

Next